1. FOLYÓVIZEK SZABÁLYOZÁSA.
1. FOLYÓVIZEK SZABÁLYOZÁSA.
A folyóvizek forrásaiktól, illetőleg keletkezési helyeiktől kezdve szüntelenül rombolják a medreiket alkotó anyagot s azt folyásaik útján tovasodorva, tördelve, koptatva, medreikben részben ismét lerakják s belőle 301zátonyokat, partnövedékeket és szigeteket építenek s így egyrészt romboló, másrészt meg alkotó hatásuk van. Így van az a Dunánál és a többi pozsonymegyei vízeknél is, melyek a Keleti Alpesek, Kárpátok és a Tátra lehordott omladékaiból építették a kis magyar Alföldet. Így épült fel a Duna ausztriai kavicsos és homokos hozadékából a Csallóköz felső talaja, úgy hogy az a diluvium végéig, előb csak a Komárom vármegyével határos keleti részen emelkedett ki; a Csallóköz nyugati területének felső talaja pedig későbbi alluviális képződmény, mely az állóvizeket e vidékről – a Fertő-tava és néhány mocsár kivételével – teljesen leszorította. De annál jobban bővelkedett a Csallóköz folyóvizekben. Ismeretes természeti tünemény, hogy a folyóvizek, torkolataiknál, a magukkal sodort hordalék anyagából, a tengerben deltákat, a görög delta betűnek megfelelő háromszögű sík földfelületeket építenek, s hogy e folyamdelta felülete össze-vissza, át meg át van szőve víz-erekkel, melyek medrein át a folyóvíz a tengerbe megérkezik. Ezek a delták a legújabb alluviális geologiai üledékek közé tartoznak s legkiválóbb tipusuk a Nilus deltája, Kairo, Alexandria és Port-Said között. Kicsinyben ehhez hasonló topográfiája van a pozsonymegyei Csallóköz és a Szigetköz felső részének Pozsony, Nádszeg és Mosony között.
Midőn a fejlődő Duna még nem a pontuszi, hanem csak a magyar medencze tengerébe ömlött, torkolatánál deltát alkotott, mely később, a kis magyar Alföld keletkezésekor, kisebb-nagyobb szigetek csoportozatává, majd a Csallóközzé és a Szigetközzé alakult át.
A Csallóköz.
Az első vízszabályozás.
Az első vízszabályozó társulatok.
A Felső-Duna szabályozása.
A pozsonyi téli kikötő.
A Morva szabályozása.
A Vág szabályozása.
