Visi Imre.
Visi Imre.
Visi Imre, orsz. képviselő és publiczista, szül. 1852. decz. 26-án Nagyatádon. A jogot Pécsett és Pesten hallgatta, de tehetsége a hírlapírói pályára terelte és már 17 éves korában a „Pesti Napló”-ban, „Reform”-ban és a „Hon”-ban jelentek meg dolgozatai. 1871-ben a „Hon”-nak belmunkatársa lett és a szabadelvűpárti „Magyar Népvilág”-ot és a „Nagy Tükör” czímű élczlapot szerkesztette. Később a „Hon” és „Ellenőr” egyesítéséből keletkezett „Nemzet”-nek lett szerkesztője. 1884-ben az abrudbányai kerület választotta meg képviselőjéül, 1887-től a budapesti józsefvárosi kerületet képviselte és az országgyűlés számos bizottságába választották bele. Tisza Kálmán tízéves miniszteri jubileuma alkalmára megírta Tisza Kálmán életrajzát, majd Tíz esztendő czímmel megjelent politikai tanulmányában éles elmével fejtegeti a mult század 70-es és 80-as éveinek politikai és kulturális fejlődését. Ő alapította meg a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetét, melynek titkára, később alelnöke lett. Számos egyesületnek volt választmányi tagja és a székesfőváros bizottságának tagjaként nagy tevékenységet fejtett ki Budapest kulturális fejlesztésében. Meghalt 1889 decz. 24-én Budapesten.
Nagyszámú publiczisztikai czikkein kivül önálló művei: Saint Maur kisaszony jegyese. Cherbulier Viktor regénye Ford. Budapest, 1876. – Leoni Leo. Sand György után ford. U. o. 1878 (Olcsó Könyvtár 47.). – Egy chinai viszontagságai Chinában. Regény. Werne Gyula után ford. francziából. Budapest, 1879. – Egy párisi nő története. Regény. Feuillet Octave után ford. U. o. 1881. – Jangada. Nyolczszáz mértföld az Amazonon. Regény. Werne Gyula után ford. U. o. 1882. – A Robinsonok iskolája. Regény. Werne Gyula után ford. U.-ott, 1883. (3 kiadás. U. o. 1908.) – Beszéde a csongrádi választókerület polgáraihoz. (1884. máj. 22. U. o. 1908.) – Tisza Kálmán. Politikai jellemrajz. U. o. 1885 (Ism. Főv. Lapok 272. sz. sat. Németül. U. o. 1886. 12. rajzzal.) – Tíz esztendő. Politikai tanulmány. Írta Memor. U. o. 1885. – A Daniseffek, dr. 4 felv. Írta Newsky Péter (ifj. Dumas és Corvin), ford. (Először adták 1878 decz. 13, a budapesti Nemzeti Színházban.); lefordította Klatzkó Julián, lengyel publiczista. „Két kanczellár (Gorcsakow és Bismarck)” cz. munkáját és Turgenyev munkáiból is fordított.
Visi Imre. (Az Orsz. Képtárból.)
