Kiliti.
Kiliti.
Kiliti. Balatonmenti magyar nagyközség és szépen fejlődő fürdőtelep. Házainak száma 461, lakosaié 2500, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Siófok. Ősidők óta megült hely, a hol már sok őskori és római lelet került felszínre. Szent László király 1082 táján kelt megerősítő levelében Clety alakban fordul elő. Az 1229-ben kelt oklevél szerint a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. Albeus mester 1237–1240-iki összeírása szerint a szentmártoni apátság népeinek három ekére való földjük volt itt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék már plebániáját is említi. Az 1536. évi adólajstromban a székesfehérvári káptalan a földesura. A török hódoltság alatt a törökkopányi (nahie) járásba tartozott. 1580-ban 17, 1582-ben 35 házát írták össze, 1715-ben pedig 12 háztartását. Ekkor már a veszprémi káptalané volt s az maradt mindvégig. A róm. kath. templom még a középkorból maradt fenn. A hitújítás idejében a protestánsok birtokába került, a kik újból felépítették, Mária Terézia azonban 1764-ben a róm. kath. híveknek ítélte oda s ekkor a reformátusok 1779-ben új templomot építtettek. 1831-ben a kolerajárványnak 116-an estek áldozatul. 1911 július havában földrengés volt a helységben. 1848 szeptember 23-án Jellasich horvát bán serege táborozott itt. A lakosok önkéntes tűzoltóegyesületet, hitelszövetkezetet és kath. népszövetséget, ref. keresztyén ifjúsági egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A községben van a balatoni halászat központi halásztelepe, a Magyar Úrlovasok Egyesületének lóversenytere, a balatoni téli kikötő, továbbá Luksits Ambrus gőzmalma. A község villamosvilágítással van ellátva. Idetartozik: Jód-puszta, mely 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. Előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát már plebániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Jood alakban fordul elő. 1726-ban már puszta s a veszprémi káptalan birtoka. – Somogyfok-puszta helyén feküdt Fokszabadi, mely az 1571–72. és 1582. évi török kincstári adólajstromokban is előfordul. 1726-ban a veszprémi káptalané. – Töreki-puszta helyén a középkorban virágzó helység feküdt, melyről már 1211-ből van okleveles adatunk. Ekkor a falu éjszaki fele a tihanyi apátságé, déli fele pedig a székesfehérvári káptalané, melynek itteni birtokait az 1229. évi oklevél is említi. Az 1267. évi pápai bulla megerősítette a tihanyi apátságot itteni birtokaiban. 1458-ban Endrédi Imrének is voltak itt birtokai. 1726-tól kezdve a veszprémi káptalan birtokában találjuk. A községhez tartozik még: Balatonmelléke, Czinege-puszta, 95Kiliti Felső-major, Paphuta-puszta, Törekihegy. Kiliti mellett feküdt a középkorban Sövényfalu, melynek kétharmadát 1302-ben a Pok-nembeli Péter fia, Móricz, nyerte, nejével, Eddei Imre nővérével, Margittal, hozományul.
