Németek ünnepi szokásai.
Németek ünnepi szokásai.
A vármegyebeli németek között az általánosan ismert ünnepi szokásokat szintén gyakorolják. A felsőcsallóközi Hidas községben a fiatalság évenként háromszor tart tánczmulatságot és pedig farsang végén három napig és májusban s októberben vagy novemberben egy-egy napig. A farsangi mulatság 243költségeit a legények viselik és minden legény egy leányt visz a mulatságra, a ki azután a legény kalapját hatalmas bokrétával és vörös szalaggal diszíti föl. A három napi mulatság alatt a legény nem étkezik otthon, hanem ez idő alatt a leánynak, illetőleg a leány szüleinek a vendége. Ennek következtében ez időtájt a leányos házaknál oly nagy a sütés-főzés, mintha mindenütt lakodalomra készülnének. A tavaszi és őszi tánczmulatságok költségeit a leányok viselik, a kik belépti díjat fizetnek, míg a legényeknek szabad a belépés. Dícséretes és magasabb erkölcsi érzésre vall, hogy az asszonyok leányaik gardes-des-damesjaiként, a tánczmulatságon mindig jelen vannak és napnyugta után az anya a mulatság színhelyét, leánya nélkül, el nem hagyja. Megemlítendő még a hidasiak „Emmeusba való rándulása”, a mely abból áll, hogy husvét hétfőre virradóra, az asszonyok és a férfiak kiemnnek a határba, az útszéli keresztekhez és szentképekhez, továbbá a temetőbe, hogy az Emmeusbe menő két tanítvány emlékére a hajnali órát imával töltsék el.
