Halmos.
Halmos.
Halmos, tót kisközség, 85 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Pudmericz, távírója és vasúti állomása pedig Cziffer. Legrégibb nyomára 1343-ban találunk, a mikor Nagymartoni Pál országbíró egyik oklevelében Helmus néven említi. Ekkor Helmus Mikó Zamul és Papp János voltak az urai. 1536-ban Nikushof és Nikelhof német, de Helmes magyaros néven is szerepel. A vöröskői uradalomhoz tartozott és az 1597. évet megelőzőleg Bogasóczy Mária volt zálogjogon a birtokosa, kitől Pálffy Miklós kiváltotta ugyan, de 1611-ben ismét Baranyai Tamás bírja zálogban. 1787-ben már Pálffy Lipót örökösei voltak az urai. A hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz a falu melletti dombtetőről vezette a pudmericzi ütközetet. Kath. temploma, a réginek helyén, 1860-ban épült. Az egyháznak Rédern Kristóf adományából, az 1618. évből, gótikus kelyhe van. Ide tartozik a Halmosi major.
