Pozsony-Borostyánkő.
103Pozsony-Borostyánkő.
Pozsony-Borostyánkő, a Kis-Kárpátok alatt fekvő tót kisközség, 114 házzal és 903 róm. kath. vallású lakossal. Először 1349-ben említik Borostyán néven. Később Ballenstein német és Paistu tót néven is előbukkan. A község fölött emelkedő borostyánkői vár tartozéka volt, mely 1446-ban Szentgyörgyi Péter özvegyének, Marczali Hedvignek jutott osztályrészül. A XVI. században még mindig a Bazini és a Szentgyörgyi grófok az urai. Később a Pálffy családé lett, de ma már Károlyi Lajos grófnak van itt nagyobb birtoka. Várát a francziák 1810-ben levegőbe röpítették. Hajdan a községben lőportorony is volt. A Pálffyaktól vette meg az Eiberg család, de a lőporgyár légberöpült s e családnak egyik tagja is áldozatául esett a robbanásnak. A XVIII. század elején ismét felépült gyár, mely később a Dengler családra szállott. 1881-ig fenntartotta; de ekkor megszünt. Hajdan vas- és rézhámora is volt s ez utóbbi még ma is fennáll. A mult század elején volt papirmalma is. Propadle nevű völgyében említésre méltó barlang van. A község 1864-ben tűz következtében pusztult el. Katholikus temploma ősrégi és újabban alakították át. Ide tartozik Kosariszkó és Szántóhegyi vadászlak is. A község postája, távírója és vasúti állomása Stomfa.
