Diluviális képződmények.
Diluviális képződmények.
Az eddig vázlatosan fölsoroltaknál fiatalabbak a diluviális képződmények: a sárga agyag, a lősz és a homok; ezek felszíni fekvésűek és közvetetlenül a pontusi korú képződményekre települnek.
Az említett képződmények közül az édes vízben, talán mocsárban keletkezett sárga, néha vereses, tömött rétegzetlen agyag, a melyben márga konkrécziók és babércz fordulnak elő; „a verseczi szigethegység déli lejtője aljában mindenütt megvan” s Homokszil–Porány–Vajdalak irányában követhető; előfordul a hegység éjszaki lejtőjén is, a hol Temeskutastól és Nagyszeredtől folytonos vonulatban huzódik éjszaknak, egészen a Berzaváig, innen nyugatnak fordul s a folyó mentében, enyhe lejtéssel, a síkság felé ereszkedve, lejtőfokot alkot. A Berzaván túl is, közvetetlenül a pontusi homok fölött fekszik a Poganis patak völgyének jelenkori képződményein túl pedig a buziási szigethegység pontusi korú rétegeit félkör alakban övezve, folytatódik. A Temes és Bega tágas völgysíkjában ugyan áldozatul esett a diluvium e képződménye a víz eltakarító munkájának, de túl a Temes–Bega-völgyén, Lippa–Vinga táján, annál hatalmasabb a kifejlődése. A diluviális sárga agyagnál fiatalabb képződmény a szintén diluviális korú lősz, a mely Temes vármegye területének csak déli részében található tipikus kifejlődésben, a nagy homokpuszta szélein, részben alatta; a homok egy részét, úgy látszik, ráfújta a szél a lőszre. A homokpusztától éjszakra, Verestemplom–Homokszil vonalán huzódik, egészen Alibunárig ÉNy–DK-i irányban, a homokterülettől délre pedig, hasonló irányú vonulatban Deliblát–Homokos táján huzódik Dolova (Torontál vm.) felé. Délen a lősz elég határozott lépcsővel emelkedik a Duna óalluvialis terrassza fölé és legmagasabb pontját a Gerebencztől éjszaknyugatra fekvő dombokon éri el (Dumaczia 251 m.) A lőszszel szoros összefüggésben álló diluviális homok, a jelenkorban is még forrása a megye legnagyobb geográfiai és geológiai érdekességének, a futóhomoknak. Ez a vármegye déli részén Károlyfalva. Gerebencz, Dunadombó, Deliblát, Homokos között terül el; jelenleg ugyan már legnagyobb részben sikerrel lekötve, de helylyel-közzel még szabadon mozgó állapotban. A megye ez érdekes területének geológiai viszonyaira vonatkozó ismereteinket a következőkben vázolhatjuk.*
A „delibláti kincstári homokpuszta“, a volt magyar Szahara,54 a Magyar Nagy Alföld dél keleti sarkában, az éjszaki szélesség 44° 48'-étől 48° 1'-e és a Fernótól számított keleti hosszúság 38° 36'-étől, 38° 58'e között terül el.
