Kosolna.
Kosolna.
Kosolna, a Kis-Kárpátok alatt fekvő tót kisközség, 94 házzal és 552 róm. kath. vallású alkossal. 1296-ban Cospolva néven a vöröskői vár tartozéka volt. A XVI. és XVII. században Gosseldorf, Gosselsdorf, Kosselsdorf vagy Gesselsdorf néven szerepel, sőt Goschwele néven is. A vöröskői uradalom sorsában osztozott. 1543 körül a Fuggerek itt nagy haltenyésztést űztek. Az egyik halastó sánczai még ma is láthatók. 1626-ban a császári lovasság és 1663-ban a törökök pusztították, a kik különösen az anabaptistákat üldözték és gyilkolták, házaikat fölgyújtották és közülök 43-at rabszíjra fűzve elhurczoltak. Az anabaptisták, kiknek itt egyik főfészkük volt, hajdan messze vidéken híres cserépkorsókat készítettek, melyekről Bél Mátyás is megemlékezik. A falu később a Lévay, Dersffy és a Pálffy család kezére jutott és ma Pálffy Ferencz grófnak van itt nagyobb birtoka. A községben csak kápolna van, mely 1732-ben épült. Ide tartoznak Blanka és Bori majorok. A községnek Száraz-patak a postája, a távírója és vasúti állomása meg Nagyszombat.
