HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abatelke. Abatelke. (1388: Dl. 7454.) Boldogkő várához, tartozott. A mai Boldogkő-Váralja m. dny. elterűlő abai pusztának felel meg.
Alpár. Alpar. (1429: Muz. llt. 1479: Jászó. BBB. f. 2. n. 39.) Szántó m. ék. találjuk.)
Al-Ináncs. L. Ináncs a.
Al-Németi. L. Németi a.
Al-Szántó. L. Szántó város a.
Al-Szend. L. Szend a.
Al-Zsebes. L. Zsebes a.
Alsó-Bárcza. L. Bárcza a.
Alsó-Bénye. L. Bénye a.
Alsó-Figed. L. Figed a.
Alsó-Gagy. L. Gagy a.
Alsó-Kaksó. L. Kaksó a.
Alsó-Kaksó-Mindszent. L. Kaksó a.
Alsó-Kázmér. L. Kázmér a. Zemplénmegyében.
Alsó-Kázsmárk. L. Kázsmárk város a.
Alsó-Kemej. L. Kemej a.
Alsó-Kemencze. L. Kemencze a.
Alsó-Kenéz. L Kinizs a.
Alsó-Meczenzéf. L. Meczenzéf a.
Alsó-Méra L. Méra a.
Alsó-Redmecz. L. Redmecz a.
Aisó-Szebenye. L. Szebenye a.
Alsó-Szedlecz. L. Szedlecz a.
Alsó-Tőkés. L. Tőkés a.
Alsó-Tuzsa. L. Tuzsa a.
Alsó-Vadász. L. Vadász a.
Amadé-Ida. Possessio dudum Cherhay. nunc vero alio nomine Amadeyda vocata. (1400: Perényi llt. – L. Nagy-Ida város a.)
Ambrusháza. Ambrushaza. (1427: Thallóczy, i. m. 175.) Ambrushaza al. nom. Tomor. (1472: Jászó. AAA. f. 1. n. 31.) Ambroshaza. (1507: Somossy cs. llt.) Ma puszta Tomor m. é.
Apáti. (1472: Kassa város llt. 416.) A mai Apáti, Alsó-Gagy és Ujlak közt, a melyekkel együtt említtetik. – Másik ily nevű helység fordúl elő az 1427. évi adólajstromban. mint a széplaki apát birtoka. (Thallóczy, i. m. 179.) szép-Lak mellett ék. felé ma Szilvás-Apáti helységet és Apáti pusztát találjuk. – 1453-ban végűl: poss. Sup al. nom. Apathy merűl föl Csány m., a hol ma Zsup-Apáti puszta terűl el. E helységet 1263-ban «Supuch» formában találjuk föl. (Lelesz met. Abauj 3. és Lelesz. el. statut. )
Arany-Ida. Aran-Ida. (1349: Kassa város titk. llt. 1.) Arany-Ida. (1459: U. o. 2.) Bányászok lakták már I. Lajos idejében. A XV. században Kassa város a földesura. Határa délen a Jászóéval összeért. (Kassa város llt. 19190.) Ma Arany-Idka. Kassától ény.
Arka. l467: Kassa v. titk. llt. Boldokeő. 1., 2., 3 Boldogkő-Váraljától é. k. esik.
Aszaló. Azalow. (1407: Fejér. X. 4. 614.) A megye déli sarkában.
Bágyok. (Bádok). Kysbadoch. Nagybadyok. (1427: Thallóczy, i. m. 179. és 180.) Kysbagk. Nagbagk. (1454: Dl. 24541.) A mai Bátyok. a megye ék. sarkában.
Bakóháza. Bakohaza (1483: Jászó. prot. A. f. 50.) Egymagában fordúl elő.
Baksa. .Baxa. (1262: Árpk. uj okmt. VILI. 38.) Al~ow Baxa. Felsew Baxa. (1427: Thallóczy, i. m. 172.) Baxa. (1488: Kassa város llt. 19190.) Bárcza határosa gyanánt jön elő. Bizonyára a mai Koksó-Baksa, Bárczától dk. – Egy másik Baksa a megye déli vidékén tűnik föl, a hol ma is megtaláljuk, Aszalótól k. é. (Thallóczy, i. m. 177.1
Bakta. Baktha. (1445: Kassa város titk. llt. K. 6., 1427: Thallóczy. i. h. 175., 1431: Dl. 11464.) Forrótól é. ny. fekszik.
Balogd. Balok. (1427: Thallóczy, i. h. 180.) Balogd. (1435: Dl. 12720.) A mai Bologd, Kassától dk.
Bárcza. Barcha (1262: Árpádk. uj okmt. VIII. 38.) Barcha. Albarcha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 368.) Felsew Barcza. (1337: Kassa. város titk. llt. Cassovia. 11., 1488: Kassa v. llt. 19190.) Alsowbarcha. Felsewbarcha. (1427: Thallóczy. i. h. 173.) Also Rarcza. (1453: Dl. 14612.) A mai Bárcza. Kassától d.
Bask. Bask. (1395: Kassa v. llt. 18073.) Kassa város határában említi ez oklevél, bizonyára a mai Baska-t kell értenünk, e város mellett ny. Az 1427. évi adólajstrom szintén «Bask» néven ismeri. (Thallóczynál hibásan: Bath. i. m. 172. l.)
Baskó. Basko. (1467: Kassa v. titk. llt. Boldokeő 1., 2., 3.) Boldogkő-Váraljától keletre esik.
Bátor. Bathor. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) A nagyobb helységek közé tartozott. A Bátoriaknak 42 portájok volt itt 1427-ben – Forrólól ény. találjuk.
Belenicze. Beleniche. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Ugy látszik a megye déli vidékén (Füged táján ?) keresendő.
Belzse. Belsa. (1262: Árp. uj okmt. VIII. 38.) Belse. (1372: Dl. 6015.; Kapolnas Bewlse. (1472: Dl. 161387.) Belze. (1483: Dl. 18835.) Zigethbelse. Felsew Belse. Kozepse Belse. Sandor Belse. (1489: Jászó. prot. A. f. 109. Ma Sziget-, Sándor-, és Kápolna-Bölzse falvak és Kánya-Bölzse puszta. Nagy- ldától nem messze kd.
Bénye. Az 1427. évi adólajstromban Garadna vidékén tűnik föl: Bene falu mint a Szor cs. birtoka (Thallóczy, i. h. 174.), 1473-ban pedig Szurdok táján: Zurbenye. Zorbenye helység, és (egyedűl) Alsó- és Felső-Bénye. (Lelesz. el. statut. , Jászó, prot. A. f. 11. 12.) Bizonyára egy falu különböző részeiről van szó.
Benyék. Benek. (1427: Thallóczy. i. h. 179.) Kassától ék. esik.
Beronoa. Berench. (1427: Thallóczy, i. h. 176., 1453: Dl. 16143; 1462: Dl. 16145.) Berenth. (1490: Kapy cs. llt. T. fasc. IV. n. 2.) Forrótól dny. esik.
Beret. Berech. (1427: Thallóczy, i. m. 176.) God Bereth. (1478: Dl. 28638.) Az utóbbi név a. bizonyára Gagy-Beret (Gagy nem messze fekszik ide) értendő. – Ma Beret, Forró m. ény.
Bernátfalva. Bernaldfalwa. (1488: Kassa város llt. 19190.) Bárcza határosa gyanánt említik, melytől dk. fekszik ma is.
Bsazter. Beztther. (1427: Thallóczy, i. h. 180.) Kassától kd: esik.
Biszte. Bysta. Byzthe. Bisthe. (1270: Árpádk. uj okmt. VIII. 256.. 1389: Dl. 7479–80; 1427: Thallóczy, i. h. 179., 1454: Dl. 24541.) 1270-ben és 1389-ben Füzér várához tartozott. – Ma Zemplénmegyében, Abaujm. határán. Sátor-Alja-Ujhelytől ény. találjuk.
Bodoló. Bodola. Bodolo. (1427: Thallóczy, i. h. 174. 176.) Bodolo. Bodolou. Bodolow. (1431: Dl. 12731; 1454: Dl. 24541.) Szepsi mellett d. fekszik.
Bogdány. Bagdan. Bogdan. (1416: Dl. 10416; Thallóczy, i. h. 178., 1440: Dl. 13524.) Kassától dk. találjuk.
Bolcsárd. Balchard. (1427: Thallóczy. i. h. 173.) Bolchard. (1481: Jászó, Stat. B. f. 1. n. 54.) – Ma Bocsárd. Nagy-Ida mellett kd.
Boldogkő. Boldokeo poss. (1467: Kassa város titk. llt. 1. 2. 3.) Pálos kolostorral. (Rupp. III. 261.) A mai Boldogkő-Váralja.
Bordafalva. Bordafalwa. (1427: Tlallóczy, i. h. 180., 1454: Dl. 24541; 1487: Dl. 19309.) Ma Borda puszta, Kelecsény m. a megye ék. határán.
Borsfalva. Borsfalwa. (1411: Dl. 9784; 1488: Dl. 19358.) Dediczházával majd Dobszával, Ináncscsal sat. együtt tűnik föl.
