Somorja.
Somorja.
Somorja, hajdan szabad királyi város, mely az újabb korban nagyközség lett. A hasonnevű járás székhelye. Házainak száma 395, lakosai, kiknek száma 3024 lélek, magyarok, vallásra nézve 2150 róm. kath., 437 ág. h. ev., 229 ev. ref. és 203 izr. Az e községre vonatkozó történeti adatokat Kisfaludy Zsigmond somorjai esperes-plébános gyűjtötte össze nagybecsű kézirati munkájában, melyből a következőket iktatjuk ide. Somorja, a hagyomány szerint, Szent Istvántól nyerte szabadalmait. Hegyaljai Mátyás pozsonyi kanonok 1597-ben a pozsonyi káptalan előtt vallotta, hogy ő ezt a Szent Istvántól nyert és Korvin Mátyástól megerősített szabadalomlevelet látta és olvasta. Mivel azonban ezt semmiféle korábbi okirat nem említi, e vallomás bizonyára tévedésen alapulhatott. 1287-ben Kun László, a pozsonyi várbirtokok közül kiszakítja és Károly pozsonyi várispánnak adományozza. 1318 okt. 4-én Erzsébet királyné Barrabás földjét adományozza Somorjának és 10 évvel később a helység révjogot is nyer. A XIV. századból már több bíráját is ismerjük. Így 1331-ben Velflinust említik, Nagy Lajos idejében Galambos Péterről van szó, a ki alatt 12 esküdt működött. 1388-ban Spádel András, 1393-ban Gerung, 1394-ben Lőrincz a bíró. 1405-ben Zsigmond király vámmentességet biztosít a lakosoknak. Ekkor lett szabad királyi várossá, mindazon 109jogokkal, melyekkel akkortájt Pozsony bírt. Ugyanekkor rendeltetett el, hogy a város falakkal és védárkokkal vétessék körül. A XVI. században pallosjogra is szert tett, a melyet ettőlfogva gyakorolt is. II. Lajos 1519-ben megengedi, hogy Somorja (ekkor oppidum) régi pecsétjét használhassa. 1411 szeptember 29-én Zsigmond évenként két országos vásár tartására ad a városnak engedélyt, melyet III. Károly 1712-ben és Ferencz 1805-ben még három vásárral megtoldott. Somorján Zsigmond király is megfordul és két oklevelét is itt keltezte. A mai király-utcza is még talán ennek a királyi látogatásnak az emlékét tartja fenn. Zsigmond 1411 okt. 15-én és 1425 márczius 6-án volt itt. Mátyás király 1466 november 9-én, 10-én, és II. Lajos meg 1526 január 3-án. A vármegye törvényszéke 1665-től 1690-ig 32 közgyűlést tartott itt és itt volt a börtön is. Mátyás király 1483-ban a szomszédos Balázs-szállása nevű birtokot, később pedig a közeli Beuzse praediumot adományozta Somorjának. Zsigmond szabadalmait később Albert király, 1450-ben pedig Hunyadi János kormányzó is megerősítette, ki vámmentességet ad a lakosoknak. Fia, Hunyadi László 1456-ban átírja és megerősíti Zsigmond és Albert szabadalmait és oltalomlevelet ad a somorjaiaknak. 1461-ben Mátyás király a szapi praediumot adományozza a községnek és később megerősíti és kibővíti elődei szabadalmait. II. Ulászló megerősítette Mátyás király szabadalmait, de 1492-ben elzálogosítja a várost a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak. 1513-ban Pozsony lakosai a somorjai vásár alkalmával megrohanták a várost, a házak kapuit betörték és a vásárra jött kereskedők árúit elrabolták, a miért II. Ulászló a pozsonyiakat szigorúan megintette. Ulászló idejében Somorja polgárai Bécs városától is vámmentességet nyertek. II. Lajos király 1517-ben megerősíti az eddigi szabadalomleveleket és a városnak újabb kiváltságokat ad. 1518-ban oltalomlevelet kapnak tőle, egy évvel később pedig régi pecsétjük használatát engedi meg nekik. 1516 január 3-án II. Lajos is Somorján volt és két levele innen van keltezve. 1411-től 1526-ig a következő bíráit ismerjük az idő sorrendjében: Szecsenslag Lőrincz, Salamon fia György, Eysebreych Miklós, Suenthmann Miklós, Szabó Lénárt, Nagy János, Stubner János, Stuhrd András, Buria Lázár, Stayer Jakab, Debcz György, Mészáros Farkas és Kalmár János. Az 1516-ban pusztított tűz következtében az inség oly fokra hágott, hogy Lajos király a lakosokat 12 évre minden adó alól felmentette. Somorja II. Ulászló és fia Lajos alatt veszítette el kir. városi jogait és királyi birtokként a pozsonyi várjavakhoz csatoltatott. Régi jogaiba részben csak Rudolf király helyezte vissza, 1538 január 4-én kelt levelével. 