Dux Adolf szülőháza.
Dux Adolf szülőháza.
Az új izraelita zsingagógától vezet föl a Vártelek-utcza (balra van a Várlépcső), mely a Kapuczinus- és a Vár-útra vezet; ez az utóbbi azután körben futva a várromhoz visz. Ez a város legelhanyagoltabb része. A Vár-út 54. sz. a. van Dux Adolf szülőháza. A házat a következő emléktábla jelöli meg:
„DUX ADOLFNAK
a
Kisfaludy-Társaság tagjának
szülőháza
____
Szül. 1822 okt. 25-én, megh. 1881 nov. 20-án
Hazáját lelkesen szolgálta, nemzeti irodalmunkat a kül-
földdel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette.
____
Hálás kegyelete jeléül
a
Pozsonyi Toldy-kör.
1882.”
a
Kisfaludy-Társaság tagjának
szülőháza
____
Szül. 1822 okt. 25-én, megh. 1881 nov. 20-án
Hazáját lelkesen szolgálta, nemzeti irodalmunkat a kül-
földdel jó és rossz napokban egyaránt híven ismertette.
____
Hálás kegyelete jeléül
a
Pozsonyi Toldy-kör.
1882.”
A Vártelek-utczában van a Szent Miklós-templom, mely a XVIII. század második feléből való. A Vár-úton van a Pálffy-laktanya, mögötte az egykor híres Pálffy-kerttel, továbá az orth. izr. hitközség imaháza, mely 1863-ban készült el. A templom szép, keleties modorban van építve.
De térjünk vissza a Haltérre. Az itt a városi sörház előtt álló Szent Háromság-szobrot 1613-ban emelte a polgárság az akkor dühöngött pestis emlékére. Ezen a téren van a halvásár. A 11. szám alatt volt Szlemenics Pál lakóháza. Az épületen a következő emléktábla van:
159„SZLEMENICS PÁL
jogtudós s magyar akadémiai tag lakóháza 1809–1836.
_____
A Toldy-kör kegyelete jeléül.”
jogtudós s magyar akadémiai tag lakóháza 1809–1836.
_____
A Toldy-kör kegyelete jeléül.”
Innen kiérünk a Dunához, illetőleg a Batthyány Lajos-rakparthoz, mely egész a Vízi-kaszárnyáig és a csavargőzös-állomásig vezet. Nevét a part onnan nyerte, hogy – Kolmár József veterán író állítása szerint – az itteni Brantner-féle sarokházban kezdte meg Batthyány Lajos gróf, Magyarország első független miniszterelnöke és dicsőült vértanúja miniszterelnöki munkásságát.
A Batthyány-part másik végében levő kétemeletes saroképület a Vízi-kaszárnya. A polgárság emelte 1763-ban. A Dunára néző oldalán a következő fölírás van:
„Has aedes populus struxit curante senatu
Usibus ut patriae Militis esse queant.”
Usibus ut patriae Militis esse queant.”
Madách Imre, az „Ember Tragédiájá”-nak halhatatlan írója, 1852-ben nehány hónapig itt fogságban sínylődött, mert egy politikai menekülőt, valami cseh vadászt rejtett el magánál.
A Batthyány-rakparttal szemben, a Duna másik oldalán, van a híres pozsonyi Hajóegyesület pompás klubháza és a gyöngyörű fekvésű, újabban szépen restaurált ligeti kávéház, melyet 1827-ben alapítottak.