Borsva. Borswa. – Az 1427. évi adólajstrom három ily nevű helységet sorol föl. Egyiket Vadász és Ujfalu, a másikat Mislye és Zsir, a harmadikat Csáj és Puszta-Ujfalu közt. (Thallóczy, i. h. 177., 178., 179.) Az utóbbi kettő megfelel a mai Kis- és Nagy-Bózsvának, Telkibánya m. k. Ugyanez 1447-ben, nemesi névben, mint Telkibánya határosa szintén: Borswa alakban szerepel. (Dl. 14063.)
Bozinka. Bozinka. (1485: Jászó. prot. A. f. 76.) Ma Buzinka, Enyiczkétől ny. Az 1427. évi adólajstrom: Bozinich alakban ismeri, mint a Dobóiak birtokát. (173. l. – L. Kácsik helység a. is.)
Bozita. (Buzita.) Bosica. (1332: Páp. tiz.-l. 368.) Bozitha. Bwzytha. (1450: Lelesz. 62. 24., l463: Károlyi oklt. II. 356., 1486: Dl. 19105.) Vámja is volt. Ma Buzita, Szepsitől dk.
Bőd. Bwd. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Bewd. (1454: Dl. 24541.) Szinyével együtt fordúl elő. Ma is ott találjuk Böőd helységet – Kassától k.
Bölcs. L. Zemplénmegyében.
Bukolcz. Bukolch. (1395: Kassa város llt. 18073.) Bowkowlch. (1427: Thallóczy, i. h. 172.) A Kassa mellett dny. eső mai Bukócz.
Buzafalva. (Buza-Péterfalva.) L. Kaksó a.
Büd. Bywd. (1326: Lelesz. met. Abauj. 10., 1429: Muz. llt.) Bwd. (1427: Thallóczy. i. h. 177.) Szántó határjárása alkalmával említik. Ma is ott találjuk Hernád-Büd helységet.
Büttös. (Bittes.) Bytus. Bythus. (1302–1369: Kubinyi. II. 51., 243. sat.) Bythes. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Szepsitől d. esik.
Csáj. Chay és Felsewchay. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Kethchay. (1465: Dl. 16195.) 1472-ben vámját is említik. (Lelesz. el. statut. ) Ma Alsó- és Felső-Csáj Szaláncztól ény. az Ósva mellett.
Csákány. Chakan. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Chakan. (1454: Dl. 24541; 1487: Dl. 19309.) A megye ék. sarkában fekszik.
Csalános. Chalanus. (1471: Dl. 17202.) A mai Csalános falu, Megyaszótól dny., Zemplénmegyében. a hová rendszerint számították.
Csány. Chaan possessio. (1427: Thallóczy, i. h. 172.) Nagyobbacska helység volt, 1427-ben a Csányiaknak 30 portájával. – Nagy-Idától k. esik.
Csapóháza. Chapohaza. (1498: Dl. 20740.) Egymagában fordúl elő.
Cstóháza. Chathohaza. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Pere és Vadász közt tűnik föl az adólajstromban.
Cseb. Cheb. (1427: Thallóczy, i. h. 174., 1457: Dl. 15138.) Chep. (1463: Károlyi oklt. II. 356.) A mai Csebi puszta Buzita m. dk.
Csécs. Chech. Cheech. (1431: Dl. 12731; 1454: Dl. 24541.) A Perényieknek 53 portájok volt itt 1427-ben. (Thallóczy, i. h. 173.) Nagy-Idától ny. esik.
Csenéte. Chenete. (1403: Dl. 8886; 1479: Dl. 18263.) A mai Csenyéte, Garadnától ny.
Cserhaj. Lásd: Amadé-Ida a.
Csobád. Chodbad. (1332–7: Páp. tiz. l.) Chobad. (1451: Dl. 14464., 1470: Muz. llt.) Forrótól d. fekszik.
Csontosfalva. L. Kaksó a.
Czécze. Alsowcheche és Felsewcheche fordúl elő az 1427. évi adólajstromban. (Thallóczy, i. h. 176., 177., hol hibásan áll Felsewchethe sat.) A Boldogkő-Váralja m. ny. eső mai Alsó- és Felső-Czéczének felel meg.
Czekeháza. Chekehaza. (1453: Dl. 14632.) Czekehaza. (1464: Lelesz. el. statut. ) Szántó m. k. é. találjuk.
Czókháza. Chokhaza. (1427: Thallóczy, i. h. 178. Chekhaza helyett.) Czokhaza. (Nemesi előnévben. 1437: Kapy cs. llt. K. f. III. n. 6. és 67.) Az 1427. évi adólajstrom Vily és Lapispatak közt sorolja föl, az 1531. évi azonban már nem ismeri.
Debrod. (Debreg.) Debred. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Debregh. (1438: Lelesz. met. Abauj. 6.) A mai Debrőd, Jászó mellett d.
Dediczháza. (Diczháza.) Didiczhaza. Dedychhaza alio nomine Erdewtelke. (1399: Perényi llt., 1411: Dl. 9784; 1423: Lelesz. met. Abauj. 7.) Alsowdychaza és Dydichhaza. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Bizonyára a mai Diczháza puszta őrzi emlékét e helységeknek. Monaj és Pocsaj (ma puszta) vidékén, a melyekkel együtt is szerepel.
Derzstelke. Ders Teluky. (1270: Árpádk. új okmt. VIII. 256.) Füzér várához tartozott. Később tán nevet cserélt.
Detek. (Detk.) Dechk. (1427: Thallóczy, i. h. 175.). Deethk. Dethk. Detheek. (Fejér. X. 7. 231., 1454: Dl. 24541; 1470: Jászó. Stat. B. f. 1. n. 47.) A mai Detek. Selyeb és Forró közt. Az utóbb említett oklevélbeli Deekch és Detheek is előfordúl, az előbbinek megfelelő helységet azonban ma nem találunk.
Devecser. Villa Deuecher. (1262: Árpk. új okmt. VIII. 34.) Dewecher. (1405: Kassa v. titk. llt. I 6., 1477: Turul. 1886. 186.) Forró mellett é. fekszik.
Dezsőháza. Desewhaza. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) D. al. nom. Kysthomor. (1483: Jászó. prot. A. f. 50.) Novaj m. fordúl elő.
Dobsza. L. Zemplénmegyében.
Domoszló. Dumuslau tarra. (1263: Árpádk. új okmt. VIII. 70.)
Egyházas-Mislye. L. Mislye a.
Egyházas-Szaka. L. Szaka a.
Encs. Ench. (1409–1476: Dl. 16132., 16135. és 17770; 1467: Perényi llt.) Forrótól kel. fekszik, a Kis-Hernád mellett.
Enyiczke. Enyczke. (1483: Károlyi oklt. II. 356.) Kassától d. fekszik.
Eszkáros. L. Szkáros a.
Fáj. Fay. (1427: Thallóczy. i. h. 175.) Ffay. (1430: Muz. llt.) Forrótól é. fekszik.
Fancsal. Fonchal. (1262: Árpádk. új okmt. VIII. 34.) Fanchal. (1365: Fejér. IX. 7. 536., 1427: Thallóczy, i. h. 175.) Forrótól é. találjuk.
Fel-Garadna. L. Garadna a.
Fel-Németi. L. Németi a.
Fel-Szántó. L. Szántó város a.
Fel-Vadász. L. Vadász a.
Felső-Bárcza. L. Bárcza a.
Felső-Belzse. L. Belzse a.
Feiső-Bénye. L. Bénye a.
Felső-Czécze. L. Czécze a.
Felső-Figed. L. Fíged a.
Felső-Gadna. L. Gadna a.
Felső-Gagy. L. Gagy a.
Felső-Gecse. L. Gecse a.
Felső-Golop. L. Golop a. Zemplénm.
Felső-Hutka. L. Hutka a.
Felső-Kaksó-Mindszent. L. Kaksó-Mindszent a.
Felső-Kázsmárk. L. Kázsmárk város a.
Felsö-Kéked. L. Kéked a.
Felső-Kemencze. L. Kemencze a.
Felső-Kenéz. L. Kinizs a.
Felső-Komlós. L. Hollóháza a.
Felső-Láncz. L. Láncz a.
Felső-Meczenzéf. L. Meczenzéf a.
Felső-Méra. L. Méra a.
Felső-Monaj. L. Monaj a.
Felső-Nádaska. L. Nádasd m.-város a.
Felső-Redmecz. L. Redmecz a.
Felső-Szedlecz. L. Szedlecz a.
Felső-Szend. L. Szend a.
Felső-Tomor. L. Tomor a.
Felső-Tőkés. L. Tőkés a.
Felső-Tuzsa. L. Tuzsa a.
Felső-Zsebes. L. Zsebes a.
Fertes-Kupa. L. Kupa a.
Figed. Fyged. Felsewfyged. (1431: Muz. llt., 1452: Dl. 14542; 1455: Dl. 15011.) Also Fyged. (1478: Jászó. HHH. n. 10.) A mai Alsó- és Felső-Füged, Forró m. k.
Filkeháza. Fylkehaza. (1485: Jászó. Statut. R. f. 1. n. 19.) Telkibányától ny. esik.
Finta. Fyntha. (1466: Kassa. v. titk. llt. K. 8.) Kassa város birtoka volt.
Fony. Foni. (1332–7: Páp. tiz.-l. 351.) Fony. (1352: Anjouk. okmt. V. 542.) Göncztől délre megvan ma is. (V. ö. korlátfalvi Korláth cs. a.)
