Tárnokszentgyörgy.
99Tárnokszentgyörgy.
Tárnokszentgyörgy (azelőtt Kincstár-Szent-György). A Berzava-folyó mentén fekvő kisközség. Házainak száma 114, lakosaié 603, a kik mindannyian szerbajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Birda. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. Első ízben 1319-ben van adatunk róla. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék a krassói főesperesség plebániái között sorolja fel. 1399-ben a Szent-Györgyi családé volt. A XV. század elején a Nagylaki Jánkfiak birtoka. 1427-ben, Jánkfi János magvaszakadtával, Nagymihályi Albert vránai perjel kapta Zsigmond királytól. A XV. században vámszedő hely is volt. 1550-ben Nagymihályi Sandrin és testvére Gábor tiltakoznak az ellen, hogy Petrovics Péter temesi gróf és Frater György kincstartó Szent-György kastélyt, a helységet és a vámszedési jogot megszerezzék. A hódoltság alatt szerb lakosai, a kik valószinűleg még a XV. században telepedtek ide, pásztorkodással foglalkoztak. A Marsigli-féle jegyzék 1690–1700 között a falút a bogsáni kerületben sorolja fel. Az 1717. évi kamarai jegyzék szerint 30 lakott háza volt és ekkor a csákovai kerülethez sorozták. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen „St.-Görg”, az 1761. évi térképen St.-Georg alakban, óhitűektől lakott helységként van megjelölve. 1782-ben Lőrincz-Kátai Latzkovits István vásárolta meg a kincstártól, de később ismét a kincstáré lett és Kamara-Szent-Györgynek nevezték, 1894-ben pedig Kincstár-Szent-Györgyre változtatták, míg mostani nevét legujabban kapta. A lakosok földmívesszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartozik: Tárnokszentgyörgyi nagypuszta, mely a kir. kincstáré és Damján János dr tanyája. A mai Tárnokszentgyörgy mellett feküdt a középkorban Kalántelek, mely eredetileg a Baar-Kalán nembeli Kalán pécsi püspök (1183–1218.) birtoka, a ki azt unokahugának, a Csanád-nembeli Kelemenös bán fia Tamás fia Pongrácz ispán nejének adta. 1247-ben Pongrácz ispán birtokaként szerepel. Az 1256. decz. 17-én, a Csanád nemzetség tagjai között történt osztály alkalmával, a helység felét Kelemenös bán utódai, másik felét a Vaffafiak kapták.
