HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abod. Opud. Obod. (Páp. tiz.-l. 322. és 338.) Abod. (1420: Dl. 11010; 1424: Dl. 11479; 1431: Dl. 12387.) Ma e néven egy falut találunk Szendrő m. dk., és egy pusztát Bódva mellett. 1420. és 1424-ben ez utóbbit kell értenünk. A XIV. sz. elején mindkettő külön egyházközség volt.
Adolmán. L. Odoma a.
Aka. Aka. (1461: Dl. 15551.) Kir. ember nevében.
Alacska. Alachka. (1489: Dl. 19575.) Szent-Pétertől ny. esik.
Al-Kács. L. Kács a.
Al-Kemej. L. Kemej a.
Al-Magyari. L. Hevesben Eger városnál.
Alaó-Ábrány. L. Ábrány m.-város a.
Alsó-Baba. L. Baba a.
Alsó-Barcz. L. Barcz a.
Alsó-Disznós. L. Disznós a.
Alsó-Jetyő. L. Jetyő a.
Alsó-Kórógy. L. Kórógy a.
Alsó-Tárkány. L. Tárkány mezőváros a. (Hevesben.)
Alsó-Velezd. L. Velezd a.
Alsó-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Apátfalva. Villa Abbatis. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi czikke. IV.) Apathfalva. (1338: Dl. 13154.) A megye nyugati szélén, Egertől é. fekszik. (L. Bél alatt is.)
Aranyos. (Aranyas.) Aranos. (1391: Dl. 7702; 1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56.) Aranyas. (1479: Máriássy cs. llt.) Miskolcztól d. esik.
Arló. Nagharlo. Kysarlo al. nom. Daykafalva. (1454: Dl. l5684.) Eghazas Arlo. (1484: Jászó. prot. A. f. 55., 1486: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 3. fasc. 1. frust. 5.) Kisarló 1323-ban Mátyusfölde nevet is visel. (1323: U. o. Num. 4. div. 3. fasc. 1. frust. 1.) Ma Arló, Putnoktól dny.
Arnold. (Arnolt.) Arnolth. (1420: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 3. fasc. 1. frust. 4.) Arnold. (1457: Dl. 16481.) A mai Sajó-Arnót, Miskolcz mellett k. é. – Tán megfelel az 1330-ban fölmerűlő «Ornolth»-nak. (Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.)
Ároktő. (Árkitelek.) Arokthew. (1459: Dl. 15374.; 1460: Dl. 15492.) Arokthev al. nom. Arkythelek. (1466: Müncheni llt. XII. 62.) A Tisza partján Csáttól d. fekszik.
Ata(n)velezd vagy Ataveleze. L. Velezd a.
Bába. Baba. Felsewbaba. (1343: kellemesi Melczer cs. llt., 1449: Bük cs. llt., 1461: Dl. 15551.) Alsobaba. (1461: Dl. 15551.) Szalonfa m. fordúl elő; ott találjuk ma Hejő-Bába helységet.
Babartelke. Pobor pred. (1435: Dl. 12719.) Babartheleke. (1477: Dl. 17992; 1479: Dl. 18304.) Martonival együtt emlegetik.
Bábolna. Babana. (1396: Dl. 8152., 8142., 8143.) A mai Tisza-Bábolna a megye déli határán.
Bábony. Baban. (1440: Dl. 13582.) Babon. (1441: Zsélyi llt.) Diósgyőr várához tartozott 1441-ig, ez évben Jánosi István és runyai Soldos Gergely kapta a királytól. – Miskolcztól ény. esik.
Bala. Bala. (1360: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. Nr. 68., 1365: U. o. lad. 5. Nr. 6., 1443: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 11.) A mai Mohi és Tullus puszták közt feküdt. 1443-ban már: praedium.
Balajt. Balazth. (1382: Dl. 6967.) Balahth. (1446: Dl. 13964.) Edelénytől ék. esik.
Balaton. Balathon. (1449: Muz. llt.) A megye kitétele nélkűl, gömörmegyei helységekkel együtt fordúl elő a serkei Lorántfiak birtokában. Bizonyára az Apátfalvától ény. eső Balatont kell értenünk, mely különben – mint borsodmegyei helység – már 1288-ban előfordúl ily alakban. (Dl. 28105.)
Balázaháza. Balashaza. (1404: Zichy okmt. V. 359.) Felső-Nyárád vidékén feküdt.
Bánfalva. Poss. Banfalusy. (1433: Kazinczy gy.) Banfalwa. (1485: Muz. llt.) Sajó-Szentpétertől ny. találjuk.
Barát-Nyárád. L. Ábrány m.-város a.
Barbó. Barbo poss. (1475: Dl. 17686.) Egymagában merűl föl.
Barcz. Borch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 347.) Alsoubarch. (1381: Haz. oklt. 212.) Barch. (1431: Dl. 12405.) Barcz. (1450 körűl: Dl. 24607.) Felsewbarcz. (1466: Dl. 16457.) 1450 körűl mint Vadna és Velezd határosa tűnik föl Barcz. A mai Alsó-Barczika falu és Felső-Barczika puszta értendő. (V. ö. Bárcza és a XVI. sz. adólajstrom az orsz. llt.-ban.)
Bárcza. Terra Borcha. (1194: Árpádk. új okmt. XI. 56.) Terra Fulbarcha. (1287: U. o. 460.) Kysbarcha. (1485: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. XXIII.) Ma Nagybárcza falu és Kisbárcza puszta, Putnoktól dk.
Bás. Lásd Zemplénmegyében: Kerem helység a.
Bata. Batha poss. (1347: Kubinyi. II. 159.) A mai (Sajó-) Velezddel volt határos.
Bekölcze. L. Hevesben.
Bél. Beel. (1456: Dl. 15031.) Molnosbeel. (1445: Magy. Tört. Tár. IX. 132., 1423: Dl. 11317., 1483: Dl. 18780.) A XIV. sz. elejéig három helység állt Bél néven: Fel-Bél a mostani Szent-Márton, Közép-Bél a mostani (Mikófalva ?) Apátfalva, és Al-Bél a mostani Molnos-Bél. Utóbbit 1405-ben Hevesmegyéhez számítják. E helység m. virágzott hajdan a Nagyboldogasszonyról nevezett bélháromkuti cziszterczita rendű apátság, melyet II. Kilit egri püspök és káptalana 1232-ben alapítottak, de a mely Mátyás uralkodása végén hanyatlásnak indúlt. (Arch. Közl. VI. Ipolyi cz.)
Berente. Berenthe. (1454: Dl. 14884; 1475: Dl. 17686). Sajó-Szentpéter m. ny
Besenyő. Besseneu. (1336: Dl. 16098.) Besenew. Bessenew. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. Nr. 6., 1366: Wenzel. Diósgyőr tört. 28. l.) Bessenyew. (1420: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 3. fasc. 1. frust. 4.) Besenew. (1435: Dl. 7927.) A Miskolcztól é. felé fekvő mai Besenyő és Szirma-Besenyő helységeket kell értenünk.
Betlen-Kécs. L. Kécs a.
Bezzeg. L. Zemplénmegyében.
Bikk. Byk. (1292: Haz. okmt. VI. 394., 1443: Kállay llt., 1447: Dl. 14135.) Csáttól ék. Nemes-Bikk nevű falu és Paraszt-Bikk nevű puszta van ma.
Bogács. Boganch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348.) Bogach. (1438: Dl. 31486; 1443: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2 frust. 11.) Egertől k.
