Temesvári sajtó
Temesvári sajtó
A temesvári sajtóval Berkeszi István dr. „A Temesvári Könyvnyomdászat és Hirlapirodalom Története” czímű 1900-ban megjelent terjedelmes munkája oly behatóan és bőven foglalkozik közel 200 oldalon át, hogy mi Temesvár monografiája keretében annak legfeljebb csak kivonatát közölhetjük. Adjuk tehát Temesvár sajtóját Berkeszi művének kronologiai rendszerében és beosztásában, csak azzal a különbséggel, hogy a megindulásuk után csakhamar megszünt, jelentéktelen lapokat időrend szerint egyszerűen felemlítjük, a többit pedig a legszükségesebb adatok felsorolásával közöljük, annál inkább, mert azok, akik a mindenre kiterjedő részletes adatokat megismerni kívánják, azokat a fent idézett jeles munkában könynyen megtalálhatják.
Temesvár első lapja már 1771-ben jelent meg Intelligenz Blatt czímen, Heimerle Mátyás nyomdász kiadásában, hetenként egyszer. – 1881-ben Temesvarer Zeitung politikai hirlap. Kiadó Trattner János Tamás. Rövid ideig élt. – 1787-ben Temesvarer Merkur. Kiadó Eisenführer József. Rövid ideig állott fenn. – 1805-ben Temesvarer Wochenblatt. Kiadó ifj. Jónás Lajos. Szintén rövid étetű volt. – 1809-ben Tagesbericht. Kiadó Klapka József. Rövidesen megszünt. – 1828-ban Banater Zeitschrift. Kiádó ugyanaz. Ugyanaz évben megszünt. – 1830-ban Thalia. Kiadó Klapka József. – 1831-ben Temesvarer Wochenblatt. Kiadó Beichel József. 1840-ben szünt meg. – 1840-ben Temesvarer Wochenblatt. Kiadó ugyanaz. 1849-ig állott fenn. Szerkesztők Klapka József, Beichel Károly, Wachtel Dávid dr., Stokinger Mór, Feldinger G. dr., majd Hirschfeld Károly.
1848-ban indult meg Hazay Ernő kiadásában a Tagesanzeiger czímű első temesvári napilap, de rövid idő alatt „felsőbb nyomás” következtében megszünt. Ugyancsak ez időben indult meg a Der Südungar Wachtel Dávid dr. szerkesztésében és kiadásában. Mint a Tagesanzeigernek, ennek is hazafias iránya miatt kellett megszünnie 1848 okt. végén.
1849-ben Temesvarer Anzeiger. Kiadó Beichel József. 1851-ben megszünt.
1851-ben Euphrosine. Szerkesztő Feldinger G. dr. Fél évig állott fenn. – 1851-ben Banater Courir. Kiadó Beichel, szerkesztő Feldinger. Csak néhány száma jelent meg. Folytatása a Banater Telegraph. 34 száma jelent meg. – 1851-ben Landes-Gesetz und Regierungsblatt hivatalos lap: 1860-ig jelent meg.
2521852-ben indult meg a Temesvarer Zeitung czímű napilap. Szerkesztője 1860 végéig Flatt András volt és a lapot a cs. kir. fiók-államnyomda nyomta. Ez ujság a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság kormányának hivatalos lapja volt 1860-ig, vagyis a visszacsatolásig. Ez volt itt az első politikai napilap. 1861 elején, a mikor a lap megszünt hivatalos közlöny lenni, Hirschfeld Károly lett a tulajdonosa és szerkesztője, míg 1864 végén Uhrmann Márton vásárolta meg. 1866 nov. 1-én Niamesny Mihály ügyvéd, a kereskedelmi és iparkamara titkára lett a szerkesztő, 1867 ápr. 30-ig, a mikor Strasser Albert váltotta fel, de ugyanez év nov. 3-tól már maga Uhrmann szerepel szerkesztőként, de csak egy hétig, mivel nov. 11-én már Zilahy Pál dr. bécsi ujságíró volt a szerkesztő 1868 aug. 30-ig, utána ismét Uhrmann, de már decz. 15-től Blau Manó, egész 1870 aug. 15-ig, a mikor Silberstein Eötvös Adolf, a kiváló író vette át helyét és maga mellé vette Sternberg Adolfot, a Pester Journal egykori szerkesztőjét. E lapnak ezidőtájt Török János, a későbbi polgármester és budapesti főkapitány is munkatársa volt. Sternberg 1882 őszig maradt a lap élén. Időközben a lap Uhrmann leányára, majd az ő révén férjére, Heim Antalra szállott. Sternberg távozása után Vaisz Lajos egy évig, Eichner S. tíz hónapig, Bolgár Ferencz két hónapig, Schmidt Norbert egy évig és Weiszberger Manó két hónapig szerkesztette a lapot. Utána 1886 szeptembertől 1867 márcziusig ismét Sternberg következett. Időközben Heim megvette a Südungarischer Lloyd czímű napilapot és azt lapjába olvasztotta, az egyesült lap szerkesztésével pedig Barát Ármint bízta meg. 1891 elején ünnepelte 40 éves jubileumát. Mikor Barát Ármin a Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök meghívására átvette a sajtóiroda vezetését, Kácser Romulus lett a lap szerkesztője.
