Kisasszond.
Kisasszond.
Kisasszond. A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 69, lakosaié 500, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Kiskorpád. 1324-ban az Osli-nemzetség birtoka. 1363-ban a Kanizsai családé. 1456-ban e család itteni birtokait Perneszi Pál alnádornak, majd Nádasdi Darabos Lászlónak zálogosította el, az utóbbi viszont 1463-ban Szelczei Miklósnak kötötte le. 1466-ban Nádasdi Darabos Lászlótól Korotnai János vette zálogba. 1473-ban Somlyai Péter a helység másik felét Korotnai Jánosnak zálogosította el. Az 1536. évi adólajstrom szerint Sulyok Balázsé s 1550-ben Alya Mátyásé volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Kisasszonyfalva alakban fordul elő, 20 házzal. 1598–99-ben Batthyány Farkasé volt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint nemesek lakták. Az 1700–1703. években Bodó Márton volt az ura. 1726–33-ban Sárközy Jánosé volt, 1751-ben Sárközy János özvegye, mostoha fia János, továbbá gyermekei: Antal, Gábor, Ferencz, Juliánna és Zsuzsánna új nádori adományt nyertek a helységre. Ettől kezdve a Sárközy család volt a földesura. 1856-ban Sárközy Albert volt itt birtokos és jelenleg Sárközy Györgynek és Erzsébetnek van itt nagyobb birtoka. A református templom 1859-ben épült. A község határában, a Csikényi-dűlőben, van egy hársfa, a melynek árnyékában Csokonai Vitéz Mihály gyakran megpihent, többek között itt írta a „Magány” czímű költeményét. A községhez tartozik Csillag-puszta.
