A primás-palota.
A primás-palota.
Egy nevezetes épületre kell még visszatérnünk, a melyhez a Lőrinczkapu-utczából, az Orsolya- és a Főtérről a kis Városház-utczán át jutunk; ez a primás-palota, mely a Batthyány-téren áll. Mint már föntebb említettük, a palota jelenleg a város tulajdona. Régente ez volt Magyarország herczegprimásainak téli palotája. Az épület igen impozáns külsejű. Homlokzatán több szobor áll, melyek a tudományt, a hazaszeretetet, a kormányzást és a vallást jelképezik. Közepén van a biborosi kalappal födött czímer. A négy oszlopon nyugvó erkély fölött márványtáblán a következő felirat van: „Curia Episcopalis Peculio Cardinalis Josephi de Batthian 1787.” A felirat fölött láthatók a két gyermekalaktól tartott C. és J. betűk: Clementia et Justitita. Az emeletre díszes lépcsőcsarnok vezet. A prímás lakóhelyiségei, a kápolna, a nagyterem és a többi termek az első emeleten vannak. Az épületet Batthyány József primás építtette 1787-ben Hefela udvari építészszel. A király az országgyűlések alatt, ha Pozsonyban volt, a vár rombadőlte után, ebben a palotában lakott. Az utolsó pozsonyi országgyűlést itt tartották meg. A berekesztés napjául 1848 ápr. hó 11-ike volt kitűzve. Az ezt megelőző napon V. Ferdinánd személyesen jött el az ünnepségre. Vele jöttek a királyné, továbbá Ferencz Károly és fia, Ferencz József kir. herczegek. Április hó 11-én reggel nyolcz órakor a rendek vegyes űlést tartottak, a mikor felolvasták a megalkotott törvényeket. Ez az Országházban történt. Innen azután a primás-palotába vonultak, hogy részt vegyenek a királyi berekesztő űlésben. Ezt a nevezetes eseményt a következő két emléktábla örökíti meg a palota bejáratának két oldalán, az erkély alatt:
I.
„E palota tükörtermében szentesíté
V. FERDINÁND KIRÁLY
a magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító
1848-IKI TÖRVÉNYEKET
azon év április hó 11-ikén.
Mária Anna királyné, Ferencz Károly és Ferencz József főherczegek, István főherczeg –
nádorispán, az ország zászlós urai, főpapjai és az újon kinevezett első magyar felelős
miniszterium tagjainak jelenlétében.
ÖRÖK DICSŐSÉG
e történelmi nagy esemény emlékének.”
„E palota tükörtermében szentesíté
V. FERDINÁND KIRÁLY
a magyar hazát újjáalkotó s a népek millióit fölszabadító
1848-IKI TÖRVÉNYEKET
azon év április hó 11-ikén.
Mária Anna királyné, Ferencz Károly és Ferencz József főherczegek, István főherczeg –
nádorispán, az ország zászlós urai, főpapjai és az újon kinevezett első magyar felelős
miniszterium tagjainak jelenlétében.
ÖRÖK DICSŐSÉG
e történelmi nagy esemény emlékének.”
II.
„A jelenvolt első magyar felelős miniszterium tagjai:
Gróf BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök
SZEMERE BERTALAN belügyminiszter
Herczeg ESTERHÁZY PÁL ő felsége személye körüli miniszter
KOSSUTH LAJOS pénzügyminiszter
MÉSZÁROS LÁZÁR honvédelmi miniszter
SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedési eszközök és hajózási miniszter
Báró EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatási miniszter
DEÁK FERENCZ igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter
KLAUZÁL GÁBOR földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
A nagy esemény színhelyét az utókor számára, ez emléktáblával
megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte
POZSONY szab. kir. város
törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése.”
„A jelenvolt első magyar felelős miniszterium tagjai:
Gróf BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök
SZEMERE BERTALAN belügyminiszter
Herczeg ESTERHÁZY PÁL ő felsége személye körüli miniszter
KOSSUTH LAJOS pénzügyminiszter
MÉSZÁROS LÁZÁR honvédelmi miniszter
SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedési eszközök és hajózási miniszter
Báró EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatási miniszter
DEÁK FERENCZ igazságszolgáltatási és kegyelemügyi miniszter
KLAUZÁL GÁBOR földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
A nagy esemény színhelyét az utókor számára, ez emléktáblával
megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte
POZSONY szab. kir. város
törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése.”
A prímás-palotában lakott 1849-ben Haynau és az 1869-iki békét itt kötötték meg. A prímás-palota hátsó udvarában lehetett valamikor az esztergomi érsek dézsmaudvara, hol tágas pinczéknek kellett lenni. Itt őrizték Mátyás király díszsátrát a békében, a melyet a Frigyes császárral való háborúban használt. A prímás-palota mellett, a városház mögött Szt. Nepomuk szobra áll.
A Mihály-utczát a Halászkapu-utczával, a mely a városnak egyik legalacsonyabban fekvő, de legélénkebb forgalmú utczája, a Deák-utcza kapcsolja össze, mely a pozsonyiaknak kedvencz sétahelye.
A Deák-, Lőrincz- és Halászkapu-utczák találkozásánál még egy utcza ágazik ki, a Szilágyi Dezső- (ezelőtt Hosszú-) utcza, mely átszelve a Ventur-utczát, a Domb-tér mellett, egészen a Vödritz-utczáig, illetőleg a Haltérig vezet.
Pozsony. – A Vártelek-utcza.
Körper K. felvétele
158A Szilágyi Dezső-utczában, mely a város egyik leghosszabb és legszabályosabb utczája, volt állítólag régente a vármegyeház és a legrégibb Országház, hol később a királyi harminczad székelt. A 11. szám alatt van Krisztus szt.-teste kápolnája, mely igen régi. Mostani helyére állítólag 1774-ben került. A Szilágyi Dezső-utczában a főtemplommal szemben van a pozsonyi Toldi-kör helyisége. E kör tagjai sorában nemcsak Pozsony város és környékének előkelő, magyar intelligencziájának oszlopos tagjai találhatók, hanem sok országos nevű egyén is. A Szilágyi Dezső-utcza végén, a szép új neolog-izraelita zsinagóga előtt, lehetett hajdan a Vödritz-kapu, melyet állítólag még Salamon király építtetett. Régente ezen a kapun át jöttek a királyok a várból a városba.
A Vödritz-utczából a cs. és kir. katonai élelmezési raktárhoz, illetőleg a Váraljai révparthoz és a Mária Terézia-útra jutunk, melynek végén van a vám. (A Mária Terézia-út Mária Terézia idejében a főnemesek kedvelt lakóhelye volt.) Ezen kívül van a terézvárosi katholikus és izraelita temető s a Károlyfalvai-út. A katonai élelmezési raktárnál van a Várhegyre fölvezető út, nem messze pedig a kath. fiú- és leányiskola és a váraljai katholikus plébánia-templom. Az említett raktár mögött van a Vízhegy és a várrom. Itt van a pozsonyi vízvezeték víztartója is.
