Nagyszentmiklós.
Nagyszentmiklós.
Nagyszentmiklós. Azelőtt Szerb-Nagy-Szent-Miklós. Az-Aranka folyó mellett fekvő nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 1856, lakosaié 11358, a kiknek többsége románajkú, utánuk jönnek a németek, magyarok és szerbek. A felekezetek közűl a római katholikusok és a görög-keletiek vannak többségben. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a népvándorláskor nagy jelentőségű hely lehetett. Itt került felszínre a XVIII. század végén az a nagyszerű fejedelmi aranylelet, melyet eleinte Attila kincsének tartottak. A lelet helyét emléktáblával örökítették meg. A helység a legrégibb idő óta a csanádi püspök birtokában volt. 1421 augusztus 12-én Marczali Dózsa csanádi püspök új adományt nyert e helységre Zsigmond királytól. A XVI. század közepén szerbek voltak a lakosai. A temesvári defterdár az 1557–58. években 30 családfőt írt itt össze. A török hódoltság alatt a szerbek már nem akarták a csanádi püspököt földesuruknak elismerni és 1590-ben meg is tagadták neki az engedelmességet. A XVII. század második évtizedében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a helységet eladományozta lippai vitézeinek. Ezek egyike volt Orbánszentgyörgyi Nagy Lőrincz, a ki a maga részét 1625-ben eladta Lippai Vágó Istvánnak. A XVII. század közepén a helység fele részére Szelényi János honti alispán kapott adományt, a ki ezt a részt 1658 szeptember 11-én unokaöcscsének Gerhard Györgynek adományozta. A törökök kiűzetése után a helység neve belekerült a csanádi püspöki birtoklajstromba, de 1718 óta a temesvári bánsághoz tartozott. Ekkor már Nagy-Szent-Miklósnak nevezték a 30 házból álló helységet. 1724-ben a helység kincstári tiszttartósági székhely lett. 1724-ben Oexel Mátyás sörház építésére kapott engedélyt. 1752-ben 40 német család költözött ide, magvát alkotván a későbbi Német-Nagy-Szent-Miklósnak. A németektől alapított helységgel szemben, a régi helységet Szerb-Nagy-Szent-Miklósnak nevezték el. 1764–65-ben a temesvári igazgatóság újabb jövevényekkel szaporította a lakosságot. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1781-ben a kincstári jószágok elárverezése alkalmával, Nákó Kristóf és Cziril vásárolták meg. Itt született 1750 február 24-én nyelvtudományunk halhatatlan megalapítója, Révai Miklós. 1787 június 11-én országos, 1837 július 6-án hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Mindvégig a gróf Nákó család volt a helység földesura és jelenleg is gróf Nákó Sándor valóságos belső titkos tanácsosnak van itt a legnagyobb birtoka. Az övé a községbeli kastély is, melyet gróf Nákó Kálmán 1864-ben építtetett. A kastély valóságos múzeuma a műkincseknek és gyűjteményeknek. Van itt körülbelül 5000 kötetes könyvtár, egy Cinquecento-oltár. Az úri szalonban Franz Ádám festménye, gróf Nákó Kálmánné szül. Bobdai Gyertyánffy Berta, kiváló művésznő több festménye, továbbá Franz Ádámnak a Schwarzau kastély kertjében gróf Nákó Kálmánnéról festett lovasképe. Lenbach mester festménye, Schrottsberg festménye, a mult század 40-es éveiből. Faragott és berakott németalföldi szekrények. A híres nagyszentmiklósi lelet másolatai. Velenczéből származó Carducci-szobor. Kreehuber-féle családi képek a 40-es évekből. Blaas