Sajtó.
Sajtó.
Az első könyvnyomdát Szatmár vármegyében Papp István író, gróf Károlyi Ferencz segélyével állította fel 1753-ban Nagykárolyban. Jelenleg a vármegye minden nagyobb városának van nyomdája.
A vármegyei hírlapirodalom fejlődését, a megszerezhető adatok alapján, a következőképpen állítottuk össze:
Szatmárvármegyei Közlöny. Vegyestartalmú hetilap. Megalapította Ilosvay László; 1876-tól szerkesztette Gönyey József. Megjelenik Nagykárolyban. Keletkezett 1874 október 1-én. 1874-től 1906 januárig társadalmi lap volt. 1906 január 1-én átalakúlt politikai lappá. Jelenleg is politikai lap, mely a szocziális eszmék diadaláért küzd. Szerkesztője: Antal István dr. hírlapíró.
Nagykároly. Vegyestartalmú hetilap. Keletkezett 1875 febr. 14-én; szerkesztette és kiadta Lederer Ignácz, 1876-tól Zaják Ferencz. Nyomtatták Debreczenben. Megszünt 1876 márczius 25-én.
Nagybánya. Vegyes tartalmú hetilap. Alapította Égly Mihály 1903-ban s azóta szerkeszti is.
Nagybánya és Vidéke. Vegyestartalmú hetilap. Keletkezett 1875 okt. 1-én. Szerkesztette Maár József, 1878-tól Nyiri Sándor, 1879-től Szabó Péter. Megjelent Nagybányán. Jelenlegi szerkesztője: Révész János.
Nagybányai Hirlap. Vegyestartalmú hetilap, Megindította dr. Ajtai Nagy Gábor 1908 januárban. Főmunkatárs: Jeney Gyula.
Nagykárolyi Független Hirlap. Szerkesztette: Kosa Ede, 1892–1893.
Nagykároly és Vidéke. Nagykároly városának hivatalos közlönye és hivatalos orgánuma a nagykárolyi függetlenségi és 48-as pártnak. Keletkezett 1884 szept. 1-én, Görbe Géza szerkesztésében, Bródy Lajos főmunkatárssal. Az első öt számot még Szatmáron nyomták, de már október 3-tól kezdve Nagykárolyban Liteczky és társa könyvnyomdájában jelent meg. Szerkesztői voltak: Hévizy János, Seper Kajetán (1885.). Asztalos György (1885–87.). Rozmanits Timót, Soós Jenő, Adler Adolf dr. (1893–96.), Papp Béla (1897–1902). 1903-ban újra Adler Adolf dr. vette át a lap szerkesztését, ki azt 1906 május 17-én politikai lappá alakítva át, a mai napig szerkeszti a lapot, mely hetenként csütörtökön jelenik meg.
Mátészalka. Vegyestartalmú hetilap. Alapította Endrédy József, városi főjegyző, 1890 június 5-én. Később a „Mátészalka és Vidéke” nevet vette fel és Weisz Zsigmond kiadásában, első szerkesztőjének vezetése alatt, hét évig virágzott s 1897-ben szünt meg.
Szinérváralja. Vegyestartalmú hetilap. Keletkezett 1904 január 5-én. Megjelenik Nagybányán. Szerkesztették: Ilosvay Gusztáv főszerkesztő, Kaba Tihamér dr. és Katona Sándor dr. felelős szerkesztők; 1905. óta Fábián István szerkeszti.
Szatmár vármegye. Politikai hetilap, melyet a vármegyei egyesült ellenzék az 1905-ben életre kelt nemzeti ellenállás alkalmából alapított. Ez volt a vármegyében az első politikai lap. Alapítói voltak Kovács Dezső dr., Cseh Lajos, Gráner Elek dr., Szabó Albert dr., Vetzák Ede dr. Felelős szerkesztői voltak: 1905 nov.–1907 júl. 1-ig Kovács Dezső dr., 1907 decz. 31-ig Schröder Béla. 401Azóta Orosz György. Iránya folyvást koalicziós, függetlenségi. A vármegye legelterjedtebb lapja. Melléklapja az Iparosok Lapja.
Nagykároly. Politikai hetilap. Keletkezett 1906 május 24-én. Iránya radikális függetlenségi és 48-as. Szerkesztője Rosenfeld Zsigmond hírlapíró.
Népiskolai Lapok. Kath. népnevelésügyi hetilap. Keletkezett 1870 okt. 1-én. Szerkesztette és kiadta: Zafféry Károly dr. Megjelent Nagykárolyban. Megszünt 1871 jún. 30-án.
Szellemvilág. Tudományos kritikai folyóirat. Szerkesztette és kiadta: Gyurits Antal. Megjelent háromhavonként. Keletkezett 1874 május, megszünt 1874. augusztus havában.
Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő. Havi folyóirat. Megjelent Nagybányán. Szerkesztette és kiadta: Czelder Márton. Keletkezett 1879 jan. 10-én, megszünt 1887-ben.
Evangeliumi Lelkészi Tár. Ref. egyházi havi folyóirat. Megjelent Nagybányán. Szerkesztette és kiadta: Czelder Márton. Keletkezett 1879. novemberben, megszűnt 1889-ben.
Vasárnap. Evangeliumi hetilap. Szerkesztette: Czelder Márton. Keletkezett 1880-ban, megszünt 1888-ban.
Igehirdető. Protestáns egyházi havi folyóirat. Megjelenik Nagybányán. Szerkesztik: Révész János és Soltész Elemér nagybányai lelkészek. Keletkezett 1906-ban.
