VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
Aba-Ujvár vagy Ujvár. Ujvár helység a Perényieké volt. 1399-ben megengedi nékik a király, hogy itt is erősséget emelhessenek. Hogy építettek-e? – nem látjuk nyomát. Az engedélyt azonban ismétli a király 1405-ben. (Perényi cs. llt.)
Boldogkővár. 1383-ban királyi vár, melyet Zsigmond 1388-ban tartozékaival együtt 8838 forintért, majd 1396-ban 10830 forintért az olnodi Czudaroknak ad zálogba. 1427-ben, 1433-ban és 1453-ban a rácz despota kezén találjuk. 146l-ben Mátyás király a Parlagiaknak adományozza, de már 1467-ben 3000 majd további 1500 forintért Kassa városának zálogosítja el és 1471-ben ismét a magáénak mondja. – Castrum Boldogkew. Boldokw. (1383–1396: Dl. 8825. 7454. 8170. és 8171: 1427–53: Fejér. X. 7. 450., Lelesz. 64. 36., 1461: Muz levéltár., 1467: Kassa város titkos llt. Boldokeő., 1471: Dl. 17175.) Tartozékai 1388-ban Vizsoly, Szerencs, Novaj, Abatelke, Ujfalu, Arka. 1461-ben és 1467-ben pedig Boldogkő, Rád, Raskó, Szerencs, Ujfalu és Arka.
Füzér. Már 1270-ben fennállt. Úgy látszik, Zsigmond kir. ideje óta 1388-ig Jolsvai Leusták kir. főajtónálló, ettőlfogva neje Anna bírták zálogban a királytól (3000 aranyban). 1389. febr. 2-án a Perényiek már új-adományként nyerik. A XV. század 40-es éveiben a Pálócziak kerítették kezökre. rövid idö múlva azonban ismét visszaszerezték a Perényiek. – Castrum Fyzer. Fizer. (Kassa v. titk. llt. «Kalsa». Dl. 7417. 13190. 16827.) 1270-ben hozzátartoztak: Füzér, Komlós, Nyiri. Kápolna, Telki(-bánya), Vereng, Rátka, Kanasfölde(?), Kajála, Derzstelke, Biszta. A XV. században pedig: Váralja vagy Füzér, Komlósm Nyíri, Kápolna, Biszte, Pusztafalu, Radvány, Kajáta, Pálháza, Vereng és Közép-Németi. (1270: Árpádk. új okmt. VIII. 256., 1324: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4. fasc. 1. frust. 2.)
Göncz. Castrnm Gunch. (1371: Dl. 5973. és 7055.) Mária királyné 1381-ben «castellano suo de Gunch. Regech et de Boldokw» ad ki rendeletet. Bizonyára mint a másik két helyen. Gönczön is királyi vár állt ekkor. (Dl. 8825.)
Jászó, az itteni praemontrei prépostságé. – Fortalicium Jazo. (1447: Zsélyi llt., 1456: Huny. kora. X. 529. 539. 540., 1459: Lelesz. 70. 22., 1466: Dl. 16451. A Kassa városi lltárban számos oklevél.) Jasou (Jason) Boemorum praesidium, ad templum quoddam aedificatum. (Bonfini. Decad. 525.) A csehekkel folytatott hosszas küzdelemben jelentékeny szerepe volt. 1457-ben Kassa kezére kerűlt. Bonfini szerint ezt is visszafoglalták a Mátyás vezérei 1458-ban.
Mislye. Castellum Mysliae. quod ad templum divae virginis illi (a csehek) quondam exaedificarant. (Bonfini, i. h. 525.) Mátyás uralkodása elején (1458.) mindjárt elveszik a csehektől. Az itteni prépostság megerősített épűletét kell bizonyára értenünk.
Nagy-Ida, melyet a Perényiek Zsigmond kir. engedelmével 1411–1414 táján építettek. Giskra idejében – a 40-es években – Perényi János fejváltsága fejében 24000 forintban Giskra, majd tőle zálogban Modrar Pál körmöczi polgár kezére kerűlt. ki azonban a 60-as évek óta a Perényiekkel együtt bírta. De ugyanez időtől fogva egy részéhez Szapolyai Imre is jogot formál. – Castrum Nagyda. Nogyda. (A Perényi levéltárban több oklevél, továbbá Dl. 12731., 14058., 14059., 14244., 14405., 14636., 14668., 15532., 17713., 17065. és Lelesz. 71. 36.) Tartozékai a XV. században Nagy-Ida (város), Komarócz, Szeszta, Csécs, Makrancz, Bodoló, Ujvár, Pányok, Zsujta, Nagy- és Fel-Németi, Kenyhecz, Perény, Láncz, Detk, Csány, Szikszó, Sziget, Ujfalu és Al-Vadász helységek, Sobrák, Zsadány és Szaka puszták.
Regécz, mely a XIV. sz. végén, valamint Zsigmond uralkodása elején is királyi vár. 1433-ban és 1457-ben a Brankovics György rácz despota kezén találjuk. 1451-ben a királyé; 1464-ben és 1467-ben Szapolyai Imre, 1471-ben pedig ismét a király mondja magáénak. – Castrum Regech. Regecz. Regeecz. (1322: Anjouk.. okmt. II. 53., 1375: Zichy oklt. IIT. 596., 1383: Dl. 8825: 1406: Dl. 9156; 1412: Dl. 9910. 9929; Pesty. Wenzel, Brankovics birt. 21., 1443: Dl. 13704; 1457: Muz. llt., 1461: Dl. 15628; 1464: Kállay llt., 1467: Wenzel, Bányászat tört. 88., 1471: Dl. 17175. Az utóbbi okl. közel egykorú másolat.)
Szaláncz a Losoncziaké, kik 1387-ben már új adományúl kapják. – Castrum Zalanch, Zalancz. (1330: Wagner, Dipl. Sáros. 230., 1387: Pesty, Krassóm. t. III. 169., 1446. 1454. és 1463: Lelesz. 58. 33., Dl. 14834. 15824; 1478: Dl. 18033.) 1446-ban megjegyzi az oklevél, hogy a vár «in confiniis emulorum regni (a csehek) posítum». 1387-ben Zemplénmegyéhez tartozott. Később inkább Abaujhoz. (Tartozékait l. a Losoncziak alatt.)
Összesen: 9 vár.
