Szerb lázadás
Szerb lázadás
E kivételes kedvezmények mellett sem lehetett a külön vajdaság után áhitozó szerb határőrséget megnyugtatni. Két lázadást is forraltak egymásután. A németek jómódú állapota izgatta őket s összeesküdtek, hogy az 1807. évi máj. 28-iki úrnapi körmeneten legelőbb a pancsovai németeket gyilkolják le, azután sorra a többi német községekben folytatják véres munkájukat. 1808-ban, jún. 12-én, Szentháromság vasárnapján a fehértemplomi és környékbeli német lakosságot szándékoztak leöldösi. Tervük nem sikerült, noha a szerbiai szerbek is összeköttetésben álltak velük. A főkolomposokat elfogták és Temesvárott több évi sánczmunkára ítélték.
Valószínű, hogy a szerbeknek e lázongásával függött össze Ferencz délmagyarországi utazása. 1807-ben Károly főherczeggel jött Temesvárra. Innen a Határőrvidéket látogatták meg. 1817-ben nejével együtt jött a király Temesvárra és Verseczen át ismét a Határőrvidékre utazván, Verseczet királyi várossá emelte.
