VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI:
Bárcza, a Balaiaké. 1457-ben tűnik föl (hatalmaskodás alkalmával) a megye kitétele nélkűl: Castellum, Georgii de Bala in possessione Barcza. – a bánfalvi Barius családdal kapcsolatban. Másra mint a borsodmegyei Bárczára nem gondolhatunk, melynek környékén (Bánfalva épen szomszédos) terűltek el a Bariusok birtokai; s a hol a falu fölött ma is találhatók némi erősségnek maradványai. (Lelesz. 68. 16. – V. ö. Egri egyhm. Közl. 1885. 70.)
Borsod a Bódva mellett. Már az Árpádok korában állt s 1399-ben is föltűnik. – Castrum Borsod. (Anonymus. Endlichernél. 14. l., 1248: Egri kápt. llt. Num. 8. div. 2. fasc. 2. frust. 5., 1399: Dl. 8446.)
Cserép. E várat más várakkal együtt 1431-ben zálogúl Rozgonyi Istvánnak adta Borbála királyné. – (L. Diósgyőr:) 1437-ben frankussói Justhnak és szomszédvári Henningnek zálogosítja el Zsigmond király; Erzsébet királyné azonban 4 év mulva visszacseréli. 1453-ban a berzeviczi Pohárnok István kezén találjuk (a falut magát már 1443-ban is), ki e miatt évekig viszálykodott a Rozgonyiakkal, mígnem ezeket Mátyás kir. 1458. évi adománya alapján 1459-ben egyezségileg bebocsátá a vár felébe. A Pohárnok I. halálával (1462 után) végleg a Rozgonyiak kezére szállt. Castrum Cherep. (1408: Egri kápt. llt. Num. 2. div. 2. fasc. 2. frust. 1., 1431: Dl. 12351., 1437–1441: Justh llt., Századok. 1875. 242., 1453: Dl. 14647; 1458: Dl. 15279; 1459: Dl. 15331., 15367; 1460: Dl. 15473., 15432; 1489: Dl. 8446.) Cserép, Tard, Nyárád, Olaszi, Marczelfölde és Ároktő helységek tartoztak hozzá.
Csorbakő. A Perényieké már 1403-ban, a mikor is kérésökre megengedi a király, hogy – mivel nagyon megrongálódott – újra felépíthessék e várat. – Castrum Chorbakw. Chorbakew. (1403: Dl. 8911; 1431: Perényi llt., 1445: Lelesz, 57. 2., 1454: Dl. 24541.) Nyárád, Szuhogy, Ormos, Kelecsén, Alsó- és Felső-Telekes s Tövisses tartoztak hozzá.
Dédes. 1326-ben (ujonnan ?) építik a király parancsára s 1385-ben is királyi vár. 1431-ben Borbála királyné Diósgyőr és Cserép várakkal együtt Dédest is zálogúl adja Rozgonyi Istvánnak, 1438-ban pedig Albert király örök adományúl a Pálócziaknak, kik Mátyás kir. idejében is bírják. – Castrum Dedus. Dedes. Dedews. (Anjouk. okmt. II. 226., 1385: Dl. 7169; 1431: Dl. 12351; 1438: Dl. 13161; 1472: Dl. 17288.)
Diósgyőr. Már az Árpádok korában állt, 1271-ben az Ákos nembeli Ernei bán, 1315-ben az e nembeli István nádor bírta. A XIV. száz. közepén I. Lajos király szerezte meg, újra építteté, s terjedelmes uradalom központjává tette. Borbála királyné 1431-ben e várat köté le első sorban Rozgonyi Istvánnak ama 60,000 forintban, a melyért neki Zsigmond kir. elzálogosította. Albert kir. azonban 1439-ben Erzsébet királynénak adományozta. Királynői vár Beatrix idejében is. Szép fekvése miatt kedvelt mulató és pihenő helye volt I. Lajos óta uralkodó családainknak. I. Lajos király megszerzé hozzá Miskolczot és Mohit, más helységekkel együtt. Ugy hogy 1439-ben ezenkívűl még Keresztes és Kövesd, Kis-Győr, Aranyos, Varbó, Parasznya, Hradistyán, Kápolna, Lászlófalva, Bábony, Zsolcza, Petri, Szirma és Nyék tartoztak hozzá. (Oláh Miklós, Hungaria. Bélnél. 21., 1440: Dl. 13582. Wenzel, Diósgyőr történeti jelentősége. Akad. Értek.)
Éleskő. 1365 óta, mikor a Szécsiektől cserében Nagy Lajos kir. kezére kerűl, nyoma vész. – Castrum Eleskw – a megye kitétele nélkül, Miskolcz, Tard, Bala sat. helységekkel. (1360: Körmendi llt., Alm. II. lad. 4. Nr. 68. és 69.) Castrum Eleskw in comitatu Borsod. (1365: U. o. lad. 5. Nr. 6., 1366: Wenzel, Diósgyőr. tört. jelentősége. – Regeszták. 28. l.) 1365-ben és 1366-ban Miskolcz, Várad, Besenyő, Tokaj, Tard, Bala, Mályi, továbbá Csaba, Bós és Visnyó fele tartoznak hozzá. A király birtokába jutván, Diósgyőr mellett – mely már ekkor az itteni királyi uradalom központja – elhanyatlott.
Galgócz. A csehek erőssége. – Bonfini, i. h., 524. 525. – 1459-ben foglalták el a csehektől a Mátyás kir. vezérei.
Olnod. Az olnodi Czudaroké. Péter kezdé építtetni a király tudta nélkűl, fiai kérésére azonban a király 1413. és 1415-ben megengedé, hogy teljesen felépíthessék. A Czudarok kihaltával 1470-ben a Rozgonyiakra szállt, kik pl. 1472-ben is a magukénak mondják. – Castrum Olnod. (1413: Dl. 10061. és 10073; 1415: Dl. 10332; 1470: Dl. 16976; 1472: Máriássy cs. llt.) Olnod m.-város, Örös, Bába, Szederkény, Igriczi (és Nagy-Bölcs) helységnek tartoztak hozzá.
Sajó-Németi. A csehek erőssége. – Castellum Saiomenthe. (Bonfini. 528.) 1469-ben foglalták vissza a csehektől.
Szendrő. A pelsőczi Bebek családé. – Castellanus de Zendrew. (1370: Dl. 5850.) Castrum Zendrew domus… habitationis Georgii Bewbek de Pelsewcz (1467: Dl. 16463.)
Vadna. A csehek építették. – Fortalicium Wadna. (1468: Bonfini, Decad. 524., Dl. 15278.) Komorovszkitól és Valgatától ez évben foglalta el Rozgonyi Sebestyén, a király vezére.
Vámos. A vámosi vagy pelsőczi. Bebekeké (Vajdafiaké). Az 1445. évi törvény megengedte fentartását. – Castrum Wamus. Wamos. (1449: Dl. 14244; 1459: Dl. 15412.) L. Csetnekiek a. is.
Össsesen: 13 vár
