Rezsőháza.
Rezsőháza.
Rezsőháza. Azelőtt Rudolfsgnad. Tiszamenti nagyközség. Házainak száma 527, lakosaié 3178, a kik római katholikus vallásúak és németajkúak. Postája, távírója és hajóállomása helyben van. E helységet az Écskáról és részben Zsigmondházáról idetelepedett németek alapították, kiknek 1865-ben a katonai Határőrvidék területéhez tartozó perlaszi rétekből 7010 holdat hasítottak ki. A házhelyek kimérése még 1866 kora tavaszán történvén meg, a házhelyeket már márczius 13-án az új telepesek között kisorsolták. Az új helység ünnepélyes felavatása 1866 április hó 2-án, husvét hétfőjén ment végbe. Még az év őszén hozzáfogtak a tiszai védgátak elkészítéséhez; de az emberfölötti munka ellenére, melylyel lakossága a helységet környező védgátak kiépítésen dolgozott, április 29-én az árvíz mégis elöntötte. Mikor azután az árvíz elvonult, annál nagyobb erővel fogtak hozzá az új védgátak emeléséhez, melyek az 1868. évi árvíznek már sikerrel ellentállottak. 1876-ban ismét árvíz pusztította el. A lakosság Perlaszra és Titelre menekült. Ez alkalommal csak néhány emelkedettebb helyen épült ház maradt ment a pusztulástól. Az 1882. évi deczember havában fenyegető árvízveszélyt csak a Tallián Béla akkori alispán vezetése alatt, az egész lakosság vállvetett munkájával készített védgátak hárították el. 1888-ban az árvíz ellen ismét sikerrel védekezett a község. 1895-ben és 1907-ben ismét árvíz borította el a község határát. A német-bánáti Határőrvidék feloszlatása után, 1873-ban a községet Torontál 110vármegyébe kebelezték. Ekkor a perlaszi járáshoz tartozott. Ennek 1878-ban történt feloszlatása után az antalfalvi, majd 1885 január 1-étől a nagybecskereki járáshoz csatolták. Az itteni római katholikus templom 1877-ben épült. A lakosok hitelszövetkezetet és két gazdasági egyesületet tartanak fenn. Van a községben egy gőzmalom is részvénytársasági alapon. A községhez tartozik Molnár-tanya.
