A lápmentiek foglalkozása.
A lápmentiek foglalkozása.
Ezzel kapcsolatban kitérhetünk a lápszéli községek foglalkozására, mely feltünteti, hogy mi hasznot nyújtott századokon át a láp?
Az általános főfoglalkozás földmívelés és állattenyésztés volt. Rendes körülmények között a föld óriási termést hozott és a láp bőven megadta az állatok, főleg a szarvasmarha, ló eleségét. A többi foglalkozást mellékkeresetképpen űzték egyes vidékeken.
A nádvágás nehéz munkáját legnagyobb mértékben Nagyecsed és Börvely szegényebb népe végezte; a kaplonyiak pedig a gyékényfonást. Kisebb-nagyobb mértékben elterjedt a szekérkas, vesszőkosár, gyékénykosár -(szakajtó)- kötés házi-ipara is. Némi jövedelmet hozott a szőlő- és kévekötéshez szedett zöld sás; végre egyeseknek a halászat, csíkászat és vadászat, utóbbi nem annyira fegyverrel, mint kirakott tőrrel. – A nádat nemcsak házfedelekre használták, hanem abból telt ki a szegény ember kerítése és egész évi tüzelő-anyaga is. – Nagyobb jövedelmet biztosító iparág nem fejlődött ki sehol. A mikor egy időben, 1880 körül, a szatyor-fonás termékei egész Európát elárasztották, akkor is Nagykároly volt a főfeldolgozási hely, míg a lápmenti községek, főleg Kaplony, csak az anyagot adták hozzá. Könnyen belátható, hogy ily körülmények között vizes időkben betöltötte a levegőt a lápmenti községek inséges jajkiáltása.
