10. Alkotmányos átalakulás.
10. Alkotmányos átalakulás.
Az 1825-ik évi országgyűlésen Ferencz király fejedelmi szavát kötötte le, hogy az országot mindenben alkotmányos elvek szerint fogja kormányozni.
Nemzetünk történetében s a vármegyék igazgatásában ez a nevezetes királyi fogadalom új korszakot nyitott meg. A nemzettel való kiengesztelődés tényét avval akarta Ferencz tökéletessé tenni, hogy hitvesét, Karolina Auguszta császárnét magyar királynévá koronáztatta.
Ebben az emlékezetes korszakban mennek végbe egymásután gróf Széchenyi István nagyszerű reformművei: az elernyedt nemzeti szellem erősítése, a magyar nyelv térfoglalása, a közgazdaság, ipar, művészetek, kereskedelmi forgalom és a nemzeti vagyonosodás föllendülése, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) megalapítása, tudósaink, íróink és költőink úttörő munkája és elidegenült társadalmi életünk megmagyarosodása. A nemzet ébredésének középpontja és legerősebb támasza most is a vármegye volt.
A nemzeti föllendülés korában
A határőrvidéki alaptörvény
Szerb lázadás
Telepítések
V. Ferdinánd koronázása
Az 1832/36-iki országgyűlés
V. Ferdinánd