Füzér(-alja). Fyuzer. (1270: Árpk. uj okmt. VIII: 256.) Waralya al. nom. Fyzer. (1389: Dl. 7479.) Fyzyralia. Fyzyralya. (1430: Fejér. X. 7. 230. és 238., 1454: Dl. 24541.) A mai Füzér, mely hajdan a hasonló nevű vár aljában feküdt.
Füzi. Fizy. (1470: Jászó, Statut. B. 1. n. 44.) L. Zsebes a.
Gadna. Gadna. Felsew Gadna. (1416: Kassa v. titk. llt. Karácsond. 1–3., 1424: Dl. 11611.) A mai (Orosz-Gadna, Borsodmegye határszélén.
Gagy. Gog. (1332–7: Páp. tiz.-l. 352.) Gaad. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) [Als]owgad. (U. o. 175.) Alsogagh. Felsewgagh. (1472: Kassa v. llt. 416.) Alsó- és Felső-Gagy helységeket ma is megtaláljuk, Garadnától nyugatra. – Feiső-Gagyon hajdan (mikor ?) benczés apátság is volt. (Rupp. II. 290.)
Garabócz. Garaboch. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Ma Garbócz, Kassától dk. esik.
Garadna. Garadna. (1405: Lelesz, Elench. statut. , 1466–7: Kassa v. titk. llt. 8–10., 1452: Dl. 19542; 1462: Dl. 15769.) Fel-Garadna máskép Petri. (Rupp. II. 159.) Vámhely volt. A megye leginkább itt tartá gyűléseit a XV. században. A Hernád m. Göncztől dny. fekszik.
Gárd. Gord. Goord. Gaard. (Határát megjárják 1330-ban: Kassa v. llt. 18072.) Poss. Gard, pred. Szent-Lőrincz al. nom. F'elgrad. (1426: Fejér, X. 6. 815. 851., 1427: Thallóczy, i. h. 172., Fejér X. 6. 851.), A mai gárdi pusztának felel meg, Kassától d., Pólyi vidékén.
Gecse. Ceche. Felsewgeche. (1427: Thalldczy, i. h. 172. 173.) Ma Gecse helység és puszta, Enyiczke mellett k.
Gergelyfalva(-idája). Gergelfalva. (1427: Thallóczy, i. h. 172.) Gernerfalwa al. nom. Gergerydaya. (1398: Dl. 8311; 1411: Hazai oklt. 353.) Gergerfalva al. nom. Kyshyda. (1399: Perényi llt.) Gergerfalwa. (1483: Jászó,. Stat. H. f. 3. n. 52.) Tehát Kis-Ida mellett feküdt. Hogy nem volt teljesen azonos e helységgel, az is mutatja, hogy az 1427. évi adólajstromban Kis-Ida külön is előfordúl.
Gergelytelke. L. Kinizs a.
Gibárt. Gybarth. (1467: Thallóczy, i. h. 176.) Gybarch. (1455: Dl. 15011.) A Hernád partján, Szántótól ny. é. fekszik.
Góbisfölde. L. Kércs a.
Golop. L. Zemplénmegyében.
Gönyő. Gewnew. (1427: Thallóczy, i. h.173.) A mai Gönyű, Nagy-Idától k.
Guta. Gutha villa castri Awa Wyuar. (1262: Árpádk. uj okmt. VIII. 34.) Devecserrel és Fancsallal együtt szerepel.
Gyanda. (Gyenda) Genda. (1351: Zichy okmt. III. 1., 127: Thallóczy, i. h. 174.) Gyanda. (1473: Jászó. prot. B. f. 2.) Ma puszta, Tomor m. d. – 1477-ben Borsodhoz számítják. (Lelesz. 24.)
Györgyi. Gergy. (1378–91: Dl. 6577.) Ény. esik Györkétől, a melylyel együtt szerepel.
Györke. Gywrke. Gyrke. (1369: Dl. 5719; 1430: Dl. 12190.) Gwrke. (1427: Thallóczy. i. h. 178.) A Ruszkaiaknak 1427-ben 51 portájok volt itt s ezért igen jelentékeny helység lehetett. – Kassától keletre esik.
Gyulatelke. L. Kinizs a.
Halmaj. Holme. (1332–7: Páp. tiz.-l.) Halmay. (1352: Anjouk. okmt. V. 558., 1427: Thallóczy, i. h. 176.) Aszalótól é. találjuk.
Haradisa. Haradyscha. (1483: Máriássy llt.) Bárcza és Kisfalud közt. sorolják föl.
Haraszti. Naghharasty. Harasti. (1427: Thallóczy, i. h. 180., 1468: Dl. 19422.) Kassától ék. esik.
Harján. Haryan. (1487: Dl. 19309.) A mai Herlány, Ránk mellett.
Hatkócz. (Hotkócz.) Hothkowch. Hathkocz. (1427: Thallóczy, i. h. 172., 1457: Dl. 1138.) Jászótól kel. esik.
Hécze. Heche. (1427: Thallóczy. i. h. 176.) Hecze. (1493: Bakocs Codex. 438.) A nagyobb helységek közé tartozott. Az egri püspöknek 1427-ben 40 portája volt itt. (1493ban meg 40 forint adót kaptak innen.) A Göncz m. d. fekvő mai Hejcze falu.
Hegyalja. Hegalya. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Heghallya. (1447: Dl. 14063.) A mai hegyaljai puszta Kolbása m. Zemplénmegyében.
Hernád-Németi. L. Németi a.
Herthvára. Herthwara. (1488: Jászó, prot. A. f. 107.) Beret, Detek és Tengerfalva helységekkel együtt említik.
Hilyó. Helio. Hyio. Hylow. (1367: Dl. 5521., 1395: Kassa v. llt. 18078; 1427: Thallóczy, i. h. 172.) Kassától nyugatra találjuk.
Him. Hem. (1332–7: Páp. tiz.-l. 368.) Hem. Heem. (1415: Perényi llt., 1427: Thallóczy. i. h. 178.) Hym. (1478: Jászó. Stat. O. f. 1. n. 3.) Nagy-Idától d. esik.
Hollóháza. Hollohaza. (1341: Wenzel, Bányászat tört. 349., 1402: Dl. 8716.) Hollohaza al. nom. Felsekomlos. (1417: Dl. 10550.) A Göncztől ék. eső mai Hollóháza, Komlós szomszédságában.
Homrogd. (Homrog.) Homrogh. (1427: Thallóczy, i. h. 177., hol hibásan áll: Komrogh.) Homrogd. (1423: Lelesz. met. Ab. 7.) Felsewhormod. Alsohormod. (1523: Somossy cs. llt.) Szikszótól é. esik.
Horvát-Németi. L. Németi a.
Horvát(i). a) Horwathy. (1423: Dl. 16137.) Határát megjárván, említik a kupai nemeseket és a Kupáról jövő régi utat. Bizonyára a Kupa mellett elterűlő mai Horváti pusztáról van tehát szó. b) Horwath. (1451: Dl. 14464.. 1468: Dl. 16146.) Tán az előbbivel azonos? (Lásd a tornamegyei Horvátit is.)
Hutka. Felsewhwthka. (1456: Máriássy llt.) Hwthka. (1465., 1483: U. o.) Ma Alsó- és Felső-Hutka. Kassától dk.
Ináncs. Olynanch. (1337: Somossy cs. llt.) Inanch. Felsew Inanch. alio nomine Zenth Andras. (1409: Dl. 16132–16135; 1430: Dl. 12270.) Ma a Kis-Hernád mentén Ináncs és Szent-András nevű helységeket találunk. közel egymáshoz. – «Zentandras» különben egyedűl e néven is fólmerűl. (1405: Kassa város titk. llt. K. 6., 1427: Thallóczy. i. h. 176.)
Iszkáros. L. Szkáros a.
Jánok. Janok. (1359: Dl. 4917; 1427: Thallóczy, i. h. 175.) Vámszedő hely volt. Tornától dk. esik.
Jánosdi. Janusdy. (1404: Zichy okmt. V. 359.) Janosdy. (1427: Thallóczy, i. h. 176., 1454: Dl. 24541.) A mai Jánosd, Alsó-Vadász m., a melylyel egyszerre tűnik föl. Bizonyára ez a helység felel meg a Vadász m. 1329-ben föltűnő «Iwanustheleke»-nek is. (Zichy okmt. IV. 624.)
Kácsik. Az 1427. évi adólajstrom egy: «Kwchyk» nevű falut, mint a Himiek birtokát. Szina, Miglész, Zsebes, Szeszta sat. társaságában sorol föl. (173. l.) 1459-ben, 1463-ban és 1486-ban ugyane vidéken: Buzita, Reste, Cseb sat. helységekkel együtt mint a Kardos, Radványi, Magyar sat. cs. birtoka egy: Pwzthakachy nevű puszta és Kachyk nevű falu merűl föl. (Dl. 15412., 19105. és Károlyi oklt. II. 356.) Végűl 1469-ben szintén ugyane tájon: «Kochyk al. nom Polyankfalwa inter (!) metas possessionis Bozinka» szerepel, mint a Bozinkaiak és Dobiak birtoka. (Elenchus után. Jászó. Statut. B. f. 1. n. 46.) A 16. századi adólajstromok s a mai térképek ily nevű helységet (vagy pusztát) nem ismernek. Az elősorolt adatok azonban ugyanegy helységre nem igen mutatnak.
