Kosut.
Kosut.
Kosut, a Mátyusföldön fekszik. Legnagyobb részben magyar és róm. kath. vallású lakosok lakják. A házak száma 131, a lakosoké 1238. Legrégibb okleveles említése 1214-ben történik Cousoud néven, 1223-ban pedig Kusoud alakban. 1265-ben és 1267-ben a Kosyd és Kwsyd személynevekben is előfordul. Ortvay állítása szerint e község 1138-ban már fennállott és azonos az ez évben II. Béla király oklevelében említett Villa Quosuttal. II. Endre király 1223. évi 82oklevelében Kusatid, IV. Béla királynak 1260. évi okiratában Kusond és az 1263-iki oklevelében Kusovath néven van említve, a Deáki községet illető határjárás alkalmából. 1260 és 1270 között Kusodi Mohofi Écs van birtokosául említve, 1293-ban pedig Kosodi Kozma fia Pál. A XIV. század elején részben várföld volt, melyet I. Károly király Bogár fia Mártonnak adományoz. 1334-ben Péter deák fia, Myke is birtokos volt itt. Az 1553-iki portális összeírásban a Hegyi és a Szobonya család 14 portája adózik itt, de két évvel később már Vizkeleti György és Jakab kapnak reá adományt. Ugyanekkor Olgyai György, néhány évvel később pedig Török Balázs is kap ide donácziót. Ez időben Kossolth néven van említve. Későbbi birtokosai: a Jezerniczky, Balogh, Duchon, Thédy, Fekete, Liptay, Somogyi, Lelovics, Kiss, Petrovits, Burián, Thúróczy, Ábrahámffy és a Simonyi családok, most pedig Fekete János bárónak és a diószegi czukor-gyárnak van itt nagyobb birtoka és az Ábrahámffy, báró Fekete és Kiss családnak csinos urilaka. Nevét a mai hangzásnak megfelelően csak az 1713-iki canonica visitatio írja először Kossuthnak. Az abszolutizmus idejében e név az osztrák kormánynak szemet szúrt és báró Fekete Mihály útján odahatott, hogy a község vegye föl a régi Kossolth nevet, a mit azonban, az itteni közbirtokosság határozott tiltakozása következtében, nem sikerült keresztülvinnie. A községhez tartozik ma Fityka tanya is, mely Fitykafölde néven már 1553-ban Török Balázs birtokaként szerepel. Ezenkívül ide tartozik Erdőalja, Esterházy- és Fekete-major. A községi katholikus templom újabbkori és 1849-ben épült. A községnek van postája és vasúti állomása, de távírója Magyardiószeg.