1853-ban Kundschaftblatt. Kiadók Hazay Márk és fia Vilmos. – 1853-ban Unterhaltungsblätter. Szerk. Hirschfeld Károly. A 26-ik számmal megszünt. – 1861-ben Uhrmann Márton és Hazay Vilmos kiadásában és Gelich Richárd a későbbi honvédtábornok szerkesztésében indult meg a hetenként háromszor megjelent Grenzbote politikai lap, melyet azonban a provizorium alatt a helytartótanács, hazafias iránya miatt, betiltott. – 1862–1866 között Temesvarer Woehenblatt. Kiadók Förk és Steger. Szerk. Förk Károly Gusztáv. – 1867-ben Banater Chronik. Szerk. Hirschfeld Károly.
A Neue Temesvarer Zeitung politikai napilap 1868 jan. 1-én indult meg. Szerkesztői voltak 1868-tól 1882 júniusig Strasser Albert, utána Reische Frigyes 1887 nov. 13-ig, majd Guidkovszky Kornél 1892 nov. 1-ig, őt követte Dévay Ferencz, most pedig Lovas Antal a szerkesztője. Kiadói voltak 1881-ig Förk és társa, utána a czégtárs, Steger Ernő, azután ennek utódai, most pedig Lovas Antal és Strobl Dezső. E lap 1882 nov. 29-től 1884 decz. 31-ig naponként kétszer, reggeli- és estilapként jelent meg. Melléklapjai voltak az Illustrirtes Familienblatt, a Sonntagsblätter és a Leuchtkugeln.
1868 és 1871 között Temesvarer Anzeiger. Kiadó Massner Gusztáv Ottomár. – 1868-ban Temesvarer Zwischenakt. Kiadók Magyar testvérek. Csak néhány száma jelent meg. – 1870–71-ben Temesvarer Sonntagsblatt. Kiadók Diemer K. és Wallace Zsigmond dr. Rövid életű volt. – 1871-től 1873-ig állott fenn a Strasser Albert szerkesztése alatt, a temesvári szabadkőmíves páholy Union czímű hivatalos lapja. – 1871-ben Wochenkrebs heti élczlap; csak fél évig jelent meg. – 1872-ben Jugendbätter. Schäffer Károly kiadása és szerkesztése. Négy évig állott fenn.
A Der Landbote czímű politikai hetilap 1872-ben indult meg. Alapította Grosz József dr. 1874-ben lett politikai lappá. 1876-ban a Hausfreund volt a melléklapja, 1895-ben pedig a Sonntagsfeier. Grosz 1877-ig szerkesztett, azután 1879-ig Wolafka Nándor dr., 1881-ig Palmer Mátyás dr., 1883-ig Ochsenfeld Vendel, 1886-ig Ehling János, 1893-ig Blaskovics Ferencz, 1896-ig Schlinger József és azóta Kraushaar Károly. Kiadói voltak Grosz Józsefen kívül, Mayr János, utána Schlinger Jozsef és most Kraushaar Károly.