Bold. L. Tullus a
Boldva. Boldwa. (1431: Dl. 12387., 1488: Dl. 19332.) Vámszedő hely volt. Ma Bódva. Sajó-Szentpétertől k.
Bolk. (Bulk.) Boyk. (1332–7: Páp. tiz.-l. 835.) Bolk. (1349: Anjouk. okmt. V. 303., 1360: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. Nr. 68., 1446: Dl. 13964.) Bwlk. (1441: Zsélyi llt.) A mai Bolyok, Gömörmegye szélén, Apátfalvától ény.
Bolta. Bolcha. (1494: Bakocs-Codex. 442., 1495: U. o. 448.) A mai Bóta, Apátfalvától é.
Borod. Villa Borsad. (1363: Egri kápt. llt. Num. 22. div. 5. fasc. 1. frust. 8.) Borsod. (1382: Dl. 6905.) Edelény mellett ék. találjuk.
Bés. Boos. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 68., 1366: Wenzel, Diósgyőr tört. 28. l.) Fele részben Miskolczhoz tartozott.
Bölcs. Bewlcz. (1453: Dl. 14935.) Ma Külső- és Belső-Böcs, Zemplénmegye határán. Ónodtól ék. (Lásd Zemplénben is.)
Börkes. (Berkes.) Bewrkes. Berkes. (1507: Somossy cs. llt.) Byewrkes. (1533: U. o.) Hegymeg és Szakácsi közt sorolják föl.
Burok puszta. Bwrok. (1474: Muz. llt.) Ma is puszta, Csáttól ény.
Buska. Buska. Bwska poss. (1336: Dl. 16098; 1420: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 8. fasc. 1. frust. 4., 1425: U. o. frust. 8.) Szikszó, Arnolt sat. m. említik, Ezek közt találjuk ma Zbuska pusztát. – Hajdan Busteleknek, az egri káptalan itteni részét pedig «Káptalan földé»-nek is nevezték. (V. ö. Pesty, Helyn. I. 51.)
Csaba. Chaba. (1320: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. n. 65., 1440: Dl. 13582; 1487: Dl. 19242.) Miskolczhoz s később általa Diósgyőrhöz tartozott. Miskolcztól d. esik.
Császta. Chasta. (1477: Dl. 17912.) Ma puszta Disznós-Horvát m. é.
Csát. Chath. (1414: Kapy cs. llt. C. fasc. 1. n. 2., 1474: Muz. llt., Pesty. Helyn. I. 62.) A megye dk. sarkának főhelye.
Cseb. Cheb. (1455: Dl. 14958; 1459: Dl. 26616; 1461: Dl. 15642.) Ma puszta Edelény mellett d.
Csécs. (Csécse, Csécsegyháza.) L. Zemplénben.
Csemperd. Chemperd. (1455: Dl. 14958.) Kir. ember nevében, Csebbel kapcsolatban tűnik fól.
Csen(e). Chen helység is előfordúl a béli apátság birtokai közt 1330-ban. Később pedig (1388.) ugyane tájon «de Chene» nevű kir. ember. Tán ugyanegy a két helység. De nem valószinű, hogy az e vidéken fekvő mai Csernelynek felelnének meg. (Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV. X-XV.)
Csenik. (Csenyek.) Villa Chenyek prope Geur. (1339: Egri kápt. elenchus. IV. 5.) Chenik poss., mint a diósgyőri pálosok birtoka fordúl elő 1364-ban. (Dl. 5350.)
Csépány. Chepan. (1446: Dl. 13964; 1480: Jászó. fasc. 20. n. 24.) Apátfalvától ény. esik.
Cserép. Villa Cherep. (1448: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 1.) Cherep poss. (144: U. o. frust. 11., 1459: Dl. 15367.) A mai Cserépfalu, Egertől ék., közel a mai Cserép-Váraljához, mely inkább Váralja néven fordul elő.
Csernej. (Cserne.) Cherne. (1377: Archeol. Közl. VI. Ipolyi cz. VII., 1439: Dl. 13329; 1483: Jászó, CCCC. n. 3.) Cherney. (1471: Dl. 17265.) Apátfalvától ék. (L. Csen a. is.)
Csitke. Checthe. (1455: Lelesz. 22.) Chythke pred. (1474: Muz. llt.) Ma is puszta Csát m. ny. é.
Csokva. Chakva. Chokva. (1330. és 1362: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV. V., 1362: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 5. fasc. 1. frust. 3., 1378: U. o. frust. 11.) Apátfalvától é. esik.
Czepös(?). Chepus terra. (1300: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4. fasc. 1. frust. 1.) Cepus poss. (1324: U. o. frust. 3.) Szemere, Szihalom sat. vidékén feküdt.
Czinegéd. Terra Cheneged. (1300: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4., fasc. 1. frust. 1.) Poss. Chyneged. (1339: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. frust. 1. és 2.) Szihalommal, Szemerével, Budával sat. volt határos.
Czenterfalva. Zentherfalwa. (1437: Dl. 13125.) Centherfalua. (1479: Kassa város llt. 462.) A mai Czenter, Putnok m. dny.
Dabacsány. Fluvium Sayow Dabachanyw dictum. (1347: Kubinyi. II. 159.) Úgy látszik utóbbi helynév alatt falut, a mai Dubicsányt kell értenünk, a Sajó m., Putnoktól k.
Dajkafalva. L. Arló a.
Damak. Damak. (1478: Jászó. HHH. n. 1.) Edelénytől k. é. esik.
Darnócz. L. Gömörben.
Darócz. Darowcz. (1453: Dl. 14743.) A mai Tibold-Darócz, Geszt m., a melylyel egyszerre fordúl elő. (V. ö. Kács.) – 1485-ben kir. ember nevében Sátával és Ománynyal együtt valószínűleg a mai Lénárd-Darócz (e tájon) fordúl elő (Muz, llt.), mely különben mint «possessio», már 1357-ben is fölmerűl. (Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.)
Debrete. Debrethe. (1469: Dl. 16817; 1476: Dl. 17770.) A megye északi sarkában fekszik. 1409-ben Tornamegyébe sorozza egy okl. (Dl. 16132.)
Déta. Detha. (1323: Anjouk. okmt. II. 110.) Kysdeta. (1366: Dl. 5447.) Deetha. (1411: Dl. 3448; 1472: Dl. 14884.) Detha pred. (1453: Dl. 14754.) Ma puszta Sajó-Lád m.
Devény. (Dövény.) Dyuin. (1349: Anjouk. okmt. V. 303.) Deven. (1415: Fejér, X. 5. 583., 1487: Szendrei gyűjtemény.) Sajó-Sz.-Pétertől ény. találjuk.
Disznós. Alsó- és Felső-Disznós. (1484: Jászó. prot. A. f. 55.) Ma Disznósd. Putnoktól dny.
Dochond. Dochond. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) A bélháromkuti apátságé volt. (Dukány?)
Dorogma. (Dorogman.) Dorogma. Dorogman. (1348: Anjouk okmt. V. 207., 1458: Dl. 30199; 1464: Egri kápt. llt. Num. 9. div. 4. fasc. 1. frust. 18., Pesty. Helyn. I. 86.) A Tisza m., a megye déli szélén fekszik.
Dukány. Kysdukany. (1330: Archeol. Közl. VI. Ipolyi czikke. IV.) A bélháromkuti apátságé volt.
