Jóka.
Jóka.
Jóka, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márczius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nevű községet említ. 1256-ban Bereinus de Ilka nevében is szerepel, 1291-ben Ialka, de ugyanekkor Jelka néven is említve van. 1305-ben Szentkereszti Hunt fia János, a község határában levő birtokrészét Jánoki Jakab comesnek elörökíti. Ez időben Harmathely neve is volt, a melyet egyik dűlője még ma is fenntart. 1324-ben a Salamoni nemeseknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedik át. Ugyancsak az Olgyaiaknak 1355. évi egyezség-levelében Haramthely-Jóka néven van említve. A pápai tizedszedők jegyzékébe Jocza néven van bejegyezve. Ez időn túl már Kis- és Nagy-Jókát különböztetnek meg az okiratok. Nagy-Jókát 1541-ben a törökök pusztították el és ez meglátszik még az 1553-iki adóösszeírásban is, a mikor Farkas János akkori birtokosa nevén csupán két porta van beírva. De valószínű, hogy Kis-Jóka is hasonló sorsban osztozott, mert itt meg szintén csak két porta után adózott Hegyi Tamás. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én a községben tartózkodott. Későbbi nevezetesebb birtokosai a Farkas és Udvarnoky családok voltak. A XVIII. század elején két kastélya is említve van, ma azonban a községben kastélyszerű épület nincsen. A község lakosait 1833-ban és 1866-ban a kolera tizedelte. A két templom közül a róm. katholikus nagyon régi, mert 1530-ban már újjáalakították. A plébánia birtokában van egy kézirat 1530-ból, mely a községnek akkortájt történt elpusztításáról emlékszik meg. A református templom 1784-ben épült. 1298-ban Jóka határában Kisa nevű község van említve Poss. Kizey alakban, mely a mult század elején még Nagy-Jókához tartozó pusztaként szerepel. Szintén Pozsony várának volt a tartozéka, melyet a pozsonyi káptalan kapott adományban, de úgy látszik, nem birtokolhatta nyugodtan, mert 1323-ban a megyei hatóság már visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1434-ben a Fraknói grófoké, a kik átadják Molnári Kelemen győri püspöknek. 1304-ben említve van Jóka határában Lakköz nevű birtok is, melyet Doláni Kozma fia Péter, Konrand fia Kozmának elörökít. 1328-ban Lak-Paka néven Karcsai Lórándé és testvéréé és e néven szerepel még az 1553-iki portális összeírásban is, mint Mérey Mihály birtoka, öt portával. Nagy-Jókához tartozott ezelőtt Ujhely-Jóka és Őralja puszta is. Az előbbi ma már külön község. Ide tartoznak Alsó- és Felsőbács, Ásásmajor, a Belsőzátonyi, Bodzáserdei és Erdőaljai malom. Van postája és távírója, vasúti állomása pedig Szempcz.