Az Ungarische Biene, a délvidéki méhészegylet havi folyóirata, Grosz József dr. szerkesztésében és kiadásában 1873-ban indult meg. 1876-tól az egyesület lett a kiadója, szerkesztői pedig báró Ambrózy Béla és Grand Miklós. Most Budapesten jelenik meg. Magyar kiadása is volt 1877-től, Magyar Méh czímen. – 1874–77 között Gasthofzeitung. Kiadók Bauer M. és egy társaság, szerk. Hirschfeld és Bauer M. – 1875-ben Temesvarer Wochenblatt. Szerk. Förk. Csak öt száma 253jelent meg. – 1876-ban Temesvarer Volksblatt. Kiadó és szerkesztő Reiner Adolf. 20 száma jelent meg.
A Die Posaune czímű illusztrált élczlap, Mayerfi J. C. kiadó szerkesztésében 1876-ban indult meg. Az álnév alatt lappangó Lechenmayer J. C. kiadó azonban lelepleztetvén, Knopf Dávid hordárt jelentette be és a lap czímét Neue Posaune-ra változtatta. Az álnév használata miatt reá rótt büntetés után, 1879 végén a lapot beszüntette, de 1880-tól Posaune néven ismét megindította. Szerkesztőül Dr. Peitsche álnév szerepelt. 1880-ban Lechenmayer két havi fogságra ítéltetvén, ez alatt a lap szünetelt, de ápr. 1-én ismét megindult. Mostani kiadója és szerk. Jenkner Gusztáv.
1877-től 1882-ig kiadott Südungariseher Bote, kiadó szerk. Reiner Adolf, előbb hetenként kétszer, majd négyszer és végül naponként jelent meg. Politikai lap volt. 1877-ben Der Hausfreund, 1878-ban szünt meg. Szerkesztői Hetzl S., Wiener J. P. és Petrás. Kiadója Steger Ernő. 1875-től 1888-ig Südung. Ackerbau-Zeitung, kiadó-szerk. Wettel F. J. 1880-tól 1887-ig Beamten-Zeitung kiadószerk. Berán Oszkár. A nagykikindai Tisztviselők Lapjába olvadt. 1891-ben a Községi közigazgatás új czímet vette fel. Megszünt 1891-ben. Csak néhány hónapig állott fenn az 1880-ban Strasser Albert és Sternberg Adolf kiadók szerkesztése alatt megindult Die Laterne czímű élczlap. 1881-ben Zeitschrift für Hausfrauen kiadó Wettel F. J., szerk. Rosenfeld Mór. Hat száma látott napvilágot. 1881-ben Der Sammler, kiadó-szerk. Förk. 1882-ben Banater Musik- und Sänger-Zeitung kiadó-szerk. Wetted F. J.
A Temesvarer Lloyd czímű politikai napilap 1882 aug. 1-én indult meg Strasser Albert kiadó szerkesztésében, de 1882-ben a Südung Bote-val olvadt össze. A Temesvarer Llyod és a Südung. Bote fuziójából keletkezett 1882 nov. 16-án a Südung. Lloyd pol. napilap. Kiadói és szerkesztői Strasser és Reiner voltak, 1884-től azonban csak Reiner Adolf egyedül. 1885-ben a lap Hössler Emilé lett, 1885-ben pedig Barát Ármin lett a szerkesztő. 1887-ben Heim Antal vette meg a lapot és egybeolvasztotta a Temesvarer Zeitunggal, melynek szerkesztője szintén Barát Ármin lett.
1882-ben Temesvarer Mittagblatt. Rövidesen megszünt. Szerk. Fulda János, kiadták a Magyar testvérek. 1883-ban megjelent és megszünt a Südung. Anzeiger, Klein. J. adta ki. 1884-ben Südung. Gewerbe-Zeitung. Kiadó Hössler Emil, szerk. Reische Frigyes. Megszünt. 1884-ben Temesvarer Tagblatt. Kiadó-szerk. Pelzer S. Megszünt. 1885-ben Der Beobachter. Kiadó-szerk. Hössler Emil volt, Hetzl S. mellett. 1885-ben Berán Oszkáré lett és Volkswirthschaft czímen nemsokára megszünt. 1886–1888 között Südung. Bauer. Kiadó Reichrat József, szerk. Petrásch György. 1885-ben Südung. Presse, hetenként ötször megjelenő politikai lap. Kiadó és szerk. Reiner Adolf. Csak néhány száma jelent meg. 1885–1894 között Romänische Jahrbücher. Kiadó Diaconovits Cornél, szerk. Branisce Valér.
