Evlia Cselebi leírása
Evlia Cselebi leírása
A XVII. századból Evlia Cselebi híres török utazótól van Temesvárról egy körülményes leírásunk. Evlia Cselebi 1660-ban tartózkodott Temesvárott s mindent szemügyre véve, némi költői lendülettel, mit azonban nem veszünk tekintetbe, eképpen ecseteli a várost: „Temesvár a Temes folyó mocsarában oly módon áll, mintha teknősbéka feküdnék a vízben; négy lába a négy nagy bástya, a belső vár (várkastély) a feje, teste pedig a vár egész terjedelméhez hasonlít; ötszög alakja van. Sem tégla, sem kő nincs benne, hanem az egész vastag tölgyfából készült erődítmény. Fonott sövénykerítése olyan, mintha vékony, fényes falkerítés lenne. Az ügyes építőmester ezt a kerítést vadszőlőből készítette s gipszszel és mészszel bevonva, fehérszínű várat épített. A korhadó czölöpöket negyven éven át egyenként mind kihúzzák s helyükre más fát tesznek, mivel ezek kijavítására hetven falu van rendelve. A fal szélessége ötven láb, némely helyen hatvan láb is van; ha fölötte dsiridet (lovas gerelydobás) játszanak, még akkor sem szűk a hely. Köröskörül mély árok van s három helyen a várárokra néző őrszobák vannak; esténként kilencz zenekar játszik s az összes őrök „Egy az Isten egy” kiáltással jelet adva őrködnek reggelig; minden éjjel huszonnégy aga közül tizenkettő folyton körüljár s a míg Allah akarja, régi szokásuk így van. A várnak lőrései, védelmi tornyocskái nincsenek, de ágyúlyukja sok van. Összesen kétszáz szép ágyújok van. E vár hadikészletének és más szükséges tárgyainak, élelmiszereinek és eleségének számát a felséges Isten tudja. Szekereken, gerébvédek mögött, a tüzérek ágyúi teljesen készen állnak, úgy hogy mikor a nap minden ágyúra ráveti fénysugarait, az ember szeme elbámul. A bástyák fölött a várat teljes egy óra alatt lehet megkerülni. Mikor minden éjjel, mindegyik aga a várat egy óra alatt megkerülte, az aga katonáinak csausza elkiáltja magát: „Egy éjjeli őr!” s ők lenyugosznak; ekkor másik aga kel föl s katonáival a várat körüljárja. Télen-nyáron egész reggelig így van a szabályuk, más várakban ez a szokás nincs meg. Az okos építőmester, a mérnöki tudomány minden tehetségét ráfordította e várra s olyan építkezést végzett, hogy a ki figyelemmel megnézi, igazolja azt, hogy az égi Atlaszon kívül ilyen munkát egy régi építőmester sem készített. Röviden mondva: ez a vár nyílt ütközet végett épült, mivel fellegvára egyik oldalon sincs éppen semmi.”
„A várnak öt kapuja van; ezek a kapuk fába erősített, boltozatos, kettős, erős, magas és széles vaskapuk. Valamennyi kapu előtt fából készült felvonó hídak vannak. A kapukat minden éjjel bezárják s csigákon a hídakat is felhúzzák és a kapuk elé védelmül teszik. Az első az Ázáb-kapu, melynek tárikhja (emlékverse) a következő:
„A melyik ellenség gonosz szándékkal van e vár iránt,
Érje Allah embereitől a kard és futtassa el.
Hátif-i kudszi (a szentet dicsérő) mondta tárikhját:
Dicséret Alláhnak! a nagy vár elkészült 1052-ben (1642).”
Érje Allah embereitől a kard és futtassa el.
Hátif-i kudszi (a szentet dicsérő) mondta tárikhját:
Dicséret Alláhnak! a nagy vár elkészült 1052-ben (1642).”
„Ez a kapu a déli oldalra nyílik s nagyon erős és nagy kapu; a két kapu között levő tér különféle fegyverekkel van megrakva s a kapuőrök éjjel-nappal fegyverben állnak s még ha a basa kívánja, annak sem adják oda a kulcsot. 46Egy másik Ázáb-kapu is van, mely a keleti oldalra nyílik. Fölötte egy magas kis épület s ott van a várárkot érintő egyik nagy bástya, rajta pedig a janicsárok egyik osztályának lakása. (A volt vízitorany helyén lehetett.) A Kakas-kapu tárikhja:
„Allah! sohase szűnjél meg kegyességeddel
Az elbúsult szíveket megörvendeztetni és új életre kelteni.
Állah embereivel Hátif és Ábidi mondtak tárikhót
Óh Uram! őrizd meg e várat az ellenség ravaszságától.”
Az elbúsult szíveket megörvendeztetni és új életre kelteni.
Állah embereivel Hátif és Ábidi mondtak tárikhót
Óh Uram! őrizd meg e várat az ellenség ravaszságától.”
„Ez a nagy, kettős kapu éjszaki irányba néz: Fölötte minden oldalra nyíló magas épület van, mely egészen fából készült ugyan, de nagyon művészi épület, úgyannyira, hogy minden jövő-menő és vendég megállapodik annál. Az óratorony is ott van, a mely fölött bádogból egy kakas van. Ha a szél fúj, az csikorogva megmozdul s az időjárás állapotát mutatja. Nagyon művészies munka s erről nevezik Kakas-kapunak. A Vízi-kapu egyszeres kapu. A Parti-kapu is erős.”
