Pudmericz.
Pudmericz.
Pudmericz, a Gidra patak közelében fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 195 házzal és 1627 róm. kath. vallású lakossal. E község valószínűleg a Pudmer vagy a Bodner személynévről veszi a nevét. Első említését Pensaurai Lénárdnak 1390-iki lajstromában találjuk, a mikor Pumurich néven szerepel és plébániája is említve van. 1542-ben Vöröskővár tartozéka. 1561-ből a pecsétje is ismeretes. 1705-ben Pálffy János gróf nádor, Herbeville császári tábornok és Rákóczy seregei között itt véres ütközet volt, mely alkalommal a felkelő seregek vereséget szenvedtek, a község pedig teljesen leégett. Szőlőmívelése már a XVI. század elején jelentékeny lehetett. A vöröskői vár urainak nagyszabású haltenyésztése volt itt és a halastavak nyomai még ma is láthatók. A XVII. században malmai is híresek voltak, fazekasai pedig külön czéhet alkottak. Lobogójukat ma is a templomban őrzik. A község plébániája megvolt már a XIV. században. Régi temploma a XVIII. század elején pusztult el, új temploma 1735–36-ban épült, de 1774-ben leégett és helyébe 1782-ben újat építettek. Az egyház birtokában Mátyás-korabeli gótikus szentségtartó, 8 román stilű gyertyatartó és egy XVI. századbeli gótikus ezüstkehely van, melyet 1618-ban Redern Kristóf, Miksa főherczeg pohárnoka és udvari kamarása ajándékozott az egyháznak. A lakosok fogyasztási és hitelszövetkezetet és katholikus olvasókört tartanak fenn. Mai nagyobb birtokosai idősebb és ifj. Pálffy János grófok. Kápolnáját a XVIII. század végén Pálffy Rudolf gróf építtette. A község mellett, magas fensíkon áll ifj. Pálffy János gróf toronynyal ékesített, hatalmas új kastélya, mely kiváló izléssel és kényelemmel van berendezve. Ide tartozott hajdan Fancsal puszta, mely a pápai tizedszedők jegyzékében Fansol néven külön községként szerepel. 1335-ben Mogh comes van birtokosául említve. Határában vannak Lindava, Pali, Ómajor és Újmajor. A községnek saját postája van, távírója Cziffer, vasúti állomása pedig Báhony.
Pudmericz. – Ifj. Pálffy János gróf kastélya.
Saját felvételünk
