Billéd.
Billéd.
Billéd. Temes vármegye határán fekvő nagyközség. Házainak száma 749, lakosaié 3947, a kik túlnyomóan németek s római kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott s ekkor Billyéd (Bylyed) néven említik az oklevelek. 1462-ben Beregszói Hagymás Miklós volt a helység földesura, a ki Szentgirolti (Szentgróti) Jánost testvéréül fogadván, Billéd több környékbeli faluval együtt ennek a kezére ment át. 1481 után, Kinizsi Pál balkáni hadviselése alkalmával, nagyszámú rácz nép szállotta meg e vidékét és ekkor Billéden is a ráczok jutottak többségre, 1562-ben I. Ferdinánd király Billédet Kányaföldi Kerecsényi Lászlónak adományozta. A török hódoltság alatt a helység csaknem egészen elpusztult. Sem a 1717. évi összeírásban, sem a gróf Mercy-féle térképen nem fordul elő. Ez a régi Billéd a mai helység mellett, ettől keletre, a Kálváriadomb körül fekhetett, mely terület már a történelem előtti korszakban is lakott hely volt, mert mellette a temesvár–nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút építése alkalmával, több sírt tártak fel. A jelenlegi helységet Mária Terézia királynő 1765-ben telepíttette, az akkori billédi kincstári pusztán. Az első évben 253 házhelyet mértek ki; az építkezések 1766-ban vették kezdetüket. Az új község első lakosai, az 1774. évi telekkönyv tanúsága szerint, Mainzból, Trierből és Lotharingiából bevándorolt németek voltak, kiknek nagyrésze azonban az első évtizedekben elpusztult. A plebánia 1772-ben keletkezett, a templom pedig 1777-ben épült. 1798-ban felépült az iskola is. Midőn Horvátországban 1778–1784-ben a károlyvárosi és a báni Határőrvidéket katonai czélra végkép lefoglalták, a zágrábi püspöktől lefoglalt terület fejében, a kiküldött bizottság kárpótlásul a billédi uradalmat ajánlotta fel. Az átvétel azonban Rátkay, zágrábi püspök, ellentállása következtében akadályokba ütközött s csak utóda, Verhovácz Miksa alatt nyertek a tárgyalások 1800-ban befejezést. Ettől kezdve a község is mindjobban gyarapodott és 1809 márczius 10-én országos és heti vásárok tartására nyert szabadalmat. 1848-ig Billéd székhelye volt a zágrábi püspökség uradalmi törvényszékének is. A nagy uradalmi kastély udvarán álló hajdúlak és fogház még most is emlékeztet az uradalomtól gyakorolt pallosjogra. 1850–1860. években Billéd székhelye volt egy cs. kir. járásbíróságnak, adó- és letéti hivatalnak. Ma is van járásbírósága, telekkönyvi hivatala, kir. közjegyzősége. 1911-ig itt volt a zágrábi érsekség uradalmának főhelye s itt lakott az uradalmi főtiszt az érsekségi kastélyban. A község lakosai kaszinót, olvasókört, társaskört, temetkezési egyletet, dalegyletet, hadastyán egyesületet, munkás rokkant- és nyugdíj egyesületet tartanak fenn. Ezenkívül négy pénzintézet is van a községben. A község határához tartozó egyik dűlőt a nép »Gebrandtes Land«-nak nevezi, mert a hagyomány szerint ebben a dűlőben a búza egy ízben aratás előtt elégett.