Ecseg. Echegh. (1461: Dl. 15565.) Ma Sajó-Ecseg, Szent-Péter m. dk.
Egyházas-Ábrány. L. Ábrány mezőváros a.
Egyházas-Arló. L. Arló a.
Egyházas-Nyék. L. Nyék a.
Egyházas-Szemere. L. Szemere a.
Egyházas-Szomolya. L. Szomolya a.
Egres. Egres. (1480: Dl. 18329.) Ma puszta Sz.-Péter és Edelény közt.
Farnos. (Fornas). Furnus. (1346: Károlyi oklt. I. 167.) Fornas. (1333: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 5., 1405: Dl. 9053; 1411: Dl. 9812.) A Borsodmegyében fekvő mai Farmos értendő, Poroszlótól ény.
Fejéregyház. Feyeregyhaz. (1448: Lelesz. 23., 1467: Processus Tabulares. 280.) Ma puszta, Csáttól d.
Fel-Bárcza. L. Bárcza a.
Fel-Kács. L. Kács a.
Felső-Baba. L. Baba a.
Felső-Barcz. Lásd: Barcz a.
Felső-Disznós. L. Disznós a.
Felső-Kórógy. L. Kórógy a.
Felső-Négyes. L. Négyes a.
Felső-Olnod. L. Olnod mezőváros a.
Felső-Szomolya. L. Szomolya a.
Felső-Tárkény. L. Tárkány a.
FeIső-Velezd. L. Velezd a.
Felső-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Finke. Fintha. (1332–1337: Páp. tiz.-l. 347.) Fynke. (1475: Dl. 17718.) Edelény m. fekszik.
Földes. Feldes. Fewldes. (1424: Dl. 11559; 1478: Dl. 18095.) Nemesi névben és előnévben. Úgy látszik, ily nevű faluja is volt e megyének.
Galgócz. Galgocz. (1485: Jászó. prot. A. f. 63., 1494: Bakocs-Codex. 441.) Putnoktól k. esik.
Galvács. Kalvach. (1332–1337: Páp. tiz.-l. 248.) Szendrő m. ék. találjuk.
Gelej. Geley. (1489: Dl. 19468.) Csát m. ny.
Geszt. Gezth. (1447. és 1453: Dl. 14135. 14748.) Mező-Keresztestől é.
Gomonna. Gomonna. (1400–1465: Dl. 16751.) Egymagában fordúl elő. Tán mai Gubona pusztának felel meg Arló és Csépány közt.
Görömböly. (Rupp. II. 105.) Miskolcztól d.
Gyanda. L. Abaujban.
Hangács. Hangach. (1426: Dl. 11842; 1457: Somossy cs. llt.) Edelénytől k. esik.
Harkány. L. Zemplénmegyében.
Harnócz. Harnolcz. (1420: Dl. 11010; 1487: Dl. 19267.) Sajó-SzentPétertől ény.
Harsány. Harsan. (1332–1337: Páp. tiz.-l. 321., 1493: Bakocs Cod. 438.) Miskolcz és Mező-Keresztes közt fekszik.
Hegymeg. Heghmeg. (1457: Kassa v. llt. 19183.) Edelénytől ék.
Hejőtő. Heyuthew poss. (1292: Haz. okmt. VI. 394., 1455: Lelesz. 22.) Közel fekhetett a Hejő folyónak a Tiszába szakadásához.
Hídvég. L. Zemplénben.
Horvát. (Horváti.) Horwathy. (1413: Dl. 10059.) Horwath. (1449: Muz. llt., 1488: Dl. 19443.) Kurittyánnal együtt fordúl elő 1413-ban. Mellette találjuk ma Disznós-Horvát helységet. – Horwath. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) A mai Bán-Horvát, Putnoktól dk.
Hradistyán. Hradystyan. (1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56.) Diósgyőrhöz tartozott, melytől ény. ma is megvan.
Hurussó. Hwrwsso. (1468: Dl. 16635; 1470: Dl. 16986.) Monyorós és Szent-Márton vidékén feküdt.
Igriczi. (Igricz.) Igriczy. (1343: kellemesi Melczer cs. llt.) Igrichy. (1431: Dl. 12387; 1430: Dl. 12322.) Igrycz. (1466: Dl. 16378.) Csáttól é.
Irota. 1499: Jászó. Statut. C. fasc. 2. n. 76. Szendrőtől keletre esik.
Isztreng. Poss. Iztreng. (1324: Anjouk. okmt. II. 131.) Aranyossal együtt említik.
Iván. Iwan. Juan. (1425: Dl. 11710; 1450: Dl. 14390.) A Vadna melletti mai Ivánka helység. (L. Hevesben is.)
Jakabtelke. Jakabthelke praed. (1435: Dl. 12719.) Jacobtheleke poss. (1477: Dl. 17992.) Martonival együtt merűl fól.
Jákófalva. Jakowfalwa. (1299: Árpádk. uj okmt. X. 341.) Kis-Zuha al. nom. Jakofalua. (1415: Fejér. X. 5. 580.) Nyárád volt a szomszédja (1299.). tehát a mai Jákfalvának felel meg, Putnoktól ék. – Közel hozzá – Gömörben – találjuk ma Alsó-Szuhát.
Jenke. Jenke. (1413. és 1417: Dl. 10056., 10639.) Kysyenkew. (1439: Dl. 13429.) Ma Jenke puszta Alsó-Zsolcza mellett.
Jetyő. Jetyew poss. (1366: Kazinczy gyűjt., 1382: Dl. 6955.) Jethyew. (1484: Arch. Közl. VI. Ipolyi czikke. XXL, 1485: Muz. llt.) Bánfalva és Bánhorvát felé Vadnával szomszédos volt. 1453-ban nemesi családok előnevében: Alsóés Középso-Jetyő szerepel. (Proc. Tabul. 363.)
Jordánháza. L. Mocsolyás a.
Kács(-monostora). Monasterium de Kach. (1248: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 5.) Abbas monasterium Sancti Petri Apostoli de Kach. (1291: Adatok az egri egyhm. tört. I. 366. 1.) Kaach. (1339: Sztáray oklt. I. 155., 1453: Dl. 14743.) Kach Monustora. (1381.) Kach alias Darocz, Felkach, Alkach al. nom. Darocz. (1347: Proc. Tabul. 280.) Ma Kács, Darócz szomszédságában. Mező-Keresztestől ény. – Hajdan Szent Péter és Pál tiszteletére (tán a XIII. sz. elején alapíttatott) benczés apátság is állt itt, mely (1317 körűl) pálos perjelséggé alakúlt volna át. Kácsi apátot 1467-ben is említenek. (V. ö. Pesty. Helynevek. I. 154.) Lásd Váralja a. is.
Kaczala (puszta). Kaczala praed. (1449: Dl. 14247.) Ma is puszta (Kaczola) Sajó-Kaza mellett.
Kápolna. De Capellis. (1332–7: Páp. tiz.-l. 347.) Capulna. (1341: Hazai oklt. 228.) Kapolna. (1470: Dl. 17100.) Diós-Győr várához tartozott; tőle északra, Szent-Péter m. fekszik.
Karácsony. Karachan terra. (1234: Fejér. IV. I. 62., II. 300.) Karachon. (Nemesi névben. 1456: Dl. 15072.) A Sajó mentén (Bába vidékén?) feküdt.
Kárló. Karlo. (1421: Dl. 11055; 1462: Lelesz. 73. 1., 1478: Dl. 18044.)
