Bocsár.
Bocsár.
Bocsár. A nagykikindai járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 555, lakosaié 2582, a kik közűl 318-an magyarok, 1497-en németajkúak és a többiek kevés kivétellel szerbajkúak. A vallásfelekezetek között a római katholikusok 31vannak túlsúlyban. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a középkorban virágzó helység volt. Neve megfelel az ónémet Burghard személynévnek. A falu megtelepítője vagy első birtokosa Bocsárd nevű várjobbágy volt. Első izben 1211-ben említik az oklevelek, s ekkor még a csanádi várnépeké volt. 1238-ban IV. Béla király kivette a csanádi vár tartozékai közűl s részben Barcz fia Miklós ispánnak, részben pedig a székesfehérvári (talán inkább a harcsai) János-lovagoknak adományozta. 1337–1360 között a Telegdy család birtokába került. Telegdy János, a neki jutott részt egyik hű szolgájának adományozta, a ki a Bocsári család megalapítója lett. E család Bocsáron nemesi kúriát építtetett s idővel nevezetes szerepet játszott. A XV. század közepén Muronyi Kónya Demeter is szerzett itt részbirtokokat, kinek özvegye, Posztós Agatha, e birtokokat a budai káptalannak adományozta. 1561-ben Olácsárovics Demeternek 12 jobbágytelke volt e faluban, de 1564-ben a jobbágyok már nem jelentek meg az adóösszeíráson. Ettől kezdve az egész török hódoltság alatt pusztán állott. Az 1723–1725-ben készült Mercy-féle térkép is pusztaként tünteti fel. 1779-ben szerbektől lakott helységként szerepel. 1803-ban Hertelendy József, a Hertelendy család torontáli ágának megalapítója, megvásárolta a kincstártól s 1821-től kezdve németeket kezdett ide telepíteni Zsombolyáról és Nagybecskerekről, a kik idővel annyira megszaporodtak, hogy jelenlegi lélekszámuk felülhaladja a szerbekét. A római kath. templomot 1842-ben építtette a Hertelendy család. 1839-ben Hertelendy József halálakor, itteni birtokát fiai Ignácz, Miksa és Károly háron részre osztották. Hertelendy Ignácz főispán részét 1870-ben Kiszlinger József és Pacsu Demeter vették meg. Hertelendy Miksa és Károly birtokai 1880–1890 között kerültek más kézre; jelenleg azokat báró Baich Iván, Bayer Alajos, Kislapási Juhász Zsigmondné sz. Hertelendy Margit és gyermekei, özvegy Deutsch Adolfné, Bocsár község és Gaisin György testőrőrnagy bírják. A községben két úrilak van. Mind a kettőt a Hertelendy család építtette. Az egyik jelenleg báró Baich Iváné; ez a kúria a mult század közepe táján épült; a másik Bayer Alajosé s ezt a Hertelendyek 1820 körül építtették. A község lakosai kaszinót és olvasókört tartanak fenn. Báró Baich Ivánnak gőzmalma is van itt. A községhez tartozik Esztermajor, Keresztes-tanya, Grób-tanya és Telecsky-tanya. A Hertelendy család telepítette a XIX. század első felében Józsefházát, mely 1848-ig önálló pusztai jelleggel bírt s lakosai dohánykertészettel foglalkoztak. E telep 1849 után feloszlott. A mai Bocsár közelében feküdt Faluhely helység, melyről az 1479–1570 közötti évekből vannak adataink. Úgy látszik, valamely elpusztult falu helyén feküdt. Innen van a neve is. 1479-ben özvegy Muronyi Kónya Demeterné itteni részét odaajándékozta a budai káptalannak. Ezenkívül még Telegdy Tstván kincstartónak is volt itt része, melyre 1508-ban új királyi adománylevelet nyert. A Telegdyek e birtokhoz még 1568–70-ben is jogot formáltak. A helység valószínüleg az 1550–52. évi hadjárat alatt pusztult el.
Bocsár. – Báró Baich Ivánné kastélya.