Kajáta. (Kajta.) Koycha. (1270: Árpk. új okmt. VIII. 256.) Kayetha. Kayta. (1389–1405: Dl. 7480.) Kaytha. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Füzér várához tartozott; közel hozzá megvan ma is.
Kaksó. (Koksó.) Koxo. (1262: Árpk. új okmt. VIII. 38. l.) Also Kokso alias Chonthosfalwa. (1418. és 1435: Jászó. Stat. L. f. 2. n. 52., 1462: U. o. n. 53.) Buzapeterfalva. (1427: Thallóczy, i. h. 173.) Alsow Kaxomenthzenth. Felsew-. (U. o. 173.) Kaxo et Buzafalwa al. nom. Also Kaxo. (1444: Máriássy llt.) Buzafalva al. nom. Kaxomentzenth. (1460: Lelesz. el. statut. ) Poss. Kakso et Bwzafalwa. (1454: Jászó. Stat. R. f. 2. n. 35.) Ma egy Koksó nevű pusztát, Koksó-Mindszent, Csontosfalva és Buzafalva nevű helységeket találunk, Kassától d., közel egymáshoz.
Kaksó-Mindszent. L. Kaksó.
Kalacsán. Kalaczan. (Kassa v. titk. llt. «Kavacsán.» 1. 2., Dl. 11422.) A Kassával ény. felé határos sárosmegyei Kavecsán falucska értendő.
Kalsa. Kalsa. (1427: Thallóczy, i. h. 180.) Nagy-Szaláncztól nem messze dk. találjuk. 1491-ben Zemplénmegyében merűl föl. (Kassa város llt., rendezetlen anyag.)
Kanasfölde. (?) Villa Kanasfelde. (1270: Árpk. uj okmt. VIII. 256.) Füzér várához tartozott. Később tán más nevet vett föl.
Kány. Kan. Kaan. (1459–64: Dl. 15412; 1463: Károlyi oklt. II. 356., 1486: Dl. 19105.) Szepsitől d. találjuk.
Kápolna. Capulna. (1270: Árpádk. uj okmt. VIII. 256.) De Capellis. (1332–7: Páp. tiz.-l. 353. 369.) De Capella. Capolna. Kapolna. (1389: Dl. 7479; 1427: Thallóczy, i. h. 178., 1430: Fejér. X. 7. 230–8.) Füzér várához tartozott, vámhely volt, ma puszta Füzértől délre.
Kápolnás-Belzse. L. Belzse a.
Karácsond. Karachond. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Ma puszta Felső-Gagy és Szászfa közt.
Kázmér. L. Zemplénmegyében.
Kázmér-Dobsza. L. Zemplénmegyében Dobsza a.
Kéked. Villa Kekyd. (1341: Wenzel, Bányászat tört. 347.) Keked. Kyked. (1447: Dl. 14063; 1462: Dl. 15711.) Felsewkeked. (1483: Rédey llt.) Felső-Kékedet 1470-ben Laczfalvának is nevezik. (Jászó, Stat. B. f. 1. n. 44.) Ma Alsó- és Felső-Kéked, Göncztől ék.
Kelecsény. «Kelechen» néven több helység volt hajdan e megyében. Az 1427. évi adólajstrom hármat ismer. Az egyik a mai kelecsényi pusztának felel meg, Pamlény m., Szepsitől d. felé. (Thallóczy, i. h. 175.) A másikat Kinizs és Hécze közt sorolja föl. (U. o. 176.) Utóbbi megfelelni látszik az 1488-ban Szántó vidékén föltűnő Kelecsénynek. (Dl. 19358.) Végre a Kassától k. fekvő mai Kelecsényt a ma is szomszédos Csákány mellett említi. (179. l.) E helység később pl. 1487-ben szintén szerepel. (Dl. 19309.)
Kemej. Kemey. Alsowkemey. (1427: Thallóczy, i. h. 176. 177. – V. ö. Pesty. Helyn. I. 51.) A mai kemeji puszta a megye legdélibb sarkában. Onga m.
Kemencze. Alsowkemenche. Felsewkemenche. (1427: Thallóczy, i. h. 178., 179.) Kemenche. Kemencze. (1453: Huny. kora. X. 412., 1487: Dl. 19809.) Alsó- és Felső-Kemencze ma is megvan, a megye ék. sarkában.
Kendeléd. Kendeled. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Olcsvár és Felső-Redmecz közt sorolja föl adólajstromunk.
Kendi. L. Monaj a.
Kenyhecz. Kehnech. (1431: Dl. 12731.) Kneynyecz al. nom. Kuszyna. (1449: Dl. 14244.) A mai Kenyhecz Szina mellett. Hajdan – mint látjuk – egyes részeit Kis-Szinának is nevezték.
Kér. Ker. (1332–7: Páp. tiz.-l. 351.) Keer. (1427: Thallóczy, i. h. 177., 1458: Lelesz. 69. 10., 1459: U. o. 70. 22.) Ma Kis- és Nagy-Kér, Szántó mellett északra.
Kércs. Kerts. Keerch. Két ily nevű hely van ma s volt hajdan is a megyében. Az egyik: Hernád-Kércs, dk. Gibárttól, a melylyei 1455-ben együtt említik. (Dl. 15011., 14939.) Ezzel ugyanegy az 1477-ben föltűnő: Kercz alias Gobisfelde. (Jászó. prot. A. fol. 16. 17.) – A másik, a mai Fuló-Kércs, Forrótól é., az adólajstromban s pl. 1480-ban fordúl elő. (1427: Thallóczy, i. h. 176., 1480: Kassa város titk. llt. K. 1–19.)
Keresztéte. Kereztete. (1347: Kubinyi. II: 148.) Kerezthethe. (1427: Thallóczy, i. h. 174., 1472: Kassa v. llt. 416.) Tornától dk. esik.
Kéty. (Kék. Kécz.) Keg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 214.) Kech. Keech. (1423: Dl. 11380; 1427: Thallóczy. i. h. 175., 1464: Muz. llt., 1469: Dl. 16818.) Kek. (1440): Nagy Imre gyűjt.) Poss. Keech et pred. Keechfew. (1470: Lelesz. acta Bercsényiana. 9. 5.) Keecz. (1481: Jászó. Stat. B. f. 2. n. 70.) Keethy. (1496: Rédey cs. llt.) Ma Kék vagy Kéty, Forrótól ény.
Kinizs vagy Kenéz. Kenyz, al. nom. Geregethelke inter poss. Baxa et Kerch. 1352: Anjouk. okmt. V. 558.) A mai Nagy-Kinyizs, Baksa és Hernád-Kércs közt. – Keniz al. nom. Gyulatelke. (U. o.) A Halmaj m. fekvő mai Kis-Kinyizs helység. – Az 1427. évi adólajstromban e két helység: Keniz és Kenyz alakban fordúl elő. (Thallóczy, i. h. 176.) 1447-ben pedig mint Alsó- és Felső-Kenéz. (Lelesz. el. statut. )
Királynépi. Kyralnepi. (1488: Dl. 19422.) A Kassától ék. eső mai Királynép falu.
Kis-Bágyok. L. Bágyok a.
Kisfalud. Kysfalud. (1427: Thallóczy, i. h. 179., 1453: Lelesz. met. Abauj. 3.) Ma csak egy Kisfalu nevű helységet találunk Göncztől dny. Kétségkivűl ezt kell értenünk az 1483-ban előfordúló «Kysfalud» alatt is. (Muz. llt. – Lásd a Bárczaiak a.)
Kis-Ida. L. Nagy-lda város és Gergelyfalva a.
Kis-Lapispatak. L. Lapispatak a.
Kis-Mislye. L. Mislye a.
Kis-Nádasd. L. Nádasd m.-város a.
Kis-Németi. L. Németi a.
Kis-Pocsaj. L. Pocsaj a.
Kis-Rozgony. L. Rozgouy a.
Kis-Szaláncz. L. Szaláncz a.
Kis-Szántó. L. Szántó m.-város a.
Kis-Szina. L. Szina m.-város és Kenyhecz helys. a.
Kis-Vilmány. L. Vilmány a.
Kocsik. L. Kácsik a.
Kolbása. Kolbaza. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Ma Zemplénmegyében (Füzértől kel.) találjuk, hová különben pl. 1476-ban is számítják. (Lelesz, acta. Bercsényiana. f. 9. n. 21.)
Komarócz. Comarocz. Komaroch. (1431: Dl. 12731; 1453: Dl. 14668. és 1454: Dl. 24541.) Nagy-Ida mellett dny. fekszik.
Komlós. Cumlovs. (1270: Árpádk. uj okmt. VIII. 256.) Komlos. (1389: Dl. 7479: 1454: Dl. 2454l.) Komplos. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Füzér várához tartozott vámszedő hely volt. Füzértől délre ma is megtaláljuk.
Korlátfalva. (Konrádfalva.) Villa Corrardi. Villa Conradi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 215. 351.) Korlathfalwa. (1485: Dl. 19038.) A mai Korlát, Vizsoly m.
Kozmafalva. Kozmafalwa. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) A mai zemplénmegyei Kozma, Szaláncztól dk.
Köbli. Lásd Borsodmegyében.
Kölkes. Kulkes. (1393–1406: Dl. 7894.) Egymagában fordúl elő.
Közép-Monaj. L. Monaj a.
Közép-Németi. L. Németi a.
Középső-Belzse. L. Belzse a.
Középső-Láncz. L. Láncz a.
