Gutor.
Gutor.
Gutor, a Felső-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róm. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethető vissza, a mikor a Gutturi Péter fiai között végbement osztályos egyességben szerepel. A Guthori család ettőlfogva sűrűn fordul elő a község történetében. A XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. m. Nagy-, másként Egyházas-Guthort, továbbá Kis-Guthort és Gutorszeget, mely utóbbi helyen rév is volt; de e községet a Duna elsodorta. Kis-Guthor nevét ma csak a község határának egy része tartja fenn. 1450-ben táplánszentmiklósi, másként gutori Nagy László pozsonyi főispán, utóbb alnádor volt a földesura. A XVI. században több birtokosát ismerjük, mert a Kisgutori családon kívül, mely Zsigmond királytól kapott itt adományt, még Nagy-Gutoron Haraszti Ferencz, Bajcsi Sebestyén és Lévay János is birtokosok. Kis-Gutor egy része meg Somorja városáé. Az 1553-iki portális összeírásban Lévay János 15 portája adózik Nagy-Gutoron. A XVII. század második felében az Armpruster, az Eperjesi, a Kerekes, a mult század elején a Földes, Korláth, Szapáry, Késmárky, Sidó, Naszady, Zichy és Szmrtnik családok voltak a birtokosai, ma pedig Leonhardy Györgynek van itt kiterjedtebb birtoka és csinos kastélya, melyet Czilchert dr., a gróf Zichy család házi orvosa, a mult század hatvanas éveiben építtetett. Ez a Czilchert itt híres juhászatot létesített. Ettől vette meg Bukowky Jaromir gróf és ugyancsak vétel útján került a mai tulajdonos birtokába. A község azelőtt német volt, de lakosai idővel megmagyarosodtak. Régi kis temploma XIV. századbeli építmény, de már át van alakítva. Az egyház birtokában mintegy háromszázéves kehely van, mely érdekes szepesi ötvösmű. A községhez tartoznak Kis-Gutor és Sziget tanya. Saját postája van. Távírója és vasúti állomása Somorja.
