Városi takarékpénztár
Városi takarékpénztár
Felbuzdulva a magyarországi városoknak 1900-ban Győrött megtartott kongresszusán a községi takarékpénztárak alapítását javasló megállapodásokra, Temesvár város tanácsa a városi takarékpénztár ügyét már hosszabb idő óta beható tanulmányozás tárgyává tette.
A városi tanács a beszerzett adatok egybevetéséből, de különösen a már meglevő külföldi és hazai hasonló intézményektől elért, minden tekintetben kielégítő eredményekből arra a meggyőződésre jutott, hogy egy városi takarékpénztár a hitel szabályozása, a takarékpénztár fejlesztése és a közhasznú feladatok támogatása szempontjából támasztott igényeknek Temesvárott meg fog felelni.
1907-ben a városi takarékpénztár ügyében váratlan fordulat állott be. A Temesvárott ugyanis már 27 éve fennállott s közkedveltségnek örvendett ,,Temesvár-józsefvárosi takarékpénztár r.-t.” az 1907. évi nagy pénzügyi válság következtében, túlhitelezései folytán megingott és közel jutott a fizetésképtelenséghez. Ebben az időben a takarékbetétek kb. 4 1/2 millió koronára és az intézet kölcsönkövetelései 4 millió koronára rúgtak, a miből világos volt, hogy az intézet esetleges bukása, a helyi piacz általános megrendülését nem tekintve, különösen a túlnyomó részben kis emberekből álló betevők és adósok létérdekét fogja komolyan veszélyeztetni.
A helyi pénzpiacz rázkódtatását elkerülendő, kiváltképpen pedig az érintett temesvári polgárok érdekeit megóvandó, a takarékpénztár pénzügyi viszonyainak rendezését a városi tanács vette a kezébe és a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Keresk. Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank és a Magyar Agrár- és Járadékbank, tehát a legkíválóbb fővárosi pénzintézetek, valamint a Temesvári Első Takarékpénztár közreműködésével oly megállapodást kötött, mely szerint a takarékpénztár veszteségeinek fedezésére, a 400.000 K intézeti részvénytőke, a részvényeknek 10%-ra való lebélyegzésével, 40.000 koronára szállíttatik le és a még fennálló veszteség kiegyenlítésére, a tartalék- és nyugdíjalap használtatik föl: hogy továbbá 6000 darab egyenként 100 korona, összesen 600.000 korona n. é. új részvény bocsáttatik ki, a melyből 2000 darabot az említett fővárosi pénzintézetek, 2000 darabot pedig a város tartozik átvenni, míg a fennmaradó 2000 darab új részvény a régi részvényeseknek és a temesvári piacznak engedtetik át jegyzésre. Ezenfelül kötelezték magukat a budapesti intézetek arra is, hogy a temesvár-józsefvárosi takarékpénztár visszleszámítolási hitelét 3 éven át fenntartják, s hogy a magy. kir. kincstártól rendelkezésükre bocsátandó letétekből mérsékelt kamat mellett, másfél millió koronát fognak a takarékpénztárnál elhelyezni. A város közönsége már 1908-ban 2191 darab 219.100 korona n. é. részvény birtokában volt.
A városi tanácsnak a takarékpénztár megmentésére irányuló törekvése – a városi takarékpénztár kérdésével való állandó foglalkozása következtében – nem lehetett ment attól a gondolattól, hogy az új életre keltett és megerősített Józsefvárosi Takarékpénztár, sikeres működés esetén, alapja legyen az alapítandó városi takarékpénztárnak, illetőleg a nélkül, hogy a pénzintézetek száma szaporíttatnék, városi takarékpénztárrá alakuljon át.
A rekonstruált takarékpénztár első üzletévének mérlege tiszta jövedelem czímén 50.240 korona nyereséget mutatott, melyből a részvényesek 5%-os osztalékban részesültek, rendes tartalékalapra pedig 2274 koronát fordítottak. Ily körülmények között a városi tanács elérkezettnek látta az időt arra, hogy az idegen kézben levő részvényeket megvásárolja és ezzel a takarékpénztár vezetését, irányítását és a sorsa fölött való rendelkezési jogát magának a lehetőségig biztosítsa.
Ma már az intézeti részvénytőkét alkotó 6400 darab részvénynek kb. 90%-át bírja a város, s minthogy az alapszabályok szerint ily többség mellett a részvénytársaság felszámolása is kimondható, az intézet sorsa fölött döntő befolyást gyakorol.
A város a községi takarékpénztár intézményének megvalósítása felé koczkázat nélkül, biztos lépésekkel haladva, rövid időn belül jól megalapozott és fokozatos fejlődés mellett, szilárd jövedelmezést nyujtó pénzintézet birtokába jut.