Krasznok. Craznok. (1302–1323: Kubinyi. II. 51., 57., 67., 80.) Ma Vajda-Krasznik (Krasznyik) falu és puszta, Szepsitől d.
Kucsik. L. Kácsik a.
Kupa. Kupa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 367.) Ferteskupa. (1415: Dl. 1162.) Kwpa. (1423: Dl. 16137.) Forrótól nyug. találjuk.
Kutlin. Kwthlyn. Kwelyn. (1410: Dl. 9704; 1411: Dl. 9744; 1427: Thallóczy, i. h. 180., 1454: Dl. 24541.) Biszte, Radvány, Kázmér, Kolbása és más, Abauj- és Zemplénmegye határán fekvő falvakkal együtt tűnik föl. mint a Perényiek birtoka.
Laczfalva. L. Kéked a.
Láncz. Mokalanch. (1429: Muz. llt.) Lanch. (1468: Dl. 16147.) Felsewlancz. Kezebselancz. (1485: Muz. llt.) Ma Alsó- és Felső-Láncz, Nagy-Idától délre.
Lapispatak. Lapuspatak. (1270: Árpádk. uj okmt. IX. 36., 1363: Dl. 5191; 1410: Dl. 9672.) Kyslapispatak. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) A mai Lapispatak, déli határán Sárosmegyének a melyhez olykor szintén számították. (L. ott is.)
Lebenye. Lebenye poss. (1262: Árpk. uj okmt. VIII. 38.) Lebenye. (1488: Kassa v. llt. 19190.) Bárcza határjárásakor tűnik föl 1488-ban. Ma puszta Kassától dk. Bizonyára ez a helység értendő az 1427. évi adólajstromban előforduló «Legene» alatt is. (Thallóczy, i. h. 173.)
Léh. (Léhi). Lehy. Lehe. (1427: Thallóczy, i. h. 177. l., 1467: Ibrányi llt.) Ma Léh, Forrótól dny.
Lengyelfalva. Lengenfalwa. Lengelfalwa. (1416: Dl. 1016; 1444: Dl. 13524.) Kassától kd. esik.
Litka. Lythka. (1472: Kassa v. llt. 416.) Alsó- és Felső-Gagygyal együtt említik. Ezektől nem messze é. ma is megtaláljuk.
Litéri. Lytery. (1330 körűl: Dl. 24459.) Nagy-Idával együtt fordúl elő.
Lucska. Lwchka. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) A Kassától k. és dk. eső helységekkel együtt fordul elő az adólajstromban.
Lyuba. (Luba.) Luba. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) Lyuba. (1473: Jászó. Stat. F. f. 1. n. 14. és 15.) Büttöshöz és Buzitához több ily nevű puszta tartozik ma.
Makrancz. Makranch. (1431: Dl. 12731.) 1427-ben a Perényieknek. 61 portájok volt itt. (Thallóczy. i. h. 174.) Szepsivel szomszédos.
Marczelfalva. Villa Maltelhin, Marselli. (1332–7: Páp. tiz.-l. 214.) Marcelfulud. (U. o. 351.) Marchelfalva. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Vizsoly és Keér közt tűnik föl. (1427.) Forró vidékén fekhetett.
Mátyásháza. Mathyashaza. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Mathyashaza. (1430: Fejér. X. 8. 230.) Ma Zemplénmegyében – Abauj szélén – Füzértől dk. fekszik.
Meczenzéf. Alsowmechsew. Felsewmeczezef. (Az eredeti szerint. Thallóczy, i. h. 175.) Mechenzeff poss. (1488: Lelesz, metales Abauj. 6.) A Jászó melletti Metzenzéf. hajdan a prépostság birtoka, melynek Felső-Meczenzéfen 28, Alsó-Meczenzéfen pedig 58 portája volt.
Megyaszó. Lásd: Zemplénmegyében.
Méra. Olmera. (1332–7: Páp. tiz.-l. 352.) Felmera. (U. o. 353.) Mera. (1427: Thallóczy, i. h. 176.) Mera. Alsomera. (1441: Dl. 8638; 1476: Dl. 17770; 1467: Perényi cs. llt.) Felsew Mera. (1482: Jászó. fasc. 20. n. 3., 1484: Dl. 19013.) Ma is Alsó- és Felső-Méra, F'orrótól ék.
Mező-Bénye. L. Bénye a. Zemplénmegyében.
Miglész. L. Németi a.
Miklósfalva. L. Vadász a.
Mikóháza. Mykohaza. (1427: Thallóczy, i. h. 179., 1444: Dl. 13803.) A Perényieknek 33 portájuk volt itt 1427-ben. Ma Zemplénmegyében, Ujhelytől ény. fekszik.
Mindszent. Menthsenth praepositi de Jazow. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) A mai Jászó-Mindszent. (L. Kaksó-Mindszentet is Kaksó a.)
Mislye. Misle. Aliud Misle. (1332–7: Páp. tiz.-l. 353.) Mysle. (1427: Thallóczy, i. h. 178., 179.) Két ily nevű falu fordúl elő az adólajshomban. Egyikben 25, másikban 41 portája volt a Szent-Miklós hitvallóról nevezett nagy-mislyei praemontrei prépostságnak. (L. Lapispatakiak.) Nagy-Mislye. Kys-Mislye. (1435: Dl. 12720., Jászó, Mislyei prépostság iratai.) Eghaz Mysle. Felsew-Mysle. (1456: Görgey llt.) Ma Alsó- és Felső-Mislye, Kassától dk.
Miszloka. Myzloka. (1395: Kassa város llt. 18073., 1408. Kassa város titk. llt. Miszloka 1.) Kassa város határában fordúl elő. Ma is ott találjuk Miszloka vagy Deutschendorf falut. Az 1427. évi adólajstrom «Myzlowka» alakban említi. (Thallóczy, i. h. 173.)
Moka-Láncz. L. Láncz a.
Monaj. Monaj. (1423: Lelesz, met. Ab. 7., 1427: Thallóczy, i. h. 174., Nagy Iván i. m. «Monajiak».) Az 1427. évi adólajstromban «Kewzepmonay és Monay» fordúl elő; 1482-ben pedig Felső-Monaj is. Ma Monaj, Szikszótól é. – A XIII. sz.-ban a jászói prépostság birtokai közt egy Monaykeddy nevű földet is említenek, mely kétségtelenűl a mai Monajnak és a m. fekvő Kendi pusztának felel meg. (Dl. 16087. – V. ö. 1531. évi adólajstrom az Orsz. Lltban.)
Nagy-Bágyok. L. Bágyok a.
Nagy-Bölcs. L. Zemplénben Bölcs a.
Nagy-Haraszti. L. Haraszti a.
Nagy-Mislye. L. Mislye a.
Nagy-Németi. L. Németi a.
Nagy-Rozgony. L. Rozgony a.
Nagy-Szaláncz. L. Szaláncz a.
Nagy-Szántó. L. Szántó város a.
Németi. 1299-ben «Felnempty, Kuzepnempty és Alnempty» lordúl elő «iuxta fluv. Harnad.» (Perényi llt.) A XIV. században ugyanezeket s különösen Közép-Németit emlegetik, a hol 1324-ben gyűlését is tartja a megye (U. o. és 1324: Anjouk. okmt. II. 159.. 1389: Dl. 7479.) 1399-ben «Harnadnempti» is feltűnik (Perényi cs. llt.). de ez alatt a zemplénmegyei helység érértendő. Az 1427. évi adólajstromban Al- és Közép-Németi fordúl elő csupán (Thallóczy, i. h. 172.) mint a Perényiek birtoka, utóbbi 71 portával; 1454-ben pedig ugyane család birtokaiként Németi. Közép-Németi és Nagy-Németi említtetnek, utóbbi vámmal. (Dl. 24541.) Ez időtájt Kis-Németi. majd Alsó-Németi is föltűnik, de csak egyedűl. (1453: Dl. 14668; 1460: Lelesz. 71. 7.) Kis-Németit «alio nomine» Miglésznek is nevezi egy 1415. évi oklevél. (Perényi llt.) Miglész csakugyan ma is szomszédja Tornyos-Németinek, s mint külön helység is elűfordúl 1399-ben. (U. o.) Ezeken kívül 1430-ban még Horvát-Németi, Hernád- Németi és Sándor-Németi helységek (Fejér. X. VII. 230–8.), 1431-ben pedig «két Nempthy» helység «cum tributo.» (Dl. 12731.) Ma közepe táján a megyének – a Hernád mentén – két Németi van: Tornyos- és Hidas-Németi s lent a megye határán. de már Zemplénben: Hernád-Németi; bizonyára ezekre mint Perényi birtokokra vonatkozik a hármas elnevezés. s Abaujban hajdan is rendszerint csak két Németi volt. – (V. ö. 1394-hez: Körmendi llt. Majoratus. Lad. I. Nr. 1.)
Noé. Noe. (1255–1393: Lelesz. met. Abauj A.) Nyésta és Pocsaj falvakkal együtt emlegetik, mint a jászai konvent birtokát. – 1288-ban Borsodban tűnik föl egy «Nohe», mint az egri püspök birtoka (Knauz, Mon. Str. II. 243.) A páp. tiz.-l. Szend, Méra sat. mellé helyezi. (352.) Vele azonos helység:
Novaj. Nawala. Azonos Noé helységgel. (1427: Thallóczy, i. h. 176.) Noway. (Határát megjárják 1425-ben: Dl. 11611. – V. ö. 1388: Dl. 7454.) Vámhely volt. Forrótól é. fekszik.