Vámszedő hely volt; 1421-ben Kazával együtt fordúl elő, tehát bizonyára a mellette fekvő mai Szuha-Kálló értendő.
Kazincz. Nogkazynch. (1385: Dl. 7169; 1386: Dl. 7198.) Kazynch. (1431: Dl. 1240.) 1385-ig Dédes várhoz tartozott; ekkor kapják Erzsébet királynőtől a Kaplai testvérek. A XV. században a Lorántfiak bírták. Vámszedő hely s valószinűleg mezőváros volt. – A mai Sajó-Kazincz, Sajó-Szent-Pétertől ény.
Kécs. Kech. (1459: Dl. 26616.) Nyomárral szomszédos nemes nevében fordúl elő. Keech. (1523: Somossy cs. llt.) Szakácsi és Senye közt sorolják föl. – E falu hihetőleg megfelel a Szemereiek birtokában 1498-ban fölmerűlő Bethlenkeech-nek, s egyszersmind a mai Kércs pusztának, Hegymeg és Lak között.
Kelecsény Kelechen. Kelezen. (1405: Zichy. okmt. V. 359., 1430: Fejér X. 7. 230. 238.) Ma Felső-Kelecsénp helységet találunk Szendrőtől dny., a megye határán.
Kemej. Olkemey. (1346: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 3. fasc. 1. frust. 3.) Kemey. (1406: Dl. 9240.) Kemey, Alsokemey. (1453: Proc. Tabulare. 363.) Ma puszta Zsolcza és Sajó-Lád vidékén.
Kerem. Lásd Zemplénben.
Keresztes-Püspöki. L. Püspöki a.
Keresztur. Kerezthwr. (1336: Dl. 16098; 1412: Dl. 9971. és 9995.) Sajó-Keresztur Miskolczról északra, és Hejő-Keresztur Ónodtól dny. Utóbbit 1332-ben: «Nozkadkerezthur» (iuxta fluv. Heyo) néven említik. (Dl. 2744.) – (V. ö. «ládi pálosok.» a birtokosoknál.)
Keszi. Kezzew penes fluv. Ticie. (1487: Dl. 19249.) Tisza-Keszi. Csáttól dk.
Királd. Kyrald. Kerald. (1330. és 1398: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV. XVIII.) Putnoktól dny. esik.
Kis-Arló. L. Arló a.
Kis-Bárcza. L. Bárcza a.
Kis-Déta. L. Déta a.
Kis-Dukány. L. Dukány a.
Kisfalud. Kysfalwd. (1412: Dl. 9971.) Kysfalw. (1464: Dl. 15642.) Kisfalud nevű pusztát találunk ma Sajó-Szent-Péter és Sajó-Keresztur mellett. 1454-ben (és 1465-ben) egyiket révjével együtt mint a Rozgonyiak birtokát emlegetik. (Dl. 24541., 16210.) – 1478-ban pedig a Palkonyával határos Kisfaludot, melynek emlékét ma a hasonló nevű puszta tartja fönn. (Egri kápt. llt. Num. 15. div. 2. fasc. 3. frust. 4.)
Kis-Győr. Kysgewr. (1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56.) Diósgyőrhöz tartozott. Tőle d. ma is megvan.
Kis-Jenke. L. Jenke a.
Kis-Nyék. L. Nyék a.
Kis-Szuha. L. Jákófalva a.
Kis-Várkony. L. Várkony a.
Kondó. Kondo. (1343. és 1429: Sztár. Oklt. I. 169.. II. 283., 1414: Process. Tabul. 280.) Kőtemploma volt már 1343-ban, Sz.-Mihály arkangyal tiszteletére. – Sz.-Pétertől dny. esik.
Kornisháza. 1409-ben (és 1470-bon is) «Paulus Kornis dict. de Kornishaza» nevű nemes tűnik föl. 1411-ben és 1425-ben «de Petri», 1419-ben pedig «de Mezeunyek» előnévvel említnek ily nevű nemest. (Dl. 3448., 9556., 9977., 11627; 1470: kövecsesi Dancs llt.) Kornisházát tehát e nyomok szerint Nyék és Petri tájára kell helyeznünk.
Kórógy. (Korh, Kóróh.) Alsokoroh. Felsewkoroh. (1454: Dl. 14885; 1456: Dl. 15072.) Korh. (1456: Dl. 15072.) Korhy. (1472: Dl. 14884.) Alsó-Kórógy 1455-ben mint puszta tűnik föl. (Dl. 15002.) Felső-Kórógyról pedig 1454-ben megjegyzik, hogy «inter castrum Olnod et claustrum Laad» fekszik.
Koromháza. Koromhaza. (1443: Zsélyi llt., 1467: Process. Tabul. 280. és 363.) Nemesi névben. Valószinűleg borsodmegyei falu volt.
Köbli. Kubli – a megye kit. nélk., határjáráskor. (1347: Kubinyi. II. 149. 162.) Kewbly. (1469: Dl. 16798.) Ma puszta, a megye északi zugában fekvő Szent Jakab mellett. 1409-ben és 1476-ban Abaujmegyéhez számítják. (Dl. 16132. és 17770.)
Közép-Jetyő. L. Jetyő a.
Közép-Kács. L. Váralja a.
Kurittyán. Korythyan. (1413: Dl. 10059.) Kvrythyan. (1418: Dl. 10705.) Sz.-Pétertől ény. találjuk.
Kürt. Kurth. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348. l.) Kyrth. (1493: Bakocs Cod. 438.) A mai Tisza-Kürt. Csát m. ék.
Lád. Lad. (1480: Dl. 18311; Rupp. II. 82.) Az olnodi Czudarok által Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1387-ben alapított pálos kolostorral. Ma Sajó-Lád, Ónod m. é.
Ládháza. Ladhaza. (1450: Dl. 14361; 1492: Jászó. fasc. 22. n. 9.) Onod m. ny. találjuk.
Lak. Lak. (1489: Dl. 19468.) Szendrőtől dk.
Lászlófalva. Lazlofalwa. (1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyőrhöz tartozott; Sajó-Szent-Péter m. fekszik. dny.
Leányfalva. Leanfalwa. (1443: Kállay llt., 1447: Dl. 14135.) 1339-ben mint «poss. Lean» Kács m. fordúl elő, a hol ma a leányfalusi puszta elterűl. (Sztáray oklt. I. 155.)
Lubna vagy Lugna. Lubna. Lugna. (1343: Sztáray oklt. I. 170., 1390: Dl. 7624: 1471: kövecsesi Dancs llt.) A mai Ludna puszta Kondó és Tardona vidékén.
Magy. Magy. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) A bélháromkuti apátságé volt.
Talán megfelel az 1485-ben ugyanez apátság birtokában föltűnő «Megy predium»-nak. (U. o. XX1II.)
Mályi. Maly. (1320. 1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. Nr. 65. és u. o. lad. 5. Nr. 6., 1431: Miskolcz város llt., 1464: köv. Dancs llt., 1487: Dl. 19242.) Miskolczhoz s később általa Diósgyőrhöz tartozott. – Ónodtól ny. esik.
Mályin. Malen. (1438: Dl. 13151.) Malyn. (1461: Kazinczy-gyűjt.) Dédes várához tartozott; bizonyára a mai Dédes m. fekvő Mályinka helység.
Marczelfölde. Marczelfelde. (1460: Dl. 15491., 15492.) Cserép várához tartozott. Egy ízben pusztának irják.
