A nemzeti küzdelem.
A nemzeti küzdelem.
Az új kormány leíratát aug. 3-án tartott rendkívüli közgyűlésében tárgyalta a vármegye közönsége. Ezen a közgyűlésen a beteg alispán helyett Ilosvay Aladár főjegyző elnökölt, kinek hazafias megnyitóját lelkesedéssel fogadták a bizottsági tagok. Tárgyalás alá került Luby Géza indítványa, melyben a kormány törvénytelen rendeleteivel szemben követendő eljárást kéri megállapítani. A közgyűlés Kovács Dezső és gróf Károlyi István indítványára többek között kimondotta, hogy 1. a rendezett tanácsú városokat és a községeket eltiltja az állami adók elfogadásától s az eddig begyűlt összegeknek az adóhivatalba leendő beszolgálásától. 2. Tisztviselőinek, valamint a városok és a községek előljáróinak meghagyja, hogy minden kormányhatósági intézkedést, mely az újonczoknak önkénytes beállására, a tartalékosoknak és a póttartalékosoknak az 1888: XVII. törvényczikk alapján leendő behívására vonatkozik, a jelen határozatra való hivatkozással, foganatosítás nélkül küldjenek vissza. A tisztviselők működésének támogatására egy 60 tagú bizottságot küldött ki, melynek 561tagjaivá a következőket választotta: gróf Károlyi István, Jasztrabszky Kálmán, gróf Teleki László, Kende Zsigmond, Domahidy Sándor, Böszörményi Emil, Cholnoky Imre, Jékey Mór, Szalkai Sándor, Luby Béla, gróf Teleki Sándor, Helmeczy József, Stoll Béla, Domahidy István, Szabó Antal, Sternberg Sándor, Lengyel Alajos, Jékey Zsigmond, Böszörményi Zsigmond, ifj. Péchy László, Reöck Gyula, Dienes Lajos, Szalka Andor, B. Kováts Miklós, Szeőke Sándor, Ináncsi Pap Kálmán, Falussy Árpád dr., Jármy Andor, Madarassy Dezső, Luby Zsigmond, Thury Zsigmond, Világossy Gáspár, Adler Adolf dr., Tóth Móricz, Mándy Zoltán, Luby Lajos, id. Péchy László, Papp Béla, Rátz Elemér, Kovács Lajos, Janitzky Albert, Strohmajer Ferencz, Csipkés András, ifj. Vetzák Ede dr., Nemestóthi Szabó Albert, dr. Gózner Elek, Hrabovszky István, Martha József, Luby Géza, Kossuth István, Kölcsey Antal, Bohus János dr., Kovács Dezső dr., Jeney Géza, Ferenczy Imre, Rábay Dezső, Buday József, Lukács Konstantin, gróf Teleki Pál, gróf Teleki Géza.
Az alispán azonban a közgyűlés tilalma ellenére felterjesztette a vármegye határozatát, melyet a belügyminiszter megsemmisített.
A belügyminiszter leiratát a szept. 7-én tartott közgyűlésben tárgyalta a vármegye közönsége. A közgyűlés hosszas vita után előbbi határozatát fenntartotta és egyben 19 szótöbbséggel Nagy László alispán ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelvén, őt állásától is felfüggesztette. A belügyminiszter azonban a vármegyének ezt a határozatát is megsemmisítvén, az alispánt állásába visszahelyezte. Az október 12-én tartott közgyűlésen ismét Nagy László elnökölt. A közgyűlés újból kimondotta az ellenállást, de a hatvanas bizottságnak az alispán felfüggesztését kimondó indítványát 119 szavazattal 107 ellen elvetették.
Kristóffy belügyminiszter a nemzeti ellenállás megfékezésére elsősorban a főispáni állást igyekezett betölteni; választása Nagy Lászlóra esett, a kinek kinevezésével azonban teljes erővel megindult a küzdelem a nemzeti ellenállást vezető hatvanas bizottság és a hatalom között, melyet az akkori vármegyei tisztikar egyik rokonszenves tagja következőleg ír le:
