Spácza.
Spácza.
Spácza, tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 155 házzal és 1651 róm. kath. lakossal. E község 1275-ben már megvolt. 1292-ben Spáczai Géth comes volt az ura és a Spáczai család egész a XVIII. század közepéig birtokos volt itt. Mellette mások is szerepeltek. 1439-ben Pókateleki János fia Zomor Miklós, 1460-ban a Farkasdiak, ezek után Sárosfalvi Nehéz Mihály, 111György és István, Bazthey Benedek és fiai. 1489-ben a Sárosfalviak birtokát a Spáczaiak kapják adományul Mátyás királytól. 1534-ben Cselvey Márton és Balázs birtokosok itt, az 1553-iki összeírásban pedig Spáczay Márton 5, Dobsa János 4, Kéméndy Péter 4, Farkas Ignácz 3 és a Venturiny család 1 portával szerepelnek. 1560 körül már Nagyváthy Antalt, 1585-ben pedig a Halácsy s a Latkóczy családot is itt találjuk. 1590-ben a Halácsi-féle rész Ramocsaházy Györgyé lesz. 1615-ben a Csery család, 1659-ben Rozsályi Kún István is birtokosa, 1660-ban a Spáczayak részeit a Berchthold grófi család kapja. 1682-ben Klucsay János átengedi itteni birtokrészét Orbán Pálnak és nejének. 1697-ben Paksy János és Ramocsaházy Zsuzsánna birtokrészüket Orbán Pálra iratják át. 1731-ben özv. Maholányi Tamásné itteni birtokrészét Spáczay Pál püspöknek zálogosítja el. 1762-ben a Sándor család is a birtokosok között van; ez azonban itteni örökségét Brunswik Antalnak adja el. Később az Uzovich, Lukachich, Újgyörgyi, Biróczy, Kristófy és a Brogyány családok a birtokosai, ma pedig Uzovich Blundell Ludovikának, Újgyörgyi Mária hagyatékából Nagyszombat városának és a diószegi czukorgyárnak van itt nagyobb birtoka és Koppel Ignácznak és Adolfnak szeszgyára. 1699-ben mezőváros volt. Katholikus temploma az Árpádkorban épűlt. A községnek van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat.