Martoni. Martond. (1386: Kapy cs. llt. S. fasc: 1. n. 13.) Marthony. (1474: Huny. kora. XI. 507., 1477: Dl. 17992. és 1479: Dl. 18304.) A megye ék. zugában fekszik. 1474-ben Tornamegyéhez számítják. Mellette feküdt állítólag a pálosoknak a B. Szűzről nevezett háromhegyi kolostora. (Claustrum B. Mariae Virginis de Haromhegh ordinis S. Pauli., Frates heremitae in claustro Harumhegh vocato. 1450: Dl. 18436; 1491: Kapy cs. llt. S. fasc. III. n. 12. – V. ö. Rupp. II. 128.)
Mátyusfölde. L. Kis-Arló a.
Meggyes. Lásd Tornamegyében.
Mekcsa. Medsa. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) Mekcha. (1494: Bakocs Codex. 442., 1495: U. o. 448.) A bélháromkuti apátságé volt.
Mercse(j). Merchey. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) Ma Mercse, Putnoktól d.
Meszalja. L. Váralja a.
Meszes. Mezes. (1437: Dl. 13074; 1477: Dl. 17992.) Szendrőtől ék. esik. 1436-ban Tornamegyéhez számítja egy oklevél. (Dl. 12968.)
Mező. 1366-ban egy «de Mezew» nevű kir. embert említenek. (Dl. 5447. Ma egy Kismező nevű pusztát ismerünk Omány m. kd.
Mező-Nyárád. L. Nyárád a.
Mező-Nyék. L. Nyék a.
Mindszent. Rupp. II. 105. – Miskolcz m. találjuk, mely várossal ma összefügg.
Mocsolyás. Mocholyas al. nom. Jordanhaza. (1412: Dl. 9877.) A mai Mocsolyás puszta és Jordánháza helység. Apátfalvától ény.
Molnos-Bél. L. Bél a.
Monte vagy Montaj. Monte. Monthay. (1396: Dl. 8152. és 8167., 1402: Dl. 8734–5.) A mai Montaj puszta Keresztes-Püspöki és Szent-István m.
Monyorósd. Monyorosd. Monoros. (1383–8: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. X-XV., XVI.) Monyoros. (1468: Dl. 16635). A mai Mogyorósd, Apátfalvától é., Szent-Márton m. a melylyel együtt fordúl elő.
Mucsony. Mwchon. (1489: Dl. 19467.) Edelénytől dny. esik.
Nádasd. Nadasd. (1471: Rédey llt.) Apátfálvától ény. – Ily nevű falut a daróczi Tiboldok birtokai közt is gyakorta emlegetnek. (L. ott.) Ugy vélem, e helység a. is az említett Nádasdot kell értenünk.
Nagy-Arló. L. Arló a.
Nagy-Kazincz. L. Kazincz a.
Nagy-Mihály. Nagmyhal. (1443: Kállay llt., 1447: Dl. 14135.) Mező-Keresztes m. dk.
Nagy-Zsolcza. L. Zsolcza a.
Négyes. Neges. (1413: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 3. fasc. 1. frust. 4.) Felsewneges. (1446: U. o. div. 1. fasc. 1. frust. 6.) Negyes az «Egerwyze» mellett. (1452: Dl. 14557.) Tilaj határában tűnik föl, a hol ma is megtaláljuk, Poroszlótól é.
Nekéseny. Nekcsen. (? 1415: Fejér. X. 5. 680.) Nekesen. (1453: Process. Tab. 363.) Putnoktól d. esik.
Németi. Nempti. (1293: Árpádk. uj okmt. X. 129.) Nempty. (1437: Dl. 13125.) Nemethy. (1413: Dl. 10140.) A mai Sajó-Németi, Putnok m. dny.
Noé. L. Abaujban.
Noszkad-Keresztur. L. Keresztur a.
Noszvaj. Villa Nozway. (1298: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 1. frust. 1.) Neznay. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348.) Nozway. (1456: Lelesz. 11.) Együtt merűl föl Zsércz-czel, melynek szomszédságában találjuk ma Nyoszvát.
Novaj. Nouay. (1332–7: Páp. tiz.-l. 321.) Villa Nouay. (1448: Egri kápt, llt. Num. 8. div. 2. fasc. 1.) Mező-Kövesdtől ény. esik.
Nyárád. Két ily nevű helységet ismerünk. Egyik a mai Mező-Nyárád, Mező-Keresztes m. é. Cserépvár tartozéka (is) és vámszedő hely volt. 1435-ben és 1478-ban Heveshez (!) számítják. (Nyarad. Nyaragh. Mezewnaryagh. – 1427: Dl. 11949., 1435: Dl. 12760., Fejér. X. 7. 653., 1460: Dl. 15432; 1478: Dl. 18044. – L. Ábrány m.-város a. is.) A másik, a mai Felső-Nyárád (Edelénytől kissé ény.) Kurittyánnal együtt szerepel. Utóbbiban – Sz.-János tiszteletére – a Perényiek által alapított pálos-kolostor állt, melyet néha a szomszédos Kurittyánról is neveztek. (1413: Dl. 10059; 1467: Lelesz. metales Borsod. 2.)
Nyék. Mezeunyek. (1412: Dl. 9977.) Kysnyek inter possessiones Eghazasnyek et Mali. (1431: Miskolcz város levéltára.) Nyek. (1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56., 1454: Forgách llt.) Osztozkodás alkalmával tűnik föl a Miskolczról (dél felé) Nyékre vezető, ma is meglevő «via publica». 1439-ben Diósgyőrhöz tartozott. – Ma Nyék, Ónod m. ny.
Nyilas. Nylas poss. (1355. 1473: Jászó prot. B. f. 2., 195.) Ma (Lak helységhez tartozó) puszta. 1449-ben Abaujhoz számítják. (Dl. 14269.)
Nyomár. Nomar. (1457: Dl. 15147; 1478: Jászó. HHH. n. 1.) Edelény m. kel.
Odoma. Adolman. (1454: Dl. 24541.) Odoma. (1466: Dl. 16210.) Emőddel és Kisfaluddal együtt emlegetik mint a Perényiek birtokát.
Olaszi. Olozyghaz. (1285: Árpádk. uj okmt. XII. 328.) Olazy poss. (1460: Dl. 15432.) Mint Cserép vár tartozéka tűnik elénk. (1460.)
Omány. Human. Uman. Oman. (1362. 1378. 1383–8: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. V., VI. és X-XV.) Wman. (1378: Egri kápt. llt. Num. 8, div. 5. fasc. 1. frust. 11.) Apátfalvától é. esik.
Ormos. Ormus. Ormos. (1417: Dl. 10592: 1445: Lelesz. 57. 2.) Ma puszta Felső-Nyárád vidékén.
Orosz. Poss. Oroz. (1333: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 5.) Wrucz. (1366: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. fr.:3.) Szemere tőszomszédja volt, de talán már 1366-ban is csak puszta.
Ostoros. Ostoros. Hostorosch. (1330. 1377: Arch. Küzl. V1. Ipolyi cz. IV. VI.) Osthoros. (1494: Bakocs-Codex. 442.) Egertől dk. találjuk.
Oszlár. Ozlar. (1447: Dl. 14135.) Ma Tisza-Oszlár, Csáttól ék.
Ozd. Ozd. (1388: Dl. 28105; 1471: Dl. 17265.) Gömörmegye határszélén, Apátfalvától ény. esik.