A Neuer Landbote hetilap 1886-ban indult meg. Kiadó Reisz Aloizia, szerk. Kádár Antal volt. 1887-ben Der Freimüthige Landbote lett belőle. 1887-ben Kádár lett a tulajdonosa is és 1888-ban politikai lappá lett. 1888-ban czíme a Der Freimüthige-re változott. 1893-ban Blaskovics Ferencz lett a tulajdonosa és szerkesztője és most is ő vezeti a lapot, melynek melléklapja a „Sonntagsblatt”.
1886-ban Temesvarer Damen-Zeitung. Szerk. Dimitrievics Milos, kiadó Hössler Emil, 1887-ben Temesvarer Tagblatt. Kiadó Aranyossy L. és társa, szerk. Berán Oszkár, csak 1887-ben jelent meg. Az Ung. Rosen-Zeitung-ot 1887-ben Kaufmann Ernő dr. alapította, 1893-ban eladta Mühle Vilmosnak, 1896-ban szünt meg. 1888-ban indult meg a Neue Südung. Zeitung pol. napilap. Előbb naponként kétszer. Kiadó a „Délmagyarországi nyomda és kiadói szövetkezet” volt, utána rövidesen Reische Frigyes, egyszersmind a szerkesztőség főnöke, a fel. szerk. pedig Tofis Mór. Megszünt. 1888-ban indult és szünt meg a Das Freie Wort. Kiadó Hetzel S. és szerk. Strasser Albert. 1889-ben Der Ung. Landwirth, előbb „Volksfreund” czímen. Szerk. és kiadó Kraushaar Károly. Megszünt.
A Südungarische Reform pol. napilap 1889-ben indult meg. 1893-ban naponként kétszer jelent meg. Szerkesztője és kiadója kezdettől fogva ifj. Steiner Károly. 1898-ban melléklapja lett az Unsere Gesundheit. Jelenleg szerkesztőtulajdonosa Steiner Ferencz volt orsz. képviselő, ki a lapot fivérének 1907-ben történt halála után átvette és ugyanabban a független politikai szellemben vezeti tovább.
1889-ben megindult és megszünt Der Pantoffel élczlap, kiadó-szerk. Rácz J. F. 1890-ben jelent és szünt meg a Frauenzeitung, míg a Der Rathgeber cz. 254mezőgazdasági lap, mely Lechenmayer kiadásában, Lang Mátyás szerkesztésében 1891-ben indult, 1892-ben már szintén megszünt. 1893-ban St. Gerardusblatt, 1898-ig élt, kezdetben Magyary Pál szerk. alatt, majd a Landbote melléklapja lett, előbb Schlesinger József, majd ismét Magyary szerk. alatt, 1898-tól ismét önálló lap lett, a mikor Kramp János volt a kiadója, 1898-ban megszünt. Hasonló irányú volt az 1894–97 között fennállott Seelentrost. Kiadó-szerk. Engels János dr. Magyar kiadása a Lelki Vigasz volt.
A Volkswille czímű heti munkáslap 1894-ben indult meg. Kiadó és szerk. Blum Róbert volt. Most Bauer György a szerk. és Spielmann Károly a kiadója. 1895-ben indult és szünt meg a Der Schalk élczlap, szerk. Graef János. Ennek magyar fordítása az Élczlapok, kivonata a Der Kobold. 1897-ben Handel u. Gewerbe, szerk. Kácser Romulus. 1898-ban Fortuna. Kiadó a Fortuna váltóüzlet, szerk. Hartmann A. 1898-ban Das Freie Wort. Kiadó-szerk. Novotny József. Megszünt.
Az első temesvári magyar lap a Delejtű volt, 1858-ban indult meg és 1861-ig állott fenn. Minden kedden jelent meg. Kiadója és szerkesztője Pesty Frigyes volt, 1861-ben a szerkesztést Öttevényi vette át, 1861-ben pedig Hazay Vilmos lett a kiadó. Hazafias iránya miatt 1860 szept. 1-én Pestyt és Hazayt elfogták és Josefstadtban elzárták. Több havi szünet következett, de 1860-ban Pesty ismét megindította lapját, 1861-ben Pesty orsz. képviselővé választatván, Öttevényi vette át a szerkesztést, utána pedig Hazay, míg 1861 júl. 23-án megszünt.