lovasképe és Pettenkofen néhány eredeti rajza. A vadász-szobában láthatók a gróf első afrikai útjáról hozott vadászati trofeumok. A férfi hálószobában van egy Lenbach-kép, Maurini Marogenes dogenak 1444-ből származó képe és spanyol és olasz mesterek festményei, 1688-ból való, két Mária Terézia korabeli és egy XV. századbeli sekrestyés szekrény. A női hálószobában: delfti gazdag porczellángyűjtemény, több régi értékes berakott szekrény, Blaas, gróf Nákó Berta, Schrottsberg festményei, érdekes, régi ékszerkazetta és benne Wagner Richárd, Liszt Ferencz, Széchenyi István, Deák Ferencz, Jókai Mór, Mayerbeer, Lenbach, Rossi, Prokesch-Osten és más, nevezetes férfiak eredeti levelei. A fogadóteremben ezüstből vert, ónémet ötvösmunkák, régi bronzok, faragott és berakott régi szekrények, XV. századbeli festők másolatai, Ammerling Frigyes festménye 91stb. Az ebédlőben ójapán porczellán-gyűjtemény, Neugebauer és gróf Nákó Kálmánné festményei és néhány Rembrand és Tizian-másolat s így tovább, a többi helyiségekben is. A községbeli római katholikus templomot 1824-ben gróf Nákó Sándor építtette és Kőszeghy László csanádi püspök szentelte fel. A plebánia már 1334-ben fennállott. A hódoltság alatt megszűnvén, a temesvári igazgatóság 1767-ben állította helyre. A görög-keleti szerbek temploma 1777–87-ben, a görög-keleti románoké 1900-ban, a görög-katholikus templom 1901–1902-ben épült. 1771-ben nagy árvíz pusztított a helységben és ennek emlékére ünneplik a német-nagyszentmiklósiak úrnap nyolczadát. 1873-ban kolerajárvány lépett fel a helységben. Nevezetes épülete a községnek Schreyer Viktor ügyvédnek a szegedi-utczában levő háza, mely hajdan kaszárnya és egy ideig megyeháza is volt. Az épület erős, tömör falazatú és a szobák bolthajtásosak. Mikor 1807-ben Nagybecskerek egy része, a vármegyeházzal együtt leégett s a vármegye Nagyszentmiklósra költözött, ebben a házban tartotta közgyűléseit. A gyűlésterem és a hivatalok a nagyobb épületben voltak, míg az alispán lakása, a mellette levő s napórával ellátott kisebb-épületben volt. Ebben az épületben lakott a Dániel család s itt született 1843-ban Dániel Ernő v. b. t. tanácsos. A községben több egyesület és társaskör van, nevezetesen a magyar társaskör, polgári kaszinó, tornaegylet, önkéntes tűzoltó-egylet, szerb olvasókör, görög-keleti szerb egyházi és világi dalárda, szerb nőegylet, nagyszentmiklósi vadásztársaság, Doina dalegylet és temetkezési egylet. A járási hivatalokon kívül, selyemtenyésztési felügyelőség, Máv. osztálymérnökség, ipartestület s az Aranka vidéki belvíz véd- és levezető társulat központi irodája. A hitelintézetek közűl említést érdemelnek az Első Nagyszentmiklósi Takarékpénztár, a népbank, a kerületi gazdaköri takarékpénztár, az Arad-Csanádi gazd. takarékpénztár fiókja és az Albina takarék- és hitelegylet lugosi fiókintézete. A gyárak és iparvállalatok között jelentékenyebbek a sörfőző- és malátagyár részvénytársaság, Körber testvérek bőrgyára, Jovanovics Kristóf bocskor- és papucsgyára, Prochaszka Ede fiai gőzmalma, Folye Gergely gőzmalma, Deutsch Lipót fia olajgyára. Itt van a mintaszerű Berta közkórház is. Keletkezését elmondja a falába illesztett következő felírat:
Alapítványi Berta közkórház.
