Ottóvölgy.
Ottóvölgy.
Ottóvölgy, a Kis-Kárpátok alatt fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 210 házzal és 1158 róm. kath. vallású, tót lakossal. Régi német telepes község, mely a vöröskői várbirtokok közé tartozott, de már a XVI. században kiváltságokat nyert. 1606-ban mezővárosként van említve, melynek II. Ferdinánd 1629-ben vásártartási szabadalmakat adott. A község akkori neve Ottenhal. A községházán ma is őrzik Ferdinánd szabadalomlevelét, valamint a községi német anyakönyveket, melyek 1638-tól 75-ig terjednek és egy 1606-ból való, német nyelven írt árvakönyvet. A község régi jegyzőkönyvei is németek és az első tót végzés csak 1747-ből való, a mikor a helység Opital eltótosított néven is szerepel. Az 1553-iki összeírásban Otontal alakban van említve és ekkor a Fuggerek 32 portáját róják meg. Ortvay az eddigi helynévmagyarázóktól eltérőleg nevét az Ongud, Ompud vagy Ompudinus személynévből származtatja. Pozsony vármegyében hajdan tényleg laktak Ompudok és pedig Karcsán Ombud és fiai, Mahalán meg Ompudynus. Tény az is, hogy Ompitál közelében tényleg állott egy Mahalán nevű község, melyre nézve azonban csak a XIV. század végén találunk írott nyomokat, a mikor Pensaurai Henrik érseki helynök jegyzéke az ottondali plébánost is említi. 1645-ben és 56-ban epemirigy dúlt a községben. 1663-ban a törökök dúlták fel és 1686-ban a felkelő csapatok zsarolták. 1831-ben és 1866-ban lakosai közt a kolera szedte áldozatait. Katholikus temploma a XIV. században már fennállott. Hajdan gótikus volt, de stilusát a sok átépítéssel elrontották. Ujabb hajóját 1664-ben kezdték építeni, s 1721-ben megnagyobbították. 1832-ben Palkovics György 101esztergomi kanonok a templomot megnagyobbíttatta és a tornyot felépíttette. Az egyház birtokában, egyik régi birtokosa: Schwartz Mihály adományából, 1769-ből való, aranyozott ezüstből készült szentségtartó és ugyanily kehely van, továbbá 1728-ból igen szép és értékes ezüst-kereszt. Itt áll még, a templom közelében, a Szent-Lénárd tiszteletére szentelt gótikus kápolna, mely búcsújáróhely. Hozzá van építve Szent Flórián kápolnája, melynek oltárképét Pálffy Miklósné szül. Harrach Eleonóra állíttatta. Ezeken kívül még két kápolna van itt, és pedig a Szent Sebestyén és a Szent Anna kápolna, melyek újabb keletűek. Az ottentáli erdőben Üveghuta néven egész kis község volt, a hol már 1679-ben 246-an foglalkoztak üveggyártással. A mult század első felében papirmalom is volt itt. Ottóvölgy, a többi vöröskői birtokokkal együtt, idővel a Pálffyak tulajdonába jutott és ma is id. Pálffy János és ifj. Pálffy János grófoknak van itt nagyobb birtokuk. Ide tartoznak Újmajor, Üveghuta telep, Zabité halásztelep és Papirmalom. A község postája Cseszte, távíróhivatala és vasútja pedig Nagyszombat.
