Egyházi birtokviszonyok 1842–1550. között.
Egyházi birtokviszonyok 1842–1550. között.
Az egyházi birtokviszonyokra nézve rendkívül érdekes adatokat találunk az 1542. évi adóösszeírásokban, hol egyúttal fel vannak tüntetve az egyházi javak jelenlegi birlalói is, s így ez összeírásokból megtudjuk azt is, hogy kik foglalták le hatalmasul az egyházi javakat. Az I. járásban a következő egyházi birtokok vannak feltüntetve: Bessenyő és Visonta a pécsi püspöké, Kisfalu és Péterhida a babócsai plebánosé, Tarnócza a pécsi Szent András-kápolna rektoráé, Tamási, Gárdony és Szent-Márton a pécsi püspöké, Dombó és Zádor a dombói plebánosé, Okorág a pécsi káptalané, Szigethke a dombói oltár rektoráé, Istvándi a pécsi püspöké, Dobsza eredetileg a székesfehérvári őrkanonoké, jelenleg Török Bálinté, Újszentgyörgy a kálmáncsehi főesperesé, Kálmáncsehi az itteni préposté, Ági a toldi pálosoké, Viszló az itteni plebánosé, Mindszent és Zelemér az itteni plebánosé, Szerdahely és Tótváros az itteni pálosoké, Szent-Benedek, Patza a szentbenedeki prépostságé, Custos-Bárdja a székesfehérvári őrkanonoké, Szöcse a szerdahelyi főesperesé, Márczadó, Eniszd, Szend az omagi főesperesé, Tóthfalu a pécsi püspöké, Belcz a szigeti plebánosé, Gyöngyös a hedrahelyi plebánosé, Szentmárton a pécsi püspöké. A II. járásban: Marczali az itteni plebánosé, Sárd a 540kéthelyi plebánosé, Sámson a bői préposté, Komár az itteni barátoké, Falkos az itteni plebánosé, Páld a szentpéteri pálosoké, Gáthi, Udvarhely és Iváncz a csurgói főesperesé. Bélavár, Sitva, Csütörtökhely, Baráti, Felsőheresznye azelőtt a székes fehérvári káptalané, Segesd azelőtt az itteni főesperesé és Geszthenye azelőtt itteni plebánosé, az összeírás idejében az utóbbiak mind a Báthoriak birtokában voltak. Kisedde az itteni plebánosé (Egyháztört. Eml. IV. 131–142.). Ez adóösszeírás szerint az I. járásban még 70, a II. járásban pedig 57 plebános volt.
Alig néhány év mulva már óriási változást tüntetnek fel az adóösszeírások az egyházi birtokviszonyok terén. Az 1544. évi adóösszeírás szerint már csak Fajsz, Kak, Visonta, Babócsa, Izsófalva, Görgeteg, Tarnócza, Bolyhó, Heresznye, Baráthi és Marczali helységekben voltak egyházi birtokok, míg plebánosok csak Henész, Korpad, Biochu, Györgyös, Merke, Marczali, Bize, Kéthely, Berény, Bár, Nagymarót, Szabás, Komárom, Karos, Galambok, Inke, Kisszentpál, Zákány, Bélavár, Mindszent, Baráthi, Iharos és Nagyberény helységekben szerepelnek.
Még nagyobb pusztulást tüntet fel az egyházi birtokok állományában az 1545. évi összeírás, mely szerint az egyháziak közül csak Marczaliban az ottani plebánosnak, Segesden a főesperesnek, Bolyón a plebánosnak, Ivánczfalván és Gáthon a csurgói főesperesnek voltak birtokaik. 1549-ben a hódoltság területén összeírt falvak birtokosai között már csak egyedül a babócsai plebános fordul elő (dr. Iványi Béla közlése: Egyháztört. Eml. IV. 131–142. 331.).