Ördögfalva. 1470: Jászó, fasc. 23. n. 11. – Monyorós és Apátfalva vidékén (ny. felé) fekhetett.
Őrös. Ewrews. Wewes. (1440: Dl. 13524. és 13538.) Ma Sajó-Őrös, közel a Sajónak a Tiszába szakadásához.
Pácstelke. Poss. Pachteleky. – Pálfalvával (l. ott) együtt említik.
Pálfalva. Paulfalva (1386–1409: Dl. 16098.) A mai Sajó-Pálfalu, Szikszó és Miskolcz közt.
Palkonya. Polcuna. (1245: Századok. 1874. 511.) Palkonya. (1459. és 1461: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 6. fasc. 1. frust. 3. és Num. 15. div. 2. fasc. 2. frust. 19., 1494: Bakocs-Codex. 441.) Vámhely volt. – A Tisza partján Ónodtól dk. fekszik.
Papi. Papy. (1332–7: Páp. tiz.-l. 321., 1493: Bakocs Cod. 488.) Csáttól é.
Parasznya. (Peresznye). Pereznye al. nom. Thouthpalteleke inter poss. Zenthpeter et Capulna. (1341: Hazai oklt. 228.) Paraznya. (1489: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Bizonyára a Diósgyőrtő1 é. eső mai Parasznyát kell értenünk, bár az 1341. évi oklevél helymeghatározása nem is illik reá.
Parcsa. Parcha poss. (1347: Kubinyi. II. 158.) A mai (Sajó-)Velezddel volt határos.
Paszág. Pazagh. (1423: Dl. 11317.) Posogh. Posog. 1439: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 9., 1443: U. o. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 9. és 11., 1447: Dl. 14135.) Ma puszta Bogács határában.
Pély. Pély. (1423: Process. Tabul. 280.) Peel. (1443: Kállay llt.) Ma puszta Csáttól d.
Petri. Peturi. (1352: Anjouk. okmt. V. 573.) Wenzel. Diósgyőr. 1439: Dl. 56.) Eghazaspethry pred. (1454: Dl. 14386.) Diósgyőrhöz tartozott. A mai Sajó-Petri,Ónod m. ény.
Poga. Puda. (1332–7: Páp. tiz.-l. 349.) Ónod m. találjuk.
Püspöki. Pyspeky. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348.) A mai Keresztes-Püspöki (Mező-Keresztes m.), mely alakban (Kerezthespyspeky) már 1493-ban is előfordúl. (Bakocs Cod. 438.)
Rakacza. Rakatha. (1409: Dl. 16132.) Rakacza. (1467: Perényi llt.) Rakacha. (1476: Dl. 17770.) 1409-ben Tornába sorozzák. A megye ék. sarkában fekszik.
Rákosháza vagy Rákos. Rakushaza. (1414: Dl. 10214.) Rakos. (1425: Dl 11647., Rupp. II. 82.) Mint a ládi pálosok birtoka fordúl elő mind a kettő; tehát bizonyára csak egy helységnek veendő. Megfelel az Ónod melletti mai Rákos pusztának. Vámszedő hely volt.
Rátoldfalva. Ratholdfalwa. (1413: Dl. 10140.) Mikófalva és Molnos-Bél közt sorolják fól a megye kitétele nélkűl. Úgy vélem meg kell különböztetnünk a Bebekek gömörm. hasonló nevű falujától s inkább Borsodban (vagy Hevesben?) keresnünk. Ugyane tájon 1455-ben egy «Ratholdfelde» nevű pusztát említenek. (Dl. 14918.)
Sajó-Németi. Saionempthy. (1462: Kassa város llt. 462., 1483: Dl. 18780; 1484: Dl. 18931.) 1484-ben Gömörmegyéhez sorozzák. – Az 1332–7. évi páp. tized-lajstromban egy ízben «Felneumpti» néven (Velezddel, Horváttal sat. együtt) említik. (363.) Putnok m. fekszik.
Sály. Sal. Saal. Saaly. (1415: Process. Tabul. 280., 1431: Miskolcz város levéltára., 1443: Kállay llt.) Diós-Győrtől d. esik.
Sáp. Terra castri Borsod Sap. (1277: Árpádk. uj okmt. IX. 167.) Villa Saab. (1363: Egri kápt. llt. Num. 22. div. 5. fasc. 1. frust. 8.) Saap. (1382: Dl. 6905.) Együtt fordúl elő Edelénynyel, a melynek szomszédságában találjuk ma a sápi pusztát.
Sáta. Sata. Satha. (1378: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 5. fasc. i. frust. 11., 1485: Muz. llt.) Apátfalvától é.
Senye. Úgy látszik a Sajó-Szentpétertől kd. eső Senye helység értendő az 1411-ben föltűnő «Scynye poss.» alatt. (Perényi llt.) Különben «Senye, Sennye» alakban is előfordúl. (1431: Dl. 12405; 1478: Jászó, Statut. K. fasc. 1. n. 3.)
Somsály. Somsal. (1446: Dl. 13964.) Ma puszta Ozd és Jordánháza közt.
Szakácsi. Sakachy. (1489: Dl. 19468.) Szendrőtől kd.
Szakáld. Zemchad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 349.) E plebániát Poga m. sorolják föl s így (ha nem Szögednek) a tőszomszéd Szakáldnak felel meg.
Szaládtelke. Poss. Zaladthelke. (1439: Dl. 13429.) Alsó-Zsolcza és Petri vidékén fekhetett.
Szalonna. (Zalona. 1386: Kapy cs. llt. S. fasc. 1. n. 13., 1474: Huny. kora. XI. 508., és Wenzel, Bányászat tört. 373., 1477: Dl. 17992; 1487: Dl. 19230.) Szendrőtől é. találjuk a Bódva völgyében. 1436-ban Tornamegyéhez számítják. (Dl. 12968.)
Szalonta. Zalontha. (1455: Dl 14969; 1461: Dl. 15551.) Ónodtól d. esik.
Szászd-Monostora. Zazdmonostora. (1368: Egri kápt. llt. Num. 13. div. 3. fasc. 1. frust. 1., 1440: Adatok az egri egyházm. tört. II. 213. l.) Zaz Monostora poss. (1404: Egri kápt. elench. IV. 17.) A Csát melletti mai Szászd p. értendő. Péter ispán által 1067 körűl a B. Szűz tiszteletére alapított apátsággal: «Monasterium Sancte Marie, quod dicitur Zasty». (Árpk. uj okmt. I. 24. l. – Tévesen zásztyi apátságnak szokták nevezni, s Foltin János egy értekezésében szintén tévesen a szabolcsmegyei Nagy-Halászra helyezi.)
Szederkény. Zederkin. Scederken. (1440: Dl. 13524. 13538.) Zederkeen. (1489: Dl. 19516.) Ma Tisza-Szederkény, Ónodtól dk.
Szemere. Terra Scemera. (1300: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4. fasc. 1. frust. 1.) Terra Scemere. (1324: U. o. frust. 2.) Poss. Scemere. (1333: U. o. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 5.) Poss. Scemere inter poss. seu terras Eghazaszemere et Wruz. (1366: U. o. div. 1. fasc. 1. frust. 3.) Zemere. (1498: Dl. 26657. – V. ö. Liptaiak.) M.-Kövesd m. dny, találjuk.
Szend. Scend. (1332–7: Páp. tiz.-l. 347.) Zend. (1479: Dl. 17611.) A mai Rakacza-Szend, Szendrőtől ék.