Nyésta. Neste. Nesta. (1255–1393: Lelesz met. Ab. A. és 4. 5.) Forrótól ny. é. esik.
Nyilas. L. Borsodmegyében.
Nyiri. Nyri. (1270: Árpk. uj okmt. VIII. 256.) Nyry. (1389: Dl. 7479; 1427: Thallóczy, i. h. 180., 1454: Dl. 2454l.) Füzér várához tartozott. Göncztől ék. esik.
Olaj. Olay. (1352: Anjouk. okmt. V. 558.) A mai Nagy-Kinyizs határában tűnik föl, – 1405-ben «Olah» alakban. (Lelesz. el. statut. )
Olcsvár. Olchwar. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. llt. 18075. sz. – V. ö. 1379: U. o. 18079. sz., 1427: Thallóczy, i. h. 179.) Ma Alsó- és Felső-Olcsvár Kassa m. kel.
Olsva. (Osva). Ozwa. (1427: Thallóczy, i. h. 179) Olswa. (1435: Dl. 12720.) Kassától kel. esik.
Özd. Euzd villa castri Awa Wyuar. (1263: Árpádk. uj okmt. VIII. 34., 1272: IX. 10.) Devecser, Fancsal stb. helységekkel együtt merűl föl.
Pálháza. Palhaza. (1389: Dl. 7479; 1454: Dl. 24541.) Füzér várához tartozott; Göncztől kel. esik.
Pamlény. Pomlyn. (1410., 1411: Dl. 14132–14135; 1476: Dl. 17770. Abauj-, Borsod- és Tornamegye összeszögelésének vidékén fekszik. A XV. század elején Tornához számítja egy oklevél. (1409: Dl. 16132.)
Pány. Paan. (1339. és 1343: Perényi cs. llt., 1495: csébi Pogány cs. llt.) Sepsi m. fekszik.
Pányok. (Pányik.) Panyk. Pank. (1324: Anjouk. okmt. II. 158., 173., 190. l.) Panyk. (1417: Dl. 10597.) Panak. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Panyok. (1431: Dl. 12731.) Panuk. (1454: Dl. 24541.) Pálóczi Mátyásnak 32 jobbágyportája volt itt 1427-ben. Göncztől ék. találjuk.
Papi. Papy. (1431: Muz. llt., 1468: Dl. 16617; 1492: Somossy cs. llt.) A mai Papi puszta. Garadna m. nyug.
Pápolcz. Popolch. (1302–1323: Kubinyi. II. 51., 57., 67., 80.) «Parlagy» és «Raxon» birtokokkal együtt a Jánok, Vajda és Büttös társaságában emlegetik. A XV. századot alig ha érték meg mint helységek.
Parlagi. L. Pápolcz a. _
Péder. Pudur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 368.) Peder. (1480: Dl. 18410.) Tornától dk. esik.
Pere. Pere (1453: Dl. 14612.) A Hernád m.. Szántótól ny. fekszik. (L. Tövispere a. is.)
Perecse. Pereche. (1347: Kubinyi. II. 150., 1427: Thallóczy, i. h. 175., 1472: Kassa város llt. 416.) Szepsitől d. találjuk.
Perény. Peren. (1430: Fejér. X. 7. 231., 1454: Dl. 24541.) HidasNémetitől kissé ény. fekszik. Hajdan jelentékeny helység volt. 1427-ben 45 portával. (Thallóczy, i. h.)
Petri. Petri. Pethry. (1427: Thallóczy, i. h. 175., 1451: Dl. 14464.) A mai Hernád-Petri. Hernád-Vécse m. (V. ö. Garadna.)
Pocsaj. Pochay poss. deserta. (1410: Kapy cs. llt. K. fasc. 11. n. 21.) Pochay. Kyspochay. (1423: Lelesz. metales Abauj és A.) A mai pocsaji puszta Monaj m.
Pocsin. Pochin. (1255–1393: Lelesz. metales Abauj A.) Pocsajjal együtt említik.
Polyánkfalva. L. Kácsik a.
Pólyi. Pauli. (1332–37: Páp. tiz.-l. 352. 368.) Pauly. (1330. és 1377: Kassa v. llt. 18072. 18076.) Poly. (1427: Thallóczy, i. h. 172.) A XIV. században Gárd határjárásakor tűnik elénk «Paulynogwth» Formában. Ma Pólyi, Nagy-Idától északra.
Pusztafalu. (Puszta-Ujfalu.) Puztawyfalu. (1389: Dl. 7479; 1427: Thallóczy, i. h. 179.)Pusthafalw.(1454: Dl. 24541.) A mai Pusztafalu, Zemplénmegye határán, Füzér m., a melyhez (is) tartozott.
Puszta-Szerencs. L. Szerencs a.
Puszta-Tomor. L. Tomor a.
Rád. Raad. (1427: Thallóczy, i. h. 177., 1467: Kassa v. titk. llt. Boldokeö. 1., 2. és 3.) Boldogkő vár tartozéka volt.
Radvány. Radwan. (1427: Thallóczy. i. h. 175. és 180.) Adólajstromunk két ily nevű helységet sorol föl. Egyiket: a Radványiak birtokát Novaj és Kelecsény közt, mely tehát a Hernád-Vécse és Petri közt elterűlő mai radványi pusztának felel meg (Radwan. Páp. tiz.-l. 351.); a másikat – mint a Perényiek birtokát: Kalsa és Beszter között. Utóbbit, mely különben Füzér vár tart. volt, Telkibányától ny. ma is megtaláljuk. – Előbbi pl. 1459-ben is föltűnik. (Dl. 15412.)
Rákos. Rakos. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Kassától dk. esik.
Rakottyás. Rakathyas. (1427: Thallóczy. i. h. 179.) Kisfalud és Csákány közt sorolják föl.
Ránk. Rank. (1332–7: Páp. tiz.-l. 369., 1427: Thallóczy, i. h. 179.) Rank. (1487: Dl. 19309.) A megye ék, sarkában fekszik.
Rás. (Rásfölde.) Ras. (1337: Kassa v. llt. 18075.) Raaz. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Ma Raás, Kassa m. ék. Ugyanott Rozgony m. tűnik föl 1410-ben: Rasfeulde poss. is. (Dl. 9672.)
Rásony. Rassen. (1355: Kapy cs. llt. K. fase. II. n. 1.) Rason. (1410: U. o. R. fasc. II. n. 2., 1427: Thallóczy, i. h. 177.. 1467: lbrányi cs. llt.) Forró m. dny. találjuk. (L. Pápolcz a. is.)
Rátka. Telkibánya határleírásában 1341-ben mint szomszédos helység előfordúl: villa Rachka, Radka. (Wenzel. Bány. tört. 348. l.) De már 1270-ben föltűnik mint Füzér vár tartozéka. (Árp. k. új okmt. VIII. 256.) A XV. században még emlegetik (Lelesz. el. statut. ), de Füzér vár tarlozékai közű1 már kimarad.
Redmecz. Alsowredmech. (1386: Dl. 7190; 1454: Dl. 24541.) Felsewredmecz. (1430: Fejér. X. 7. 230–8., 1437: Dl. 13046; 1454: Dl. 24541; 1491: Dl. 19730.) Vámmal Alsóredmeczen. – Ma Nagy- és Kis-Redmeczet találunk Zemplénmegyében (a hová 1387-ban Alsó- és Felső-Redmeczet sorozzák. Dl. 7310.) Abaujm. határán. (V. ö. 1365: Lelesz. metales Abauj. 12., 1350: Anjouk. okmt. V. 419.)
Regécz. Regech. (1412: Dl. 9910., 9913. és 9929; 1443: Dl. 13704.) Sz.-Fülöp és Jakab ap. tiszteletére szentelt pálos kolostorral. Vámszedő hely is volt. A mai Regéczke, Vizsolytól keletre.
Regete. Regeche. Regethe. (1427: Thallóczy, i. h. 178., 1454: Dl. 14834.) Szaláncz várhoz tartozott. Ma puszta Kis-Szaláncz m.
Reglőd. Reglwd. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Rozgony és Garbócz közt tűnik fól.
Resite. (Reste.) Rechche. (1427: Thallóczy, i. h. 174., hol hibásan áll Rechke.) Rechythe. Rechethe. Rechthe. (1450: Lelesz. 62. 24., 1463: Károlyi oklt. II. 356., 1479: Dl. 18200., 1486–9: Dl. 19105.) Vámszedő hely volt. – Ma Reste, Buzita m., a melylyel együtt szerepel.
Rodnok. Rodnok. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) A mai Rudnok, Jászó m.
Roszput. Rozpuch. (1427: Thallóczy, i. h. 173.) Rozpwth. (1457: Dl. 15138.) Hatkóczczal és Csebbel egyszerre tűnik föl.
Rozgony. Utraque Rozgon. Nagrozgon. (1363: Dl. 5191.) Kys Rozgon és Rozgon. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) A középkorban Kis- és Nagy-Rozgony; ma Rozgony, Kassától ék.
