Kéthely.
Kéthely.
Kéthely. A szentgyörgy–somogyszobi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 481, lakosaié 4071, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék is elősorolja. 1403-ban Keethel, 1455-ben Kedhely alakban fordul elő. A Gordovai Fancsi család birtoka. 1403-ban Fancs László fia, László, a hűtlen Tamás fiainak, Jánosnak és Istvánnak, itteni birtokait nyeri a királytól. 1424-ben Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, itteni birtokaikon megosztoztak, a melyekre azután 1455-ben új adományt nyertek. 1464-ben Battyáni Alapi András a helység ama részeit, melyek nála zálogban voltak, Gordovai Fancsi Gáspárnak adta. 1550-ben Fancsi János és György voltak a földesurai. Itteni váruk 1566. szept. 29-én még a magyarok birtokában volt, habár Szigetvár eleste után a vármegye összes erődítvényei török kézbe kerültek. Az 1563. évi török kincsári fejadójegyzék szerint 15 adóköteles házból, 1580-ban pedig 20 házból állott. 1598–99-ben Török István volt a földesura. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Zankó Miklósé volt. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban, Magyarival együtt, a Hunyady család bírta. 1767-ben báró Kéthelyi Hunyady Jánosé. A XIX. század első felében gróf Hunyady József volt a földesura és jelenleg dr. gróf Hunyadi Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A családi kastélyt gróf Hunyady József 1760 körül építtette Sári-pusztán, de a községbeli emeletes kastély 1850 táján épült. A Sári pusztai kastélyt legutóbb kibővítették és átalakították. A község róm. kath. temploma 1715-ben épült. Itt van a Paulai 94Szent Vincze szabályait követő nővérek kolostora is, leányiskolával, mely 1871-ben épült. A község 1715 márcz. 17-én országos, 1843 febr. 16-án országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Van itt tűzoltóegyesület, vegyes ipartestület, temetkezési egylet, olvasókör, hitelszövetkezet, önsegélyző takarékmagtár, gőzmalom, téglagyár, tőzeggyár, szalmahüvely és nádfonatgyár. A községhez tartozik: Baja-puszta, melyet 1403-ban Gordovai Fancs László nyert adományul Zsigmond királytól. – Kula-puszta már 1424-ben előfordul a Gordovai Fancs család osztálylevelében. Marót-puszta helyén a középkorban két falu állott: Kismarót és Nagymarót. A XV. században a szakácsi pálosoké. 1436-ban az egyik helységnek plebániája is volt. Kismarót 1446-ban fordul elő. Az 1484–1500. években Marót és Kismarót Lak tartozékai között van felsorolva. 1496-ban Marót földesura az Enyingi Török család volt. 1583-ban Nagy-Maróth Komornik István birtoka. Az 1563. évi török kincstári adójegyzékben Nagymaród 4, Kis-Maród (így) 2 házzal van felvéve. Az 1701–1703. évi összeírás szerint Nagymarót és Kismarót Marton Istváné volt. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyadiak birtoka. Ettől kezdve Kéthely sorsában osztozott. – Sári-puszta az 1424–1498. években Baja-pusztával együtt szerepel. Az 1550. évi adólajstromban elpusztult helységként van feltüntetve. 1660-ban Zankó Miklós, 1703. táján Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1715-ben 11 háztartása volt. Még az 1720. évi összeírás szerint is önálló jobbágyfalu volt. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család birtoka. Ettől kezdve Kéthely sorsában osztozott. Kéthelytől éjszaknyugatra találjuk a muszti erdőt; e tájon fekhetett Muszt helység, melyről első ízben már 1261-ben van adatunk. 1408-ban Mesztegnyei Szerecseny Mihály itteni birtokait Gordovai Fancs László nyerte adományul. 1444-ben Budavári-Muszt alakban fordul elő s ekkor a budai (óbudai) káptalan birtoka. 1464-ben a Csányi családot iktatják birtokába. 1583-ban Török István volt a földesura. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1726-ban a gróf Harrach családé, 1776-ban báró Hunyady Jánosé. Kéthely különben némelyek szerint a XIV. század elején a hajdani Sári és Magyari községek egyesüléséből keletkezett és innen vette Kéthely elnevezését is.
Kéthely. – Gróf Hunyady József kastélya, Sári pusztán.