Szendrő. Scendereu (1332–7: Páp. tiz.-l. 347.) Zenderew. (1437: Dl. 13089.) A megye északi vidékének főhelye.
Szent-Albert. Zenthalberth poss. (1454: Dl. 14884; 1343–1456: kellemesi Melczer cs. llt., 1456: Dl. 15092.) Szegeddel, Csécscsel és Őrössel volt határos.
Szent-István. Zenthestfan al. nom. Warmas. (1409: Dl. 16132.) Zenthisthwan a. n. Warmus. (1476: Dl. 17770.) 1409-ben Abauj-, 1476-ban Borsodmegyéhez számítják. A megye északi vidékén fekhetett. – Más «Scenthstephan» fordúl elő 1333-ban, «Zenthesthwan» 1413-ban, «Zenth Isthwan» 1467-ben Farmos, Négyes, Tilaj, Valk sat. határosaként. (Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. fasc. 1. frust. 5., Num. 18. div. 3. fasc. 1. frust. 4. és u. o. div. 1. fasc. 1. frust. 12.) Ezek a Mező-Keresztestől d. eső mai Szent-István helységnek felelnek meg.
Szent-Jakab. Zenthiakab. (1344: Fejér. VIII. 4. 469., 1449: Dl. 16132; 1472: Dl. 17770.) 1344-ben Borsod-, 1449-ben Torna-. 1472-ben ismét Borsodmegyében tűnik föl. Inkább utóbbihoz tartozott, a melynek ék. csücskében fekszik ma is.
Szentlélek. Zenthlelek. (Nemesi névben. 1471: kövecsesi Dancs. llt., 1478: Dl. 18095.) Ma ily nevű pusztát találunk Diósgyőrtől ny.
Szent-Márton. Zenthmarton. (1438: Dl. 13151.) Apátfalva m. é. (L. Bél a.)
Szent-Miklós. Zenthmiklous poss. (1383: Zichy okmt. IV. 257.) A Szendrő melletti Szent-Miklós puszta.
Szihalom. (Szénhalom.) Villicus et universi hospites de villa Scenholm. Scenhalm. (1324: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 4. fasc. 1. frust. 2. és 3.) Zenhalm. (1339: U. o. Num. 17. div. 1. fasc. 1. frust. 1.) Zenhelym. Zenholm. (1332–7: Páp. tiz.-l. 348. 364.) Zyhalom. (1417: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 1. fasc. 1. frust. 6., 1493: Bakocs Cod. 438.) Vámhely volt. (1467: Kassa város titkos llt. «Telon.» 68.) M.-Kövesdtől dny. esik.
Szilvás-Várad. Sylvasvarad. (1383–8: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. X-XV.) Ziluaswarad. (1373: Dl. 6133.) Zylwaswarad. (1438: Dl. 13151; 1461: Kazinczy gy.) A XV. században Dédes várhoz tartozott. Visnyó m. fordúl elő, a hol ma Szilvás helységet találjuk. – A pápai tizedlajstromokban Várad (Warad, Warada) néven szerepel. (1332–7: 321. 347. l.) Hasonlókép 1365-ben és 1366-ban, mint. Éleskő vár tartozéka. (Varad. Warad. 1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 68. és lad 5. No. 6., Wenzel. Diósgyőr. 28. l.)
Szinye. Poss. Zinye nunc habitatoribus destituta. (1411: Fejér. X. 5. 587.)
Szirák. Zyrach. Zyrak. (1332–7: Pápai tiz.-l. 322. 348.) Zyrak. (1470: Dl. 17705; 1493: Bakocs Codex. 438.) Edelény m. dk. találjuk.
Szirma. Zyrma. (1415: Dl. 28959; 1418: Fejér. X. 6. 90., 1439: Wenzel. Diósgyőr. 56.) Diósgyőr várához tartozott; Miskolcz m. dk. fekszik.
Szolga. Szolga poss. (1469: Muz. llt., 1489: Jászó. prot. A. f. 104.) Ma puszta Sajó-Szentpéter és Ecseg közt.
Szomolya. Ighazas Zumula (1269: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 3. fasc. 1.) Zomolya. (1406: Dl. 9150; 1408: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 1.) Felsewzomolya. (1421: Egri kápt. llt. U. o. Num. 17. div. 3. fasc. 1. frust. 3., 1486: U. o. frust. 5.) Somala. (1423: Dl. 11317.) Zamolya. (1494: Bakocs Cod. 441.) Ma Szomolya, Eger m. k.
Szöged. (Szeged.) Zewged. (1363: Dl. 5185.) Zeged. (1425: Dl. 11627; 1464: kövecsesi Dancs llt.) Zeuged. (1471: U. o.) Ma Sajó-Szöged, Ónodtól dk.
Szuhogy. Terra Zymhud. (1229: Árpádk. uj okmt. I. 263.) Zanhod. Zonhod. Zohod. (1317., 1319. és 1430: Fejér, VIII. 2. 234. 681., X. 7. 230. 238., 1445: Lelesz. 57. 2.) Telekes vidékén tűnik föl, a hol ma Szuhogy helységet találjuk.
Tapolcsány. Tapolchan. (1438: Dl. 13151.) Dédes várához tartozott. Sajó-Szentpétertől nyd. esik.
Tapolcza. Thapolcha villa. (1412: Dl. 9971; 1415: Dl. 28959; 1450. körül: Dl. 34973; 1453: Dl. 14674.) Sz.-Péter és Pál apostol tiszteletére emelt benczés apátsággal (már 1217-ben). melynek patronusi joga Diósgyőr várához volt kapcsolva. (1368: Wenzel. Diósgyőr. 28.) Kies fürdőhely Miskolcz mellett őrzi emlékét.
Tard. Thord. Toord. (1360: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 68; 1365: U. o. lad. 5. No. 6., 1366: Wenzel, Diósgyőr tört. 28. l.) Thard. (1443: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 11., 1459: Dl. 15367.) Mező-Kövesdtől é.
Tardona. Tardana. (1438: Dl. 13151.) Dédes várához tartozott; Sajó-Szentpétertől dny. esik.
Tarján. Tharyan. (1459: Lelesz. 70. 17.) Ma Tisza-Tarján, Csáttól k.
Tárkány. Villa Tharckaan. (1444: Egri kápt. llt. Num. 17. div. 4. falc. 3. frust. 1.) Tharkan. (1452: Dl. 14557; 1456: Lelesz. 67. 11., 1462: Muz. llt., 1463: Lelesz. met. Borsod 1.) Felsewtharkan. (1457: Egri kápt. llt. Num. 19. div. 3. fasc. 1. frust. 2.) Felsetharkan. (1493. és 1494: Bakocs-Codex. 438. 441. l.) A B. Szűzről nevezett segítség-völgyi (claustrum vallis auxilii … supra Tharkan.) karthauzi kolostorral. Úgy látszik, inkább Borsodba (mint Hevesbe) számítható. – Ma Felső-Tárkány, Egertől ék. (L. Tárkány alatt Hevesben is.)
Telekes. Telekes utraque. (1426: Dl. 11842.) Felsethelekes. Alsó. – (1454: Dl. 24541.) Ma Alsó- és Felső-Telekes, Szendrőtól nyugotra.
Tetes. Thethes poss. (1413: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 3. fasc. 1. frust. 4.) Thethes predium. (1446: U. o. div. 1. fasc. 1. frust. 6.) Thetes poss. seu pred. (1467: U. o. frust. 12.) Négyessel, Tilajjal és Valkkal volt határos.
