Pusztafödémes.
Pusztafödémes.
Pusztafödémes, magyar és tót nagyközség. Házainak száma 143, és nagyobbára tótokból álló róm. kath. lakosainak száma 1724. 1221-ben Villa Fudemus, 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. Lakosai később nemesi előjogokat nyertek. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi, Spáczay, Ambró, Krizsány, Farkas, Miksitz, Szilágyi, Noigel, Lányi, Pap, Semsey, Balogh, Ábrahámfy, Marczel, Pajor és Szelle nevű családokat, de ezekkel együtt a XVIII. század vége felé már a Zichy grófi család is birtokosai közt foglal helyet és ma is Zichy József grófnak van itt nagyobb birtoka. Hajdan magyar község volt, mely idővel eltótosodott. Időközben, különösen a XVII. század vége felé németek is lakták, még pedig oly nagy számban, hogy ekkor Németfödémesnek nevezték. Van itt egy régi kastély, melyet a Farkas család építtetett, s ez most Zichy József grófé. A Marczel családtól is van itt egy 1771-ben emelt nagy épület. 1849-ben Petőcz alispán elnöklése alatt e helységben gyűlés volt, és itt tette az alispán azt a kijelentést, hogy „ha a magyarnak engedelmeskedem, akkor holnap fejbe lőnek, ha pedig a németnek, akkor fölakasztanak”. A katholikus templom igen régi; az anyaegyház 1600-ban alakult meg. Van itt egy „kardinális” nevű mezei út, mely állítólag 104Pázmány érsek itteni birtokának köszöni a nevét. 1678-ban a pestis pusztított itt. Ide tartoznak Gyurcsi, Hoor, Porosz, Réti és Szarvas majorok. A községnek van saját postája, távírója és vasúti állomása pedig Diószeg.
