Kristóffy József.
Kristóffy József.
Tisza István miniszterelnökké történt kinevezésével azonban a helyzet csakhamar megváltozott. Az új miniszterelnök hívei, a kik nagy számmal voltak a vármegyében, csakhamar új lelket öntöttek a szétzüllő vármegyei szabadelvű pártba, mely a decz. 29-én tartott közgyűlésen már tekintélyes számban vonúlt fel. Ekkor már széltében beszélték, hogy gróf Hugonnai főispán megválik állásától. A hír igaznak bizonyúlt. Gróf Hugonnai 1904 jan. 20-án búcsúzott el a vármegyei tisztikartól s másnap elhagyta a vármegye székhelyét. A kormány előterjesztésére Kristóffy József, a nagylaki kerület képviselője, neveztetett ki Szatmár vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánjává, kinek ünnepélyes beiktatása febr. 25-én ment végbe Nagykárolyban.
Kristóffy főispánsága alatt lépett életbe a vármegyei tisztviselőknek rangosztályokba sorozása, a mit a vármegye közönsége az 1904. évi július 8-án 560tartott közgyűlésen tárgyalt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter főleg a főispán közbenjárására 1905 január 1-étől kezdődőleg 23 új állami iskola és 5 állami óvoda felállítását határozta el. Ugyancsak a főispán a vármegyei székház építésére 100.000 korona segélyt eszközölt ki. Továbbá kivitte a kormánynál, hogy a beruházási hitel tervezetébe a Nagykároly–Érendréd és a Szatmár-Németi-Szinérváralja közötti közútak kiépítése pótlólag felvétessék. Sokat fáradozott a nagykároly-mátészalka-csapi és a szatmár-bikszádi helyi érdekű vasútak létesítése érdekében, valamint az ő utánjárásának köszönhető, hogy a kereskedelmi miniszter a Dunaföldvár-Debreczen-Máramarossziget közötti transverzális műútnak e megyén átvonúló szakaszát állami kezelésbe vette.
A Kristóffy főispánsága alatt a szabadelvű párt is újjászervezkedett s Nagy Béla elnöklete alatt szept. 28-án tartotta közgyűlését Szatmár-Németiben. A vármegyei szabadelvű párt újjászervezése már meglátszott az október 13-án tartott közgyűlésen, melyen a vidéki bizottsági tagok tömegesen jelentek meg a vármegye közgyűlési termében.
A szabadelvű párt szervezkedésével szemben még november folyamán Böszörményi Emil, Falussy Árpád dr., Komoróczy Iván és többen megalakították a vármegyei ellenzéket, mely minden politikai pártszínezet nélkül elsősorban a vármegyei közigazgatás ellenőrzésére lett volna hívatva, de a bekövetkezett események csakhamar más irányt jelöltek ki e párt tevékenységének. A deczember 6-án megtartott közgyűlést megelőzőleg a szabadelvű párt óriási tevékenységet fejtett ki, hogy a kormány részére javasolt bizalmi indítvány sikerét biztosítsa. A közgyűlés Nagy Béla indítványára 190 szavazattal 60 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak, bár e 190 szavazat között 73 községi jegyző és községi bíró, továbbá 34 tisztviselő szavazata is volt, azért a párt többsége még elég tekintélyesnek volt mondható. Az országgyűlés feloszlatása, a volt nemzeti pártnak a függetlenségi pártba történt belépése után a szabadelvű párt már többé nem volt képes megmérkőzni a szövetkezett ellenzéki pártokkal.
A vármegye nyolcz kerülete közül ötben az ellenzék győzött. Nagykárolyban gróf Károlyi István, Fehérgyarmaton Luby Géza, Csengerben Luby Béla, Mátészalkán Szunyogh Mihály függetlenségieket, Nagysomkúton gróf Teleki Pál alkotmánypártit választották meg. Szatmár-Németiben Kelemen Samu ügyvéd 77 szótöbbséggel kibuktatta a kerület eddigi képviselőjét, Hieronymi Károlyt. A szabadelvű párt csupán három kerületben győzött: Nagybányán, a hol Bay Lajost, Aranyosmeggyesen, a hol Szentiványi Gyulát és Krassóban, a hol gróf Károlyi Györgyöt választották képviselővé. Nagy meglepetést keltett, hogy Nagy László is kisebbségben maradt Mátészalkán s hogy Nagysomkúton Papp József, az eddigi képviselő, fel sem merte venni a harczot gróf Teleki Pállal szemben, olyan kisebbségben volt.
A választási mozgalmak hatása még érezhető volt az 1905. évi május 11-én tartott közgyűlésen is, mikor Luby Géza megtámadta a tisztikart a választások alkalmával tapasztalt visszaélések miatt s ezzel hosszas vitát idézett elő. Ezen a közgyűlésen a vármegyei ellenzék teljes számban felvonúlt s több, a vármegye háztartását érdeklő kérdésben heves, hosszadalmas vitát indított meg.
Kristóffy József belügyminiszterré történt kinevezésével a vármegye egyideig főispán nélkül maradt; egy-két hétig mintha szünet állott volna be az események forgatagában, de csakhamar teljes erővel megindúlt a nemzeti harcz.