Néhány esztendő mult el, míg 1869-ben ismét megindult egy magyar lap. Ez is csak egyházi havi folyóirat volt, Csanád czímen, melyet Kun László alapított. A második évfolyamtól Csiky Gergely dr. volt a szerkesztője. 1870-ben Gazdasági Értesítő, a gazd. egyesület közlönye. Kiadó-szerk. Mokry István, 1872 végén megszünt. A Történelmi Adattár havi folyóirat, Ortvay Tivadar és Szentkláray Jenő kiadásában és szerkesztésében, 1871-ben indult és 1874-ben szünt meg. Ezt követte 1872-ben az Ormós Zsigmond kezdeményezésére alakult Temesi Lapok pol. napilap, 1874-ig Kakujay Gyula dr., azután rövid ideig Löszek Mihály, majd Tácz József és 1874 nov. 18-tól 1875 ápr. 30-ig Vuchetich Endre, utána ismét Tácz, 1878-tól 1880-ig S. Sallay Jenő szerkesztette, 1880 okt. 17-én Délmagyarországi Lapok lett a neve és Aldor Imre a szerkesztője 1887-ig, utána Magyar S. és júl. 22-től Tábori Róbert, 1887 okt. 4-én Délmagyarországi Közlöny czímet vett fel. Táborit 1890 június 1-én Lendvai Miklós követte és kiadók a Magyar testvérek voltak 1894-ig, a mikor Csendes Jakab lett a kiadó, 1896-ban pedig Lendvai Miklós és Sándor. Miklósnak 1912-ben történt elhúnyta óta Osztie Andor a szerkesztő.
A Történelmi és Régészeti Értesítő, a múzeumtársulat közlönye, 1875-ben indult meg. Évenként 4 füzet jelenik meg belőle. Szerkeszti mindenkor a főtitkár. Jelenlegi szerkesztője Berkeszi István. – A Természettud. Füzetek, a Délmagy. Természettud. Társulat közlönye 1877-ben indult meg. Szintén 4 szám jelenik meg belőle évenként. Megelőzte az Évkönyv. Azelőtt 6 füzet jelent meg belőle évenként. Mostani szerkesztője Steiner Vilmos dr.
A Magyar Méh, mint már említettük, az Ungarische Biene fordítása volt és 1877-tól 1884-ig állott fenn. Most Budapesten jelenik meg. – A Délmagyarországi Tanítóegylet közlönye 1879-től 1882-ig állott fenn és kétszer havonként jelent meg. Szerk. Elemy Sándor. 1878-ban indult meg a Havi Közlöny, az elméleti és gyakorlati lelkipásztorság köréből. Szerkesztő és kiadó Tokody Ödön volt, most pedig Kováts Sándor dr. – A Temesvidéki Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1880–1882-ben jelent meg kéthavonként egyszer, Kecskés Sándor szerkesztésében, – A Délibáb ifjúsági folyóirat 1881–1882-ben jelent meg havonként kétszer, Löwy Miklós szerkesztésében és ifj. Magyar Dávid kiadásában. – 1882-től 1884-ig állott fenn Weninger János kiadó szerkesztése alatt a Temesvári Hírlap czímű humorisztikus hetilap. – Rövid időszaki közlöny volt az 1886-ban megjelent Napi Közlöny, mely a Magy. Orvosok és Természetvizsgálók az évi nagygyűlése alkalmából jelent meg. –- 1886–1887-ig jelent meg az Egyesüljünk hetilap, birósági végrehajtók számára. Kiadója Bossányi József, szerk. id. Gyertyánffy Béla volt. – A Temesvári Hirlap czímű képes hetilap 1886–87 között állott fenn és az előbbi hasonló nevű lapnak volt a folytatása. Szerk. tulajdonosa Weninger János volt. – 1886-tól 1888-ig jelent meg a Bőlcsészeti Folyóirat negyedévenként, előbb Kiss János dr. és Palmer Mátyás, majd egyedül Kiss szerk. és kiadásában. – A Rózsa-Újság a Rosen-Zeitung-nak volt 255a fordítása. – Alig nehány száma jelent meg az 1887-ben megindult Délmagyarország czímű lapnak. – A Délvidéki Törv. és Közig. Ertesítő heti közlöny csak 1891–92-ben jelent meg, Steiner Adolf dr. és Dobrov Ede dr. szerkesztették. – 1891–93 között jelent meg a Délvidéki Szemle. Kiadó-szerk. Weninger János volt.
