Az újabb kor.
Az újabb kor.
A nemzeti szellem felébredésének hatásaként jelentkező ez a szellemi és kulturális mozgalom többé nem szünik meg Somogyban, sőt a következő korszakban mind nagyobb és nagyobb hullámokat vetve, a kultúrélet szükségességének érzése lassanként áthatja a vármegye intelligencziájának egész rétegét és egymás után alkotja meg a vármegye művelődésének fejlesztésére szükséges kultúrintézményeket. E belső, saját területén végzett munkán kívül azonban a nemzeti művelődés nagy és nemes munkájából is bőven kiveszi részét.
A jeles államférfiú, kiváló szónok és publiczista Somssich Pál (1811–1888), a magyar alkotmánynak egyik leglelkesebb védője volt a mult század hatvanas éveiben. Méltán sorakozik melléje a nemeskisfaludi Madarász József (1814), Magyarország függetlenségének tántoríthatatlan, rajongó apostola és a népjogok lelkes harczosa. A zalai születésű Zichy Antal (1823–98) mint publiczista, költő és essai-író egyaránt a legjobbak közé tartozik. Politikai röpiratai, angol történeti tanulmányai, Széchenyi életrajza, a „legnagyobb magyar” munkáinak jeles kiadása érdemesítették őt arra, hogy a Kisfaludy-Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába iktatta. Öcscse Zichy Mihály (1827–1906), a világhírű festő, Lermontov, Byron, Arany, Madách, Petőfi stb. kiváló illusztrátora, a haza határain túl tette ismeretessé a magyar géniusz teremtő erejét és szerzett Somogynak dicsőséget. Ugyancsak világhírre tett szert a csoknyai születésű világutazó, Xantus János (1825–94), a kiváló ethnografus és geografus, a Csendes-tenger számos szigetének felfedezője, a budapesti állatkert megalapítója. Somogymegyei származású a magyar államügyészség megteremtője és szervezője: Kozma Sándor (Kőröshegy, 1815–97), a kiváló jogtudományi író, stb.
