A termés.
A termés.
Somogy vármegye talaja a mérsékelt égöv alatt termeszthető összes növények termelésére alkalmas ugyan, azonban az egyes míveleti növények termelésének méretét leginkább a fogyasztás és a kereslet állapítja meg. Mivel pedig a fogyasztás és kereslet a kereskedelmi növények terményei iránt a legélénkebb, főleg a kalászosok és kapásnövények vannak legkiterjedtebben felkarolva. De lényeges szerep jut a mesterséges takarmánynövényeknek is, mert a nagy állatállomány takarmányszükségletét a természetes kaszálók nem tudják kielégíteni. Az ipari növények termelése is el van terjedve; különösen a czukorrépa és az olajgyártásra alkalmas növények számos faja, továbbá a len, a kender, a katáng (czikória), a czirok, a dohány. Ezek mellett a hézagpótló növények termelése is szokásos; így a tarlószántásba vetik a bíborherét, a kerek vagy tarlórépát és a hajdinát. Nagyjövőjű, hézagpótló növényként megemlítendő az újabb időben nagyban felkarolt, őszszel tarlószántásba, zöldtrágyának vetett, fehérvirágú, lapos fehérmagú csillagfürt termelése is, a mely azáltal, hogy a produktív időszakban semmiféle kultúrnövény helyét nem foglalja el, ezt az inproduktív időszakot a gazdaság javára nagy mértékben értékesíti. Leginkább búza- vagy rozstarlóba, kukoricza vagy burgonya alá alkalmazzák az őszi csillagfürt-zöldtrágyát, a mely kellő időben vetve, kat. holdanként 100 kilogramm nitrogénnel gazdagítja a talajt, trágyaértéke pedig k. holdanként 215 métermázsa istállótrágyával egyenlő, míg termelési költsége kat. holdanként csak 30 korona. Hogy a mívelés alatti területeken az egyes kultúrnövények termelésének mérve miként oszlik meg, arra nézve az 1913. évi termelési adatok nyujtanak tájékozást, a melyeket már előzőleg közöltünk.