1893–96 között állott fenn a Délvidéki Ellenőr, kiadó-szerk. Steiner Ferencz volt. Előbb hetilap volt, 1894-től hetenként kétszer, 1895-től pedig háromszor jelent meg. Az orsz. nemzeti párt organuma volt. – 1894-ben: az Állatvédő. Az Á.-Egyesület hivatalos lapja. Szerk. voltak az elnökök és titkárok. Megszűnt. – 1894-ben: Szt.-Gellértlap. Kiadó-szerk. Magyary Pál. Megszűnt. – 1894-től 1897-ig: Lelki Vigasz. Kiadó-szerk. Engels János dr. Német kiadása a „Seelen-Trost” volt. – 1895-ben: Gyorsirászati Hirlap. Szerk. Rosenthal Mór. 16 száma jelent meg. – 1895-ben: Élczlapok. Szerk. Gref János. Ennek kivonata volt a Kópé. – 1895–1897-ig: Velocitas sportközlöny. Szerk. Neuhausz Ernő. – 1896-ban: Délvidéki Turista. Szerk. Erdélyi Károly dr. – 1896-ban: Hétfői Lapok. Kiadó volt az „Unió” nyomda, szerk. Lányi Zsigmond. – 1896-ban Délvidéki Tanügy, a Délmagyarországi Tanító-Egylet közlönye. Szerk. Reitter Ferencz. Megszűnt. – 1897-ben: A Zuhany élczlap. Kiadó: Korger Károly, szerk. Török István.
A Városi Közlöny hivatalos folyóirat 1898 január 15-én indult meg. Megjelenik minden hó 15-én. Szerkeszti a mindenkori főjegyző, jelenleg Geml József kir. tan. – 1898-ban: Délvidéki Sport. Szerkesztők: Neuhausz Ernő és Osztie Andor. Megszűnt. – 1898-ban: Temesvári Napló napilap. Kiadó Klein Nándor, szerk. Reiner Adolf. Két hó után megszűnt. – 1898-ban: Temesvári Naplók. Hetilap: Kiadó-szerk. Dereztye György Miklós. Nehány száma jelent meg. – 1898-ban: Közgazdaság. A gazd. egyes. hiv. közlönye. Szerk., Lendvai Miklós. Megszűnt.
A vegyes, magyar és német nyelvű lapok közül 1886-ban jelent meg a Kiállítási Lap. Kiadók Magyar testvérek, szerk. Stumpfoll Ede. Egy száma jelent meg. – 1886-ban: Útmutató. Wegweiser. Kiadó Fried Lipót. Csak egyszer jelent meg. – Tisztviselők Lapja, lásd Beamten-Zeitung alatt. – Continent. Mellékczíme: Központi Értesítő. 1885–1895 között jelent meg. Kiadó-szerk. Kollmann Rudolf. – 1891-ben: Temesvári kiállítási közlemények. Kiadó-szerk. Strasser Albert. 25 száma jelent meg. – 1891–92-ben. Délmagyarországi Pinczér-Ujság. Kiadó-szerk. Muzsaly Béni. – 1892-tól 1896-ig: Herculesfürdő. Hivatalos közlöny. Szerk. Brettner Ernő, Uhrmann H. és Morvin Frigyes. – 1894–1895-ben: Kereskedők Lapja. Egyleti közlöny. Szerk. Tedeschi János. – 1895–1896-ban: Papyrus szaklap. Kiadó-szerk: Rácz F. János. – 1896-ban: Magyar Hirdetési Ujság. Kiadó-szerk. Grosz Jakab. – 1896-ban: Temesvári Lakáshirdető. Kiadó-szerk. Lechenmayer Károly.