Ruszka. Rwzka. Két Ruszka nevű helység virágzott hajdan e megyében. Mindkettő megvan ma is. Egyik, a jelentékenyebbik, a mai Göncz-Ruszka, hol 1427-ben a Ruszkaiaknak 52 portájok, s Szt-Katalinról nevezett pálos kolostor is volt. (1424: Dl. 11532; 1427: Thallóczy, i. h. 176., Rupp. II. 292.) A másik a mai Regete-Ruszka, ény. Nagy-Szaláncztól, a melyhez tartozott. (1427: Thallóczy, i. h. 179., 1454: Dl. 14834.)
Sacza. Saczza. Sahcza. (1424: Dl. 11553.) Sechcha. Socha. (1426: Fejér. X. 6. 815. 851.) Nagy-Idától ény. esik.
Sándor-Belzse. L. Belzse a.
Sándor-Németi. L. Németi a.
Sáp. Saap in comitatu Wyuar iuxta Zagoa. (1318: Kapy cs. llt. S. fasc. III. n. 1.) Saap al. nom. Chymbahaza, Cympohaza, Chypohaza. (1353. U. o. n. 2. és 3.) Saap al. nom. Chypohaza. (1364: U. o. n. 5., 1410: U. o. K. fasc. II. n. 12. és 21.) Saap. (1490. és 1491: U. o. T. fasc. IV. n. 2. és S. fasc. III. n. 12.) 1410-ben puszta, 1427-ben azonban már 7 jobbágytelkük van itt a Kapiaknak. (Thallóczy, i. h. 176.) – Forró m. ny. találjuk.
Sárvár. Saruar. (1381: Fejér. IX. 7. 428.) Sarwar. (1479: Jászó. Stat. C. f. 2. n. 42.) Ma puszta Garadna m. dk.
Selyeb. Selep. (1410: Kapy cs. llt. R. fasc. II. n. 2.) Seleb. (1430: Fejér. X. 7. 231., 1454: Dl. 24541.) Forrótól ny. esik.
Semse. (Sempse.) Zense. Zemze. (1332–7: Páp. tiz.-l. 352. 368.) Zempse. (XIV. század: Kassa város llt. 18072.) Scemse. Semse. Scempse. (1427: Thallóczy, i. h. 172., 173., 176.) Ma Semse, Kassától dny.
Somogyi. Somogyi. (1359: Dl. 4917; 1420: Dl. 11010; 1439: Dl. 13370; 1447: Dl. 14131.) Vámszedő hely volt. A mai Somodi, Sepsitől nyugatra.
Szaka. Zaka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 351.) Zaka poss. iuxta fluvium Hornad. (1339: Wenzel. Árp o. VIII. 131.) Zaka. (1349: Anjouk. okmt. V. 303.) Eghazaszaka. (1416: Dl. 10484.) Mint látszik, a Hernád m. feküdt. Az adólajstromok már nem ismerik.
Szakál. (Szakály.) Az 1427. évi adólajstrom: Zakaal és Sakala nevű helységeket ismer. a) Előbbi az oklevelekben: Zakal, Zokoly formában (a páp. tiz. lajstromban: Zakul, péld. 368. l.) fordúl elő, s megfelel a mai Kis- és Nagy-Szakál vagy Szakály helységnek. Nagy-Ida és Enyiczke közt. (Thallóczy, i. h. 173., 1450: Dl. 14431; 1459–64: Dl. 15412.) b) A másik Sakala pedig, melynek (mint Rozgonyi birtoknak) az adólajstromban Pányok. és Kis-Rozgony a szomszédosai, Zakala, Zakalya alakban. 1420-ban Kis-Lapispatakkal és Harasztival együtt mint a Tárcza bal oldalán fekvő helység, szintén a Rozgonyiak birtoka gyanánt szerepel, valamint 1488-ban és 1489-ben is. Azóta eltűnt. (Dl. 10957., 19422. és 19590.) Utóbbit meg kell különböztetnünk a tőle ny. felé nem messze, de már Sárosmegyében a Hernád jobb partján feküdt, ma is meglevő Szokolytól vagy Szakalyától, mely a hasonló nevű vár tartozéka volt. (L. ott.) Utóbbiakat a páp. tiz. lajstrom: Zekole; Alzokole, Felzokole néven ismeri. (369.)
Szakalya. L. Szakál a.
Szala. (Zala.) Sala. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) Zala. (1479: Jászó. Statut. H. f. 3. n. 50.) Forrótól é. esik.
Szaláncz. Zalanthalia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 353.) Zalancha. (1390: Lelesz. met. Abauj. 11.) Szalancz Allya. (1399: Kassa v. llt. Kalsa. 6.) Nagysalanch. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) Warallya. (1454: Dl. 14834.) Kyszalanch. (1480: Rédey llt.) Váralja Nagy-Szaláncznak felel meg. – Ma Nagy- és Kis-Szaláncz, Kassától kd.
Szászfa. Zazfa. Sazfa. (1351: kellemesi. Melczer cs. llt., 1427: Thallóczy, i. h. 174.) Szepsitől dny. esik.
Szebenye. Zebenie. Sebenha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 214., 319.) Alsó- Zebenye. Kozepse Zebenye (1473: Jászó. prot. B. f. 1.) Zebenye. (1480: Jászó. prot. A. f. 23.) Felsew Zebenye. (1483: U. o. f. 48.) Ma pusztarész Garadna és Szala közt.
Szedleez. Zedlech. (1347: Kubinyi. II. 150.) Sedlech. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Poss. Also Zedlecz et pred. Felsok al. nom. Felsew Zedlecz. (1486: Jászó. Statut. K. f. 1, n. 24.) A megye ny. é. vidékén fekhetett.
Szemere. Zemeret. (1332–7: Páp. tiz.-l. 318.) Semere. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) Zemere. (1470: Dl. 17705.) Utraque Zemere. (1477: Haz. okmt. V. 336.) Forrótól északra esik.
Szend. Send superior. (1332–7: Páp. tiz.-l. 215.) Scend. Aliud Scend. (U. o. 351.) Zend. Olzend. (1365: Fejér. IX. 7. 536.) Zend. Alzendy. (1423: Dl. 11380; 1454: Lelesz: 65. 28.) Send. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Pred. Izbegzend. (1493: Dl. 19941.) A mai Alsó- és Felső-Szend, Forrótól ék.
Szent-András. Sanctus Andreas. (1332–7: Páp. tiz.-l. – L. Ináncs a.)
Szent-István. L. Borsodmegyében.
Szent-János. A mai Hernád-Kércs és Nagy-Kinyizs helységekkel s a szintén ismeretlen Venencze-vel együtt tűnik föl. (1477: Jászó. prot. A. fol. 16. 17.) Utóbbit 1418-ban «Venetia»-nak irják. (Pesty. Helyn. I. 415.)
Széplak. Terra Sceplak, poss. monasterii B. Virginis. (1262: Árpádk. uj okmt. VIII. 38.) Ziplak. (1332–7: Páp. tiz.-l. 319.) Zeplak. Aliud Zeplak. (U. o. 353.) Zeplak. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. llt. 18075., Kassa város titk. llt. Cassovia. 11., V. ö. 1416: Dl. 10416., Rupp. II. 319.) Az 1427. évi adólajstrom szerint a Czudaroknak 23, a Sztancsicsoknak 19 portájok volt benne, s ezenkívül a Boldogasszonyról nevezett itteni benczés apátság is bírta némely részeit.
Szerencs. Zerench. (1388: Dl. 7454.) Serench. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Pusthazerencz. (1459: Lelesz: 70. 22.) Boldogkő vára tartozékai közt sorolják föl, 1461-ben – tán íráshibából – egy a kir. kanczelláriából kikerűlt oklevélben: Puzthazenthlewryncz alakban. (Muz. llt.) Vámot is szedtek benne. Az adólajstromban Diczháza és Füged közt foglal helyet.
Szeszta. Seztha. (1427: Thallóczy, i. h. 173.) Zeztha. Zestha. (1431: Dl. 12731; 1453: Dl. 14668.) A Semseieknek 30, a Perényieknek 58 portájok volt itt 1427-ben. Thallóczy, i. h. 173.) Nagy-Ida m. ny. fekszik.
Sziget. Sygeth. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Zygeth. (1431: Dl. 12730. 12731; 1462: Lelesz. 73. 20.) Ma puszta Szikszó m.
Sziget-Belzse. L. Belzse a.
Szkáros. Eskarus. (1416: Dl. 10416.) Skaros. (1427: Thallóczy, i. h. 178., 1440: Dl. 13524.) Izkaros. (1468: Dl. 16642.) A mai Szkáros, Nádasd és Zsadány közt.
Szokoly. L. Szakál a.
Szolnok. Solnok. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) Forrótól ény. esik.
Szor-Bénye. L. Bénye a.
Szőled. Zewled. (1332–7: Páp. tiz.-l. 367.) Zewled. (1437: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 67.. 1447: Lelesz. el. statut. ) Garadna és Szemere közt fekvő falucska.
Szőllős. (Szőllőske.) Zeuleus. (1339. 1343: Perényi llt.) Sewles. (1427: Thallóczy, i. h. 174.) A Perényieknek 38 portájok volt itt 1427-ben. Tán a mai Szőllőske puszta értendő, Szepsi m., a melynek kétségtelenűl megfelelő helységet azonban magában az 1427. évi adólajstromban föntebb (172. l.) Közép-Németi és Láncz közt (mint a Pányiak birtokát), továbbá 1495-ben «Zelewske prope Paan» alakban találunk. (csébi Pogány cs. llt.)
