Az Allgemeine Schulordnung.
Az Allgemeine Schulordnung.
Az »Allgemeine Schulordnung« intézkedései közűl ki kell emelnünk, hogy minden kisebb városban, mezővárosban és minden községben, a hol plebániatemplom, avagy távolabb fekvő fióktemplom van, közönséges, úgynevezett elemi iskolának (Trivial-Schule) kell lenni, hol a gyermekek a vallástanra, annak történetére, erkölcstanra, írás-olvasásra, a számtani négy alapműveletre, az egyszerű hármasszabályra, végre a becsületességre oktatandók. Minden kerületben, negyedben, járásban legalább egy három tantermű fő-elemi iskola (Hauptschule) legyen, az igazgatóval együtt három vagy négy tanítóval s egy hitoktatóval. A triviális iskolák tantárgyainak bővebb ismertetése mellett itt még oly ismereteket is tanítottak, melyek részint a tudományos pályára való előkészítésül szolgáltak, részint az oly tanulókra voltak hasznosak, kik a katonai, gazdasági, műipari és iparos pályákra szándékoztak lépni. Kezdték tanítani a latin nyelv elemeit is.
A hol alkalom nyílt, külön leányiskolát kellett állítani, melyben az általános tantárgyakon kívűl naponként legalább egy órán női kézimunkát kell tanítani. Minden tartományban mintaiskolát (Normalschule) kellett nyitni. Ez iskoláknak nemcsak az volt a czéljuk, hogy kimerítő oktatást adjanak mindazon tantárgyakból, melyek a városi ifjúságra hasznosak, hanem az is, hogy tanítókat is képezzenek. Üdvös rendelkezéseket tartalmaz az Allgemeine Schulordnung az iskolakötelesek összeírására, a mulasztások kimutatására vonatkozólag, elrendeli a naplók vezetését, hogy a tanító munkássága ellenőrizhető legyen. Az oktatás minden mozzanatára szigorúan az ausztriai rendszert alkalmazza, úgy, hogy még ugyanolyan tankönyveket is kellett használni. Gondoskodik az iskolák felügyeletéről is: a közvetetlen felügyeletet a normál és főelemi iskolákban az igazgató, a többi iskolákban a lelkész végzi.
Bizonyos számú iskolák fölé főfelügyelőt kell kinevezni. Minden tartományban külön iskolai bizottság alakítandó, mely közvetetlen összeköttetésben áll a bécsi főigazgatósággal.
Torontál vármegye német elemi iskolái tehát, a melyek a Temesi Bánságnak 1779-ben Magyarországhoz történt visszakapcsolása után a magyar helytartótanács rendelkezése alá kerültek, könnyen beilleszkedtek a Magyarország számára az »Allgemeine Schulordnung« alapján még 1777-ben kiadott első »Ratio educationis« keretébe s igy az 1806-ban megjelent második »Ratio educationis« módosítása mellett később is a magyarországi népoktatásügy sorsában osztoztak.
