Padány.
Padány.
Padány, alsócsallóközi magyar kisközség, 104 házzal és 588, nagyobb részben ev. ref. vallású lakossal. Ősi besenyő-telep, melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. 1288-ban Terra Padan, 1291-ben Villa Padan, 1326-ban meg Possessio Padan a neve. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. Régi nemesi község, a hol ma id. László Vincze a legnagyobb birtokos. Péterháza, Dienes és Iklér nevű dűlői, úgy látszik, régi nemesi birtokosaik nevét örökítették meg. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A református templom 1787-ben épült; az egyháznak 1693-ból való érdekes ezüst-kelyhe van. A községhez tartozik a fentemlített határjárási perben már szereplő Petény puszta, mely hajdan valószínűleg Padánynyal együtt Pozsony vár tartozéka volt és 1298-ban van említve. Az 1553-iki összeírásban csak egy portája szerepel. A községnek Alistál a postája, távírója, a vasúti állomása pedig Felistálnyárasd.
