Hegysúr.
Hegysúr.
Hegysúr, a Kis-Duna közelében fekszik. Magyar kisközség, 64 házzal és 414, túlnyomó részben róm. kath. vallású lakossal. A vármegyében jelenleg hat Súr nevű község van, u. m. Hegy-, Nagy-, Nemes-, Péntek-, Valta- és Varra-Súr. Az oklevelek szintén hat Súrról emlékeznek meg s ezek Alsó-, Közép-, Felső-, Egyházas-, Nádas- és Nána-Súr. 1256-ban Súr falu első nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. Hajdan a pozsonyi vár tartozéka volt, de 1299-ben Lőrincz Lipót fia és rokonaik az egyik Súrt eladják Endre comesnek és Csomának. A pápai tizedszedők jegyzékében is csak Súr szerepel. II. Lajos király 1524-ben – de ekkor már Hegysúr néven – a gellei érseki székhez csatolta. 1490 és 1505 között I. Maximilián seregei pusztították. A mult század elején a Pálffy-féle szeniorátus volt az ura. Alsósúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven először, a mikor itt Báthori Andrásnak és a borostyánkői uraknak 4–4 portáját adóztatják meg. Középsúr, e néven 1540-ben szerepel, a mikor a fiutódok nélkül szűkölködő Csorba János ezt a birtokát is Illyésházi Illyés Tamásnak és testvérének, valamint Saághi Deák Imrének és fiának, Zsigmondnak adományozza. Felsősúr az 1553-iki portális összeírásban szerepel e néven először; ez is a borostánykői urak és Báthori András birtoka. Nádassúr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az Illésházyaké és a Saághyaké lesz. Nánasúr nevével 1400-ban találkozunk először, a mikor Nánasúri Tamás itteni részbirtokát fivérének és anyjának adja zálogba. 1463-ban már az Ilkai családot is itt találjuk; ekkor Ilkai Gáspár özvegye és fiai, birtokukat Feeli György fiának, Jánosnak és feleségének zálogosítják el. 1496 április 8-án II. Ulászló alsóborsai Szüllő Mihályt, feleségét Dorottyát és fiát Györgyöt a helység fele részébe iktattatja. Hegysúr községben csak kápolna van, mely 1848-ban épült. 1859-ben az egész község leégett. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz.