A román nyelvű lapok között 1874–75-ben állott fenn a Priculiciu élczlap. Kiadó-szerk. Rotariu Pál. – 1876–78 között: Higiena si Serl'a. Kiadó Negrutiu N. F., szerk. Vasiciu P. dr. – 1880–1894-ig: Luminátoriul, politikai lap. Kiadó Dregics Mellett, szerk. Rotariu Pál. – 1885-ben: Timisiana. Kiadó-szerk. Pakatian V. Tivadar. Megszűnt. – 1886-tól 1892-ig: Gazeta Poporului. A Timisiana folytatása. Kiadók és szerk. Pakatian V. Tivadar és Kosariu Miklós. – 1886–1887-ig: Advocatul Poporal. A Luminatoriul melléklapja. – 1891-ben: Satenul. Kiadó-szerk. Andreesku E. – 1894–98: Dreptatea. Politikai napilap. Szerk. Branisce Valér dr., Candrea György, Voniga Döme, majd Trif Aurél. – 1894–98-ig: Foaia de Dumineca. Politikai hetilap, Szerk. a Depretata szerkesztői. – 1895-ben: Controla. Politikai lap, hetenként kétszer jelent meg. Kiadó-szerk. Barcian János V. Megszűnt.
A szerb nyelvű lapok közül 1851-ben indult meg a Južna Pčela. Kiadó-szerk. Medakovic Milodár. 1852-ben megszűnt. – 1878–80-ig: Narodni Glasznik, politikai lap. Szerk. Jovanovits Pál. – 1880-ban: Smotra. Kiadó Jovanovits, szerk. Markovits Nikola. Megszűnt.
Az ezeken kívül időközben megindult és megszűnt lapok még: Zorile. Hetilap. Kiadó-szerk. Indrescu Ábrahám. – Humoristische Marken-Zeitung. Havi folyóirat. Kiadó-szerk. Berey István. – Raiffeisen Bote. Szaklap. Kiadó-szerk. id. Anheuer János. – Temesvári Lakáshirdető. Forgalmi közlöny. Kiadó-szerk. Szőlősi Ármin. – Levélbélyeg Tőzsde. Heti szaklap. Kiadó-szerk. Ürményi 256Dezső dr. – Délmagyarországi Gépvásár. Gépszaklap. Kiadó Rohlik Ferencz szerk. Nagy János. – Világpostabélyeg-hirlap. Kiadó-szerk. Abonyi Zsigmond. – Az Orvos. Heti szaklap. Kiadó-szerk. Roth Kálmán dr.
A már fölsoroltakon kívül időközben megindult és fennálló lapok a Temesvarer Volksblatt. Politikai napilap. Kiadó-szerk. Kastriener Samu. – Temesvári Hirlap. Politikai napilap. Kiadó-szerk. Pogány Mihály. – Temesvári Ujság. Politikai napilap. Kiadó Lotter Ferencz, szerk. Schweiger Béla dr. – Die Zeitung. Polit. napilap. Kiadó Lotter Ferencz, szerk. Kartjé Mihály. – Deutsch-Ungarischer Volksfreund. Polit. hetilap. Kiadó Schmidt Fülöp, szerk. ifj. Herber József. – Temesmegyei Hivatalos Lap. Hetilap. Kiadó a vármegye, szerk. Tőkés István dr. – Plugarul román „Babu Izatului” élczlap melléklettel. Hetilap. Kiadó-szerk. Mitru Miklós. – Színházi Ujság. Kiadó-szerk. Vuchetich Endre és Juhl Marczel. – Kath. Egyházi és Zeneközlöny. Havi közlöny. Kiadó a Czeczilia-egylet, szerk. Járosy Dezső. – Von der Heide. Folyóirat. Kiadó-szerk. Orendi Hommenau Viktor. – Temesvári Színház. Kiadó Csendes Lipót, szerk. Osztie Andor. – Revista Preosilor. Lelkészek lapja. Kiadó-szerk. Voniga Dávid. – Az Erdő. Szaklap. Kiadó-szerk. Török Sándor. – Orsz. Hirdető Ujság. Hetilap. Kiadó-szerk. Király Miklós. – Bios. Havi folyóirat. Kiadó a Bios-szövetkezet, szerk. Ajváz, Szvetozár. – Az Ördög. Heti élczlap. Kiadó-szerk. Muresián Döme. – Az Utazó. Havi szaklap. Kiadó a Délmagy. Utazók Egyesülete, szerk. Leipnik Adolf dr.
* * *