Tihemer. Azonos Felemer helységgel, Hevesmegyében.(V. ö. Orsz. Llt. Acta eccl. fasc. 69. n. 47.) Villa Felemer. (Fejér. IV. 3. 36.) 1261-ben az egri püspökség birtokai közt Eger város és Tállya közt sorolják föl. Thyhemer. (1363: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 2. fasc. 1. frust. 1., 1446: Arch. Közlem. VI. Ipolyi czikke. XIX., 1458: Lelesz. 39.) Eger tőszomszédságában feküdt.
Tilaj. Thylay. Thilay. (1396: Dl. 8152; l413: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 3. fasc. 1. frust. 4., 1452: Dl. 14557.) Ma puszta a megye déli határán, Négyes és Eger-Lövő közt.
Tokaj. Tokay. Thokay. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6., Wenzel. Diósgyőr. 28. l.) Thokay. Kysthokay. (1405: Dl. 9054; 1454: Forgách llt.) Mályi szomszédja gyanánt tűnik föl. Ott találjuk ma Kis-Tokaj községet Miskolcz m. dk.
Tornaháza. Thornahaza. (1466: Dl. 16395.) Ma puszta Lak m.
Tót-Vadna. L. Vadna a.
Tövisses. Twyses. (1404: Zichy, okmt. V. 359.) Tywísses. (1430: Fejér. X. 7. 230–8.) Thewysses. (1454: Dl. 24541.) Ma puszta Felső-Nyárád m.
Tullus. Twlus. (1422: Muz. llt.) Thwlus. (1456: Dl. 15072.) Thullos al. nom. Bold. (1497: Bükk llt.) Ma Tullus puszta Nyék m.,. a melynek határában említik. – «Bold poss.» 1332-ban önállóan is előfordúl. (Dl. 2744.)
Ujfalu. Wyfalw. (1476: Dl. 17770.) Debrete és Rakacza közt sorolják föl.
Uppony. Upon. (1484: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. XXI.) Wppan. (1494: Bakocs Cod. 442.) Wppon. (1495: U. o. 447.) Putnoktól d. esik.
Vadna. Thouthewdna. (1347: Kubinyi. II. 158.) Wodna. (1366: Kazinczy gyűjt.) Wadna. (1425. és 1430: Dl. 11710. 12322.) Tothwadna – mint Vadna. határosa is előfordúl 1450 körűl. (Dl. 24607.) Ma Vadna Sajó-Szent-Péter és Putnok közt, a Sajó m.
Valk. (Vajk.) Welk. (1332–7: Pápai tiz.-l. 249.) Walk. (1413: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 3. fasc. 1. frust. 4.) Wayk. (1447: Forgách llt.) A mai Tisza-Valk, a megye déli szögletében.
Vámos. Wamus. (1317. és 1319: Fejér, VIII. 2. 234. 681., 1420: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 3. fasc. 1. frust. 4. – V. ö. Tud. Gyűjt. 1821. VIII. 120.) 1335-ben megyei gyűlést tartottak itt. A mai Sajó-Vámos, Mískolcztól é.
Vapnó. Wapnow poss. (1322: Anjouk. okmt. II. 57.)
Váralja. (Kács-Váralja.) Warallya poss. (1453: Dl. 14743.) Geszt és Kács közt tűnik föl. Hajdan e tájon Sály határában állt Kács vára, alatta a völgyben Közép-Kács vagy Kács-Váralja helység. 1347-ben: «Mezallya sive Varallya», 1348-ban: «Mezallya poss.», 1447-ben pedig: «pred. Meszallya et Varallya» alakban találjuk fö1, mint a Tibold-rokonság birtokát. (Anjouk. okmt. V. 207., Process. Tabul. 280., Pesty. Helynevek. I. 157.)
Varbó. Warbo. (1439: Wenzel, Diósgyőr tört. 56.) Diósgyőrhöz tartozott, melytől ény. ma is megvan.
Várki. Varky. (1468: Dl. 16635.) Monyorós és Szent-Márton vidékén feküdt.
Várkony. Varkun. Kyswarkun. (1345: Egri kápt. llt. Num. 18. div. 6. fasc. 1. frust. 1., 1399: U. o. Num. 9. div. 6. fasc. 1. frust. 1.) Warkon. (1423: Dl. 11317; 1494: Bakocs-Codex. 441.) Putnoktól dny. esik.
Varmos. Lásd: Szent-István a.
Vasvár. Waswar. (1475: Dl. 17718.) Nemesi névben. – Ma puszta Várkony és Csépány m.
Vata. Watha. (1440: Dl. 13557; 1454: Forgách llt.) Ma Vatta. Mező-Keresztestól é.
Velez vagy Velezd. Welez al. nom. Athauelezy. (1347: Kubinyi. II. 158.) Welez. Athaueleze. (1348: Anjouk. okmt. V. 245.) Welezd. Varaliauelezd. simulcum loco castri. (1379: Kubinyi. II. 281. 282.) Alsowelezd. Felsewwelezd al. n. Waralya. (1444: Dl. 8963.) Welezd. (1441: Dl. 13639.) Velesd et Athanwelese. (1448: Dl. 14208) Welezd al. nom. Athawelezd. (1450 körűl: Dl. 24607.) Ma Velezd, közel Putnokhoz. Váralját (Varalya) 1441-ben mint külön falut említik. (Dl. 13639.)
Velin. Velyn. (1330: Arch. Közl. VI. Ipolyi cz. IV.) A Tisza m. feküdt.
Verebély. Werebel, az eszterg. érsek birtoka. «in contingua commetaneitate possessionis Wayk» (mely a Forgách-oké). (1447: Forgách cs. llt.) A Tisza vidékén feküdt. úgy látszik a mai Tisza-Valk m.
Vilyó. Vilo. (1413: Dl. 10140.) Visnyó és Molnos-Bél m. sorolják föl a megye kit. nélkűl. Tán Borsodhoz tartozott. 1455-ben ugyane vidéken mint pusztát említik. (Dl. 14918.)
Visnyó. Wysniow. (1366: Wenzel. Diósgyőr tört. 28. l.) Vysnyo. (1413: Dl. 10140; 1438: Dl. 13151.), 1438-ban Dédes várához tartozott. Apátfalva és Dédes közt ma is megtaláljuk.
Viszló. Wyzlo. Wyslow. (1410. és 1411: Dl. 14132; 1469: DI 16798.) A megye északi sarkában fekszik. 1409-ben Abaujhoz számítják. (Dl. 16132.)
Zeléz. Zelez (1332–1337: Páp. tiz.-l. 347; 1459: Dl. 26616.; 1470: Dl. 17705.) Ma Ziliz, Edelénytől dk.
Zsércz. Sercz. (1456: Lelesz. 11.) Syrcz. (1457: Egri kápt. llt. Num. 19. div. 3. fasc. 1. frust. 2.) Egertől ék. esik.
Zsolcza. Felsolcha. (1317. és 1319: Fejér. IX. 2. 234. 681.) Nogsolcha. (1380: Dl. 6691.) Zsolcha. (1387: Dl. 8829.) Solcha utraque. (1392: Dl. 7776.) Alsolcha. (1411: Fejér. X. 5. 858.) Vámját 1392-ben említik. Diósgyőr várához tartozott. Ma Alsó- és Felső-Zsolcza Miskolcz mellett.
Összesen: 250 helység.
