Zichy Mihály.
Zichy Mihály.
Zichy Mihály, világhírű festő, szül. Zalában 1827 okt. 21-én. Veszprémben a piaristáknál elvégezvén a főgimnáziumot, Pestre ment a jogot hallgatni, de már ezidőtájt inkább festegetett, mint tanult. 1842-ben Marastoninak, a pesti rajz- és festőiskola alapítójának a műtermébe került, a ki – mint Zichy maga mondta – „szította benne lángra a pislogó parazsat”. Marastonitól Bécsbe került, hol Waldmüller tanítványa lett, a ki a természet alapos megfigyelésére és tanulmányozására oktatta. Ebben az időben Mentő csónak czímű képével 100 arany pályadíjat nyert, A haldokló lovagját pedig megvette az Osztrák Műegyesület és így továbbképezhette magát. Bécsi tartózkodása alatt készültek Az anya fájdalma és Krisztus levétele a keresztről czímű képei, melyek jelenleg a Szépművészeti Múzeumban 277vannak. Ez időben I. Miklós czár nővére: Helena nagyherczegnő leánya számára rajztanárt kerestek és Waldmüllert kérték fel erre, a ki maga helyett a fiatal Zichyt ajánlotta. Így került Zichy Szent-Pétervárra. Különféle intrikák azonban eltávolították az udvartól, mire meglehetős szűk anyagi viszonyok közé került az orosz fővárosban, hol egy fényképésznél retusőrként kereste kenyerét. De néhány vázlata és nagyobb kompozícziója újra feléje terelte az előkelő körök figyelmét és egy napon ismét meghívót kapott a czárhoz, a ki megbízta, hogy udvarát fesse meg tréfás képekben. Igy keletkezett a Gacsinai krónika czímű album. Ekkor Miklós czár udvarába fogadta és számos kép megfestésével bízta meg. Utóda, II. Sándor czár is kegyeiben részesítette és megfestette vele trónralépése ünnepeinek egyes jeleneteit; az ő számára festette a 26 nagy képből álló híres vadászalbumot is. 1856-ban végleg rangszerinti udvari festővé nevezték ki. 15 évi udvari szolgálat után az udvari intrika és irigység újra eltávolította Pétervárról. Rövid ideig Párisban tartózkodott, majd a walesi herczeg meghívására elkísérte őt a skócziai vadászatokra. Később visszatért Párisba, hol hatévi időzése alatt óriási munkásságot fejtett ki. Ő rendezte a szegedi árvízkárosultak javára a párisi nagy ünnepet, mely 250.000 frankot jövedelmezett. Ez időben hazajött és szülőhelyén, Zalán, dolgozott hosszabb ideig, de II. Sándor czár halála után az orosz udvar, fényes fizetéssel, újra meghívta udvari festőnek. Zichy, a meghívásnak engedve, újra visszatért Szt.-Pétervárra, hol mind III. Sándor, mind utódja: II. Miklós egész élete végéig elhalmozták kegyeikkel. Meghalt 1906 márcz. 1-én Szent-Pétervárott. Zichy egyike a világ legnagyobb festőinek és illusztrátorainak. Festményeinek, rajzainak, színes kartonjainak, illusztráczióinak száma igen nagy és legnagyobb részök az orosz czári család birtokában van. Olajfestményei közül a Szirén-cziklus, a Hulló csillagok, a Halottak órája, A rombolás géniuszának diadala; történeti képei közül: Luther a Wartburgon, Messiás, Démon hatalma, Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál; színes kartonjai közül: a Bor hatalma, az Autodafé és a IV. Henrik orgiája a legnevezetesebbek. – Illusztrácziói, melyeket Byron, Lermontow, Arany, Madách, Petőfi műveihez és az „Aradi vértanuk albumá”-hoz stb. készített a legjobbak azok között, a melyeket e nemben alkottak.
* * *
