Vistuk.
Vistuk.
Vistuk, tót kisközség, 186 házzal és 1228 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Vöröskővár tartozéka volt, s neve az idők folyamán az oklevelekben számos változatban van említve, u. m. Vistdoch, Wysta, Kis-Vistok, Wischdorf, Wyschwk, Vista, Kusvista, Kis-Vista, sőt a pápai tizedjegyzék Bista-ra elferdíti nevét. A többi vöröskői várbirtokok sorsában osztozott. Az uradalomnak a XVI. században itt két halastava volt. Ekkoriban mindössze 10 házat számlált; a század második felében Illésházy István gróf nádor horvátokat telepített ide. 1705-ben, a pudmericzi csata alkalmával felégették. Plébániája 1390-ben már fennállott. Mai temploma azonban 1798-ban épült. Az egyház birtokában ezüstből vert nevezetes gótikus szentségmutató van. A mult század 60-as és 70-es éveiben több izben nagy tűz pusztította. Lakosai között sok a varga, a szabó és a takács; asszonyaik himzéssel és csipkeveréssel foglalkoznak. A község szomszédságában a XIII. század végén Kisfalu nevű község szerepel, szintén a vöröskői vár tartozékaként, melyet Tiborczfi Péter comes Lőrinczfi nevű szolgájának adományozott. Ez a Kisfalu lett állítólag később a többször említett Kisvista, mely a XVI. században megszünt. A község újabbkori birtokosai a Pálffyak és most id. Pálffy János grófnak és Pálffy István grófnak van itt nagyobb birtoka. A község postája és vasúti állomása Báhony, távírója pedig Modor-Senkvicz. Ide tartoznak Fajdal és Szilárd puszták.