„A várban négy városnegyed van. zab-kapu, Kakas-kapu, Parti-kapu városnegyedekben 1200 alacsonyabb-magasabb ház van, valamennyi zsindelylyel fedve. A kémények csúcsosak. Különös formában épült, kert és udvar nélkül való szűk házak. E városban a kéményeken kívül kőépítkezés nincs; valamennyi házban kályha van. A várban négy dsámi van: Szulejmán khán dsámija nagy imahely volt, de nem kőépület. Jelenleg ez a dsámi tele van a muzulmán harczosoknak halomszám álló kétszersültjével. A Dsinzdsime dsámi. Seket dsámi. Négy kolostora, hét elemi iskolája, három fogadója és négy szép fürdője van, melyek közül a Parti-kapu és Vízi-kapu fürdője a kapun belül vannak. A várban 400 bolt van, a csársija díszes, az utczák mind deszkával vannak lerakva, kövezet egyáltalában nincs, de nem is lehetséges. A vár belsején két helyen a Temes folyó folyik át vízszűrőkön s az egész lakosság onnan veszi a vizet és azt issza; kút egyáltalában nincs. Minden pocsolyája a Temes folyóba ömlik s vele megy el. A várban búzamagtárak és kávéházak vannak.”
„Temesvár belső vára (Hunyadi-várkastély). Ez a külső vár déli szögletében négyszögalakú, kőépítkezésű szép vár, melyet a Temes-folyó foly körül s ezért a vár mintegy tiszta földű szigeten fekszik; szilárd, könnyű alakú szép épület s várárkában a Temes-folyó folyik. A városra nyíló hármas, szilárd boltozatú vaskapuja van s minden két kapu közt ismét csigás felvonóhidak vannak. A boltozatok téglából épültek. A belső vár körületén téglából épített öt szép torony van, melyek igen hegyes, deszkával fedett, zászlós csúcsban végződnek. E várban egy széles palotatér van. Nem deszkapadlóval, hanem erős czementburkolattal van fedve. Itt a parancsnokon, kethkudán, imámon és müezzineken kívül egyetlen ember nincs. A tornyokban, raktárakban minden tele van kincscsel, hadi fölszerelésekkel és készletekkel s más dolog nincs is. Idegen ember még a megtekintésére sem mehet be; ha engedélyt kér a bemenetelre, fegyvereit a kapunál az őröknek átadva, mehet csak be. Kívánatos, szép vár ez.”
„Temesvár külvárosa. Összesen tíz városrészből áll. 1500 alacsonyabb-magasabb, tágas ház van benne, melyek mind deszkakerítésű udvarral bírnak és zsindelylyel fedettek. Minden háznak két portakapuja van; egyiken a lovasok és szekerek járnak, a másikon a gyalog emberek jönnek-mennek – s ez a kiskapu. A külvárosban tíz imahely van: elsőben, a Kakas-kapun kívül, a várárok szélén Gázi Szidi Ahmed pasa dsámija, új imahely; mivel ez a csársiban van, azért sok népe és szolgája van. Ablakai a mihráb (oltár) oldalán levén, a várárokban folyó Temes-folyóra néznek. Fedett vásárcsarnoka nincs, de mindenféle árúczikk van azért. A külváros utczái is mind deszkapallósok. Ha a városban eső esik, akkor a városon kívül fekvő süppedékes helyen még egy elefánt is elmerül. Különösségei közé tartozik, hogy e városban szúnyog éppen nincs, szintúgy mostanáig ragályos betegség sem mutatkozott. Békességes népe szerény és kérésre hallgató emberekből áll; vidám harczosai, kereskedői és tanult emberei vannak. Lakói többnyire posztóruhásak, posztósubájuk kapcsos, nadrágjuk térdét szattyánbőr fedi, fejükön zöld posztókalpagot, lábukon vastag papucsot viselnek. Kedvező egészségi viszonyainál fogva lakói vidám és mértékletes természetűek. Nevezetességei közül a czipókenyér, vajas rétes, mézes rétes, fekete leves, káposzta és töltött tök híresek. Italai közül nevezetesek a meggyvíz és mézvíz. E tartományban bort inni nagy szégyen; többnyire mézvizet isznak.”
47„Temesvár összes nevezetességei. A környéken levő állatfajok közül a ló, ökör, bivaly, juh és bárány annyi, hogy azok számát Isten tudja. A ráják (keresztény török alattvalók), ha öszvért, tevét és szamarat látnak, a tevétől félnek és a szamárhoz menekülnek, az öszvért is ijedezve szemlélik. Méze és vaja világszerte ismeretes. Nagyon gazdag ország ez, melynek hegyein oly különös fajú meggy, eper, szilva és kökény terem, a minő más országban nincs. Mivel azonban ez hideg ország, azért füge, olajbogyó, gránátalma és gyapot itt nincs, de körte sok van.”*
Karácson. Imre: Evlia Cselebi magyarországi utazásai, I. k., 9–14. ll.
