Gr. Csáky István és Rákóczy Ferencz. A nyíregyházi hajdútábor.
Gr. Csáky István és Rákóczy Ferencz. A nyíregyházi hajdútábor.
Ugyane szomorú időben lesznek gr. Csáky István és Rákóczy Ferencz Nyíregyháza részbirtokosaivá, s ez utóbbi ismételve hagyja helyben elődjei adományleveleit sárospataki várában, 1666. április 26-án; miáltal újabb jólétnek örvend e város. Hajdúi ugyan részt vesznek véduraik harczaiban, de odahaza, ősi jogaik mellett, oly erőre emelkednek, s annyi önbizalomhoz jutnak, hogy önkényük újra kihívja a megyét ellenük. Az 1670-ki (márcz. 27.) beszterczebányai országgyűlés ismét a megye panaszos levelével foglalkozik: mely szerint a kiváltságaikban elbízakodott nyíregyháziak folytonos sérelmeket követnek el a megye ellen; az odaszökött jobbágyokat ki nem adják; a nemesek házaira, jószágaira törnek, lövöldöznek, vagdalkoznak ellenük, jobbágyaikat elviszik magukkal, fizetni se a megyének, se a felségnek nem akarnak.
Kitetszik ebből, hogy e századnak épen ez időpontján lett legerősebb e város, mely már a megye hatóságával nyiltan szembeszállott s ez viszont 92az országgyűlésen keres védelmet a hatalmaskodók ellenében. Virágzásának tetőpontján csak rövid ideig tarthatja fenn magát; sorai pusztúlnak a védurak zászlói alatt; a megye által kivetett adókat karhatalommal hajtják be a lakosokon; a németek kínzása és zaklatása elviselhetetlenné válik, kiknek pusztítása az egész megyére és környékére kiterjed, míg végre az elkeseredett hajdúk, Teleky Mihály búzdító szavaira és lelkes felhívására, szerzett jogaik és a haza alkotmányának védelmére, újabban fegyverhez nyúlnak s mintegy tizenötezeren szállnak táborba. A felkelők vezérei Kende Gábor, Petróczy István, Szepsi Pál Nyíregyhzán helyezik el a hajdútábort, honnan, mint megerősített helyről sikerrel remélték megtámadni a zsaroló németeket.