1527-ben Somorja meghódolt Ferdinándnak és 110letette a hűségesküt. Ekkor erősítette meg Ferdinánd elődei szabadalmait és adott a városnak 12 évi adómentességet, 1543-ban pedig a somorjai vásárokat látogatók számára királyi oltalomlevelet bocsátott ki. 1541-ben a Buda ostrománál megsebesült Roggendorf fővezér, Bécs felé való útjában, Somorján halt meg. 1545 november 5-én Ferdinánd a somorjaiak vámmentességét biztosító levelet adott ki, 15 nappal később pedig a sóra adott a somorjaiaknak vám- és harminczad-mentességet. Az 1553-iki portális összeírásban 110, az 1564-ikiben csak 72 és az 1588-ikiban már csak 69 porta után fizettek adót. 1565 június 27-én Miksa is fölmenti a somorjaiakat a Sellyén való vámfizetés alól s átírja és megerősíti Mátyás királynak 1465 május 8-án kelt szabadalomlevelét. A török világból Somorja is kivette a maga részét. Hozzájárult a hadiköltségekhez és katonákat is állított ki. Mikor Mansfeld tábornok Komárom felé vonult, itt ütött tábort. Ebben az időben a város sokat szenvedett a Győrből kitörő és e vidéken portyázó törököktől, míg Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Győrt a törököktől vissza nem foglalták. Az itt és a török háborúban szerzett érdemei elismeréséül kapta azután Pálffy Miklós Rudolf királytól Pozsony vármegye örökös főispánságát, s a pozsonyi váruradalomhoz tartozó birtokokat, közöttük Somorját is. Ezután Rudolf királynak visszamaradt vagy átvonuló és portyázó hadaitól és csapataitól szenvedett sokat a város. Ez időben Mátyás főherczeg is megfordult Somorján. A Bocskay-féle felkelés alatt az egész Csallóköz és így Somorja is a felkeléshez csatlakozott, és mert révje ez időben fontos közlekedési pont volt, a csallóközi felkelők gyülekezőhelye lett, a hol Szabó Lukács és Somogyi Albert, ez utóbbi Bocskay főkapitánya, körülbelül 1000 emberrel tartotta főhadiszállását, mígnem ismét Rudolfhoz pártolt vissza. Az 1605 augusztus 25-én Somorján megtartott békeértekezleten az egész Csallóköz nemessége szintén Rudolf hűségére tért vissza. 1605 szept. 12-én és okt. 23-án Amade Mihály alispán elnöklete alatt megyegyűlés is volt itt. I. Lipót 1689 június 8-án megerősíti Somorja régi szabadalmait és pallosjogát. 1672-ben Somorján majdnem az összes czéhek képviselve voltak. Volt itt szabó, csizmadia, varga, szűcs, mészáros, kalmár, molnár, bognár, fazekas, kovács, lakatos, szíjgyártó, gombkötő, ötvös és takács-czéh. A község ősi neve tulajdonképpen Szent Mária volt, és így szerepel már 1287-ben is, de szerepel Samariae alakban is már 1466-ban. Újabbkori szabadalmait Mária Teréziától és II. Józseftől kapta. 1787-ben 2746, a mult század elején 2603 lakosa volt, közöttük sok posztós, szűrszabó, csizmadia és kalapos. Vásárjai nevezetesek voltak. Az oroszvári Dunaágon 13 malma volt, ezenkívül a községben sörház és a Dunán két rév. A községházán egy képet őriznek, mely 1683-ból az égő várost ábrázolja, a mikor azt a Bécs alól visszavonuló törökök fölgyújtották. Azonkívül van itt két bíró-buzogány, régi pecsétnyomók és a város levéltárában 1238-tól kezdődő érdekes okiratok. A községben három templom van, ú. m. róm. katholikus, ág. h. evangélikus és ev. református. Egyháza 1238-ban említtetik először, de ősi temploma már elpusztult és a szintén régi gótikus plébánia-templomot 1789 óta a reformátusok bírják. Mostani katholikus plébánia-temploma a paulinusoké volt, kiket Széchényi György érsek és Koháry István telepítettek ide 1690-ben. A még most is fennálló templom és a zárda 1778-ban épült. Ez Csallóköz legszebb és legdíszesebb temploma, melynek belső falait érdekes freskók díszítik. A mellette álló kolostorépületben a plébánián kívül iskolák, hivatalok és egy vendéglő van elhelyezve. Az egyház birtokában, vert ezüstből készült régi kereszt van, továbbá egy XVI. századbeli ezüst-kehely. A városban a járásbíróságon és a szolgabírói hivatalon kívül van két takarékpénztár, kaszinó, önkéntes tűzoltó-egyesület, a felsőcsallóközi községi és körjegyzők egyesülete, kath. legényegylet, gőzmalom, az ármentesítő-társulat, protestáns önképzőkör, gazdakör és izr. nőegyesület. Van itt posta, távíró- és vasúti állomás is. A községhez tartozott azelőtt Gancsháza, mely a Gancs család ősi fészke volt.
Somorja régi pecsétje.
Eredetije a község tulajdona.
Somorjai részlet.
Saját felvételünk
