A Csallóköz.
A Csallóköz.
A Csallóköz fejlődése első felében, ennek a szigetcsoportozatnak a képe minden dunai árvíz után megváltozott. Az árvizek dúsabb hordaléka egyes vízmedrekbe lerakodván, azok vízfolyását elzárta s a folyóvíz a laza talajban új medreket vájt ki magának, miközben az újabb meg újabb üledékek a talaj felszínét is magasabbra emelték. A Duna finomabb homokos és iszapos üledéke évezredek növény- és állatvilágának feloszló maradványával képződve, alkotta meg a termőtalajt.
Amíg az itt letelepedett nép vadászatból, halászatból és állattenyésztésből élt, addig nem kellett a Dunát szabályozni, mert az árvizek iszapja megtermékenyitette a mélyebb fekvésű réteket és legelőket. A mint azonban az őstermelés emez ágai már nem nyujtottak elég táplálékot a szaporodó népnek, s az nemcsak a magasabb fekvésű földségek, hanem a régi vízerek kiapadó völgyületeit is mívelni kezdte, – bekövetkezett a szabályozás szüksége is.
