Városi téglagyár
Városi téglagyár
A téglagyárnak 1905-ben történt megszerzését első sorban városfejlesztési szempontok tették szükségessé, mert a téglagyárnak kb. 30 holdnyi területe a város csekély kiterjedésű külhatárába és az ott elterülő külső földbirtokába ékelődik.
A város a részvénybirtokosokkal folytatott bizalmas tárgyalások után 405 darab részvényt ŕ 250 K-ért összesen 101.250 K-ért és 395 darabot ŕ 230-ért, összesen 90.850 koronáért, tehát a 800 darab részvényt összesen 192.100 K-ért megszerezte s így 1905. évi deczember hó 31-ével a téglagyár birtokába jutott.
A részvények vételárának fedezésére, a Magyar Jelzáloghitelbanknál 50 évi törlesztési időtartamra 220.000 koronás kölcsön szolgált.
A város kezelése alatt a téglagyár eddig annyit jövedelmezett, hogy a kölcsöntörlesztési részleteket mindig a téglagyár jövedelméből lehetett fedezni s még azonfelül mérsékelt tiszta jövedelmet is kimutatni. Az évi 4 millió tégla gyártására berendezett gyár kézi és gépi falitéglákat állít elő, melyeket főleg városi építkezéseknél használnak fel. Megvételével, bár kevésbbé modern berendezése miatt nagyobb 161jövedelmet nem hoz, a város a téglagyár területét megszerezte s a téglaárak alakulására mérséklő befolyást gyakorol.