Szurdok. Surdowk. (1427: Thallóczy, i. h. 172.) Zwrdok. (1491: Kassa város llt. rendezetlen.) A mai Hernád-Szurdok, Hidas-Németi m. délre.
Tengerfalva. (Tengerlaka.) Tengur poss. (1355: Kapy cs. llt. K. fasc. 11. n. 1.) Thengerfalva. (1418: Dl. 10705; 1427: Thallóczy, i. h. 175.) Tengerlaka. (1420: Dl. 10978.) Ma Tenger, Detekkel összeépűlve.
Tihany. Thyhan. (1351: Anjouk. okmt. V. 520.) A mai Tihany vagy Tehán Kassa m. é.
Tobolka. Thobolka. (1411: Dl. 9784; 1488. 1489: Dl. 19858.) Dediczházával együtt fordúl elő.
Toka. Thuka. (1416: Dl. 10416.) Toka poss. in commetaneitate possessionis Forrow. (1380: Dl. 6745.) Mint a Czudarok birtokát említik.
Tomor. Thomor. (1427: Thallóczy, i. h. 176.) Felsetomor. (1479: Dl. 18263.) Ma Tomor, Szikszótól é. Ugy látszik ez a helység értendő (vagy e körűl) «poss. Puztatamar» a. is, mely 1403-ban tűnik föl. (Dl. 8886. – L. Ambrusháza a. is.)
Tőkés. Due ville Twkes. (1374: Dl. 6344.) 2 Tukes. (1395: Kassa v. llt. 18073.) Alsothewkes. Felsewthekes. (1491: Kassa v. llt.) Ma is Alsó- és Felső-Tőkés, Kassától ny. é.
Tövis-Pere. Tyuyspere poss. (1389: Lelesz. met. Abauj. 14.) Ma Tövis puszta Pere és Szántó m. ny., a melynek határában elénk tűnik. – 1481-ben ugyane tájon: Kérrel együtt «Thyvissy» nevű helység fordúl elő. (Jászó. R. f. 1. n. 19.) Hihetőleg ugyanegy az előbbivel.
Tövisi. L. Tövis-Pere a.
Tuzsa. Tusa. Thusa. (1288: W. Árp. okmt. IX. 481., 1300: U. o. X. 409.) Thusa. (1427: Thallóczy, i. h. 177., hol hibásan áll: Ihusa.) Thwsa. Twsa. (1451: Dl. 1464; 1458: Dl. 14612.) Alsothwsa, Felsewthwsa. (1471: Máriássy cs. llt.) Ma puszta Gibárt m. é.
Ujfalu. Wyfalw. Több ily nevű helységet ismerünk Abaujban. 1438-ban fordúl elő a mai Jászó-Ujfalu. (Dl. 13192.) Már a XIV. század elején pedig a Kassa m. fekvő Ujfalu helység, a Szent Kereszt tiszteletére épűlt kápolnájával. (1317: Kassa város titk. llt. Cassovia 10., Thallóczy, i. h. 173.) – Abaujhoz tartozott a mai zemplénmegyei Szilvás-Ujfalu helység is. (1427: Thallóczy. i. h. 178.) Sűrűn emlegetik a mai Boldogkő-Ujfalut, mint Boldogkő vár tartozékát. (1388: Dl. 7454; 1467: Kassa város titk. llt. Boldokeő. 1., 2., 3.) – Végűl igen jelentékeny helységnek találjuk a Szikszó mellett dk. fekvő mai ujfalusi pusztát is, hol a Perényieknek 30. a szerb despotának pedig 40 portájuk volt 1427-ben: (Thallóczy, i. h. 176., 1431: Dl. 12370., 12371.)
Ujlak. Wylak. (1472: Kassa v, llt. 416.) A Gagyiaknak 36 portájok volt itt 1427-ben. (Thallóczy, i. h. 176.) Felső-Gagytól, a melylyel együtt fordúl elő, – kissé dny. fekszik.
Ujvár. Wywar. (1394: Körmendi llt. Majorat. Lad. I. Nr. 1., 1431: Dl. 12731; 1454: Dl. 24541.) Jelentékeny helység volt 1427-ben. a Perényieknek 61 jobbágy-portájával. (Thallóczy, i. h. 179.) Ma Abaujvár, Göncztől é.
Ujváros. Vyuarus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 353.) Wywaros. (1427: Thallóczy, i. h. 179.) A Losoncziaknak 35 portájok volt itt. Ezenkívül azonban még 27 jobbágy-portától adózott. – Kassától dk. Zemplénm. határán fekszik.
Unga. Hugna. Unga. (1332–7: Páp. tiz.-l. 214. 351.) Wnga. Hunga. Ungha. Unga. (1352: Anjouk. okmt. V. 542.. 1436: Muz. llt., 1439: Lelesz. met. Abauj. 15., 1456: Dl. 15103; 1470: Jászó. Stat. U. f. 1. n. 2.) A mai Onga, a megye déli sarkában.
Vadász. Wadaz al. nom. Michlosfalwa. (1329: Zichy okmt. IV. 624.) Feluodoz. Aluodaz. (1332–7. Páp. tiz.-l. 352.) Alsowadaz. Alwadaz. Felwadaz. (1431: Dl. 12731., 1454: Dl. 24541.) A mai Al-Vadász (a régi Miklósfalva) Szikszótól é., és Fel-Vadász, Forrótól ny. é. Előbbiben 51, utóbbiban pedig 38 portájok volt 1427-ben a Perényieknek. (Thallóczy, i. h. 174., 177.)
Vágás. Vagas. (1427: Thallóczy, i. h. 178., 1531, évi adólajstrom az Orsz. lltban.) Wagas. (1438: Dl. 13192.) A mai Kovácsvágásnak felel meg, (Telkibányától kd.), melyet e néven nem ismerünk e századokból.
Vajda. Wayda. Woyda. (1302–1369: Kubinyi. II. 51. 150. 243.) Vayda. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) Szepsitől d. esik.
Vajkócz. Waykolcz. (1488: Dl. 19422.) Abauj-Tornamegye és Sárosmegye határán fekszik, a Tárcza m.
Váralja. L. Füzér és Szaláncz helység a.
Varmos. L. Szent-István a. Borsodban.
Vécse. Weche. (1467: Ibrányi llt.) A mai Hernád-Vécse; Garadnától é.
Velkenye. Welchene. (1472: Kassa v. llt. 416.) Apáti, Ujlak, Gagy sat. helységekkel együtt tűnik föl. 1472-ben Apátival együtt – puszta. (L. Gagyiak a.)
Vendégi. Vendegy. (1427: Thallóczy, i. h. 175.) Forrótól ény. esik.
Venencze. L. Szent-János a.
Vereng. Wereng. (1270: Árpk. új okmt. VIII. 256., 1389: Dl. 7479; 1454: Dl, 24541.) Füzér várához tartozott vámszedő hely volt.
Vereskút. Wereskwth. (1454: Dl. 14834.) Szaláncz vár tartozékai közt abaujmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Vilmány. Kysvilman. (1427: Thallóczy, i. h. 176., hol hibásan áll: Kystwlman.) Vilman. (1427: Thallóczy, i. h. 177.) Jelentékeny helység volt ez időben, a szerb despotának 55 jobbágy-portájával. Göncztől dny. esik. – 1469-ben és 1480-ban: «Kyswilman» ismét fölmerűl. (Muz. llt., Rédey llt.)
Vily. Wpl. (1427: Thallóczy, i. h. 178. 179., 1454: Dl. 24541; 1491: Dl. 19730.) Vámszedő hely volt. Ma Zemplénmegyében találjuk föl, Ujhelytól kissé ény.
Viszló. L. Borsodmegyében.
Vitány. Vythan. (1427: Thallóczy, i, h. 178.) Ma Zemplénmegyében Ujhelytől ény. fekszik.
Zdoba. Sdoba. (Határát megjárják 1337-ben: Kassa v. llt. 18075. sz., Kassa város titk. llt. Cassovia. 11.) Zdoba. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Kassa mellett kd. találjuk.
Zor-Bénye. L. Bénye a.
Zsadány. Sedan poss. (1262: Árpádk. uj okmt. VIII. 38.) Sadan. (1416: Dl. 10416; 1449: Dl. 1424.) Vámszedő hely volt, 1427-ben 36 jobbágyportával. (Thallóczy, i. h. 177.) Csány m. kel. fekszik.
Zsebes. Poss. inferior Zebes al. nom. Fizy. Superior Zebes. (1262: Árpk. új okmt. VIII. 38. l.) Sebes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 367.) Olzebus al. nom. Fizy. (1338: Fejér. VIII. 7. 161.) Zebes. (Thallóczy, i. h. 173.) A szepesi káptalannak 39 portája volt itt 1427-ben. Kassától d. esik. Közel hozzá – Enyiczkétől ény. – találjuk ma a füzi pusztát.
Zsir. Gyr. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Syr. (154: Dl. 24541.) A mai Zsir vagy Zsér, Kassától k. é.
Zsujta. Suchta. (1444: Perényi llt.) Sustha. (1427: Thallóczy, i. h. 178.) Suhtha. (1431: Dl. 12731.) Swktha. (1463: Lelesz. 74. 27.) Göncz m. ék. találjuk.
Zsup. L. Apáti a.
Összesen: 318 helység.