Nagyméltóságu Nagyszentmiklósi Gr. Nákó Kálmán
neje Gr. Nákó Kálmánné Bobdai Gyertyánffy Berta
emlékére 1883-ban alapította,
Torontál vármegye törvényhatóságának
áldozatkészségéből belgyógyászati osztálylyal kibővült 1896/7-ben,
újjá épült
I. Ferencz József Magyarország apostoli királya
dicső uralkodása idejében,
Nagyméltóságu Csikszentkirályi és Krasznahorkai Gr. Andrássy Gyula
M. kir. Belügyminiszter nagylelkü támogatásával
Nagyméltóságu Nagyszentmiklósi Gr. Nákó Sándor
kórháztulajdonos által,
Kopeczek György budapesti műépítész tervei szerint
1908–1910. évben.
neje Gr. Nákó Kálmánné Bobdai Gyertyánffy Berta
emlékére 1883-ban alapította,
Torontál vármegye törvényhatóságának
áldozatkészségéből belgyógyászati osztálylyal kibővült 1896/7-ben,
újjá épült
I. Ferencz József Magyarország apostoli királya
dicső uralkodása idejében,
Nagyméltóságu Csikszentkirályi és Krasznahorkai Gr. Andrássy Gyula
M. kir. Belügyminiszter nagylelkü támogatásával
Nagyméltóságu Nagyszentmiklósi Gr. Nákó Sándor
kórháztulajdonos által,
Kopeczek György budapesti műépítész tervei szerint
1908–1910. évben.
A községhez tartozik: Erzsébet-major, Eszter-major, Marospart, Mina-major, Nagyszentmiklósi szőlők és Szentistván-major. A helységtől keletre feküdt a középkorban Jára falu, mely eredetileg csanádi várföld volt; mint ilyen, 1232-ben határos volt a Csák nembeli Miklós ispán Pony falujával. A XIV. században alkalmasint a Becsei család birtokába került, mert csak így érthető, hogy a XV. század elején Zichy Páska fiai voltak itt birtokosok. Páska fiának Jakabnak leánya Katalin, Gordovai Fancs bán fiához Lászlóhoz ment nőül, a ki 1417-ben anyai örökségként engedte át fiainak. Hunyadi János kormányzó 1466 szeptember 26-án Járát fele részben Magyarmérai Kálmán Jánosnak, fele részben pedig Fodor Istvánnak és Sárosi Andrásnak adományozta. 1451 után Keszi Balázs deák solymosi várnagy vette meg, a ki 1456 május 31-én Péter csanádi püspöknek adta át, kegyes alapítványul. A helység alkalmasint Bali bég 1529. évi rablóhadjárata alatt pusztult el. A XVI. század végén, vagy a XVII. század elején Orbánszentgyörgyi Nagy Lőrincz kapta többed magával, az erdélyi fejedelmek valamelyikétől, de 1625-ben egy részét eladta Lippai Vágó Istvánnak. 1647-ben szerbektől lakott helyként szerepel. 921717-ben a csanádi kerületbe osztották, 1723-ban azonban ismét pusztaként szerepel. A község határához tartozó Szeliste nevű dűlőről a hagyomány szintén azt tartja, hogy helyén falu volt. Talán Szentmihály falu, mely a hódoltság alatt pusztult el. Ezt megerősíteni látszanak az e dűlővel határos Wollwasch-dűlőben talált épületfalak. A falak mentén csontvázak feküdtek egymás mellett. Innen került a polgári iskola gyűjteményébe egy gerezdes buzogány is, Kühn Lajos tanítóhoz pedig egy XIV. és egy XV. századbeli gyűrű. Nagyszentmiklóstól éjszakra, a Maros töltésen belül, az első molnárházzal szemben, a kubikos munkások egy kápolna, vagy kisebbszerű templom alapfalaira akadtak. Apsisa jobban volt kiásva és keletre nézett. Az apsisnak a földből kiálló köveit elhordták s így most már a falak nem láthatók. Az itt talált csontvázakból egy meglékelt koponya a polgári iskola gyűjteményébe került.
Nagyszentmiklós. – Gróf Nákó Sándor kastélya.
Nagyszentmiklós. – 1. és 2. Részletek a gróf Nákó-féle alapítványi közkórházból. – 3. A községháza.
Nagyszentmiklós. – A földmíves iskola.
