Papd.
Papd.
Papd. Azelőtt Bobda. A Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. Házainak száma 232, lakosaié 1179, a kik nagyrészt görög-keleti vallású románok. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Csene. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. A legrégibb oklevelekben Papdi néven szerepel. A XV. században Papd néven említik az oklevelek. Legrégibb birtokosa 1221-ben az itebői prépostság volt. Ennek megszünte után számos köznemes birtokába jutott. 1288-ban a Ména nembeli Péter fia János vett itt egy részt a Kun Keyran fiaitól. A Papdi nemesek 1349-ben szerepelnek első ízben. Ezeknek utódai 1349-ben Papd és több más Torontál-, Temes- és Keve vármegyékben fekvő birtokok fölött egyezkednek. 1489-ben Dóczy Imre és a Pető család volt az ura. A XV. század végén az Endrődi Bekesfi családnak, 1494-ben Botha Andrásnak és Tárczai (Tarczay) Jánosnak voltak itt birtokai. A török hódoltság alatt nem pusztult el. A gróf Mercy-féle térképen Poda néven, a lakott helyek között találjuk. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1782-ben, a kincstári jószágok elárverezésekor, Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vették meg. 1838-ban Bobdai Gyertyánffy Antal, később Gyertyánffy József volt a földesura. Jelenleg báró Csávossy Gyula örököseinek van itt nagyobb birtokuk és szép kastélyuk, melyet báró Csávossy Gyula 1897-ben építtetett. Ugyanő emeltette a kastélylyal szemben álló hatalmas sírboltot is, az esztergomi bazilika mintájára: A görög-keleti románok temploma 1862-ben, az egyik katholikus templom 1876-ban, a másik 1908-ban épült. A lakosok kaszinót tartanak fenn. A községhez tartozik: Papdi Gyula-major.
1. Papd: br. Csávossy Gyula örökösei kastélya és a családi sírbolt. – 2. Pészak: gr. Zichy Andor kúriája. – 3. Párdány: Hertelendy Ferencz kúriája.
